Október 23-a után ismét éles szóváltás alakult ki Magyar Péter és Toroczkai László között. A közéletet is megmozgatta a vita arról, vajon joggal vagy méltatlan módon idézte-e fel a Tisza Párt elnöke, hogy a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltjének dédapja vérbíróként jelentős szerepet játszott az 1956 utáni megtorlásokban. A kérdés azonban túlmutat a személyeskedésen: egyáltalán miért tartotta fontosnak Magyar Péter, hogy ismét frontot nyisson Toroczkai Lászlóval szemben, és miért üzent a radikális párt szavazóinak? Ha a Tisza Párt valóban akkora politikai erőt képvisel, mint amekkorát a közvélemény-kutatások sugallnak, mi szükség lehet egy ilyen nyílt konfrontációra? Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Magyar Péter egy október 26-i bejegyzésében nem először nevezte „fideszes szatellitpártnak” a Mi Hazánkat, ugyanakkor a Tisza Párt elnöke Toroczkai László október 23-i beszédére reagált. A Mi Hazánk elnöke és miniszterelnök-jelöltje többek között kifejtette, hogy a jövő évi parlamenti választások után három politikai erő marad a politikai palettán: a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk. Toroczkai nem lát különbséget a Fidesz és a Tisza között: szerinte mindkét párt „globalista érdekeket” szolgál, és mindkettőtől meg kell védeni Magyarországot. Arról is beszélt, hogy a Tisza nem nemzeti párt, és az Európai Parlamentben „beültek Ursula von der Leyen szoknyája alá”.
Magyar Péter napokkal később azt írta, hogy a Mi Hazánk „átlépett egy határt”, majd úgy fogalmazott:
Önmagában szomorú és a jóízlés teljes hiányára vall, hogy a 62 forradalmárt halálra ítélő Tutsek Gusztáv dédunokája, Toroczkai László mond megemlékező beszédet október 23-án a Corvin közben. De ha még el is tekintünk a szomorú családi érintettségtől (amiről senki nem tehet), akkor is vérlázító, hogy az Orbánék által kitartott kamu ellenzéki párt vezetője október 23-án a valódi ellenzéket, a TISZA-t vádolja terrorizmussal, korrupcióval és még számtalan sületlenséggel.
Hozzátette, hogy a Tisza Párt százezrekkel ünnepelt október 23-án, miközben a Mi Hazánk százakkal gyűlölködött. „A választást a TISZA meg fogja nyerni. Ide még a Fidesz-Mi Hazánk koalíció is kevés lesz” – írta a Facebook-oldalán. Magyar Péter a radikális párt szavazóit is megszólította, és azt üzente nekik:
Akik rendszerváltást szeretnének és az ügynökakták megnyitását, azokat a TISZA képviseli, akik az orbáni bűnbandát akarják hatalomban tartani, azoknak ott a Mi Hazánk.
Toroczkai László a X-en válaszolt a Tisza Párt elnökének, bejegyzésében leírta, hogy már hosszú évek óta támadják dédapja miatt, akiről egyébként ő maga írt 2005-ös könyvében, és akihez soha semmilyen köze nem volt.
„Én sohasem támadtam a felmenői miatt Magyar Pétert, nekem vele van bajom. Például, hogy megállás nélkül hazudik, mint a vízfolyás. Most éppen azt, hogy én levérbíróztam a nagyapját. Ez sem igaz, bárki könnyen leellenőrizheti. Engem Magyar Péter ősei helyett az zavar, hogy becsapja, félrevezeti a magyarokat. Az, hogy teljesen hiteltelen. Miközben nemzeti zászlót lobogtat, az Európai Parlamentben azonnal beült a globalista frakcióba, a gyermeknevelést a Csipke Józsika szerzőjére, Bódis Krisztára bízná, a gazdaságpolitikai programját pedig a BlackRock multicégeinek – a Shell, a Vodafone Global, vagy a devizahitelezés egyik legnagyobb haszonélvezőjének számító Erste Bank korábbi vezetőjének tanácsai alapján alkotja meg. Az zavar, hogy a tavalyi megvilágosodása előtt még egy hónappal is Mészáros Lőrincék mocskos pénzéből élt, hogy egész életében a Fidesz kitartottja volt. Eközben engem 2012-ben Orbánék rendőrei bilincsbe verve hurcoltak el az óvodás gyermekem mellől, mert a Bankcenterben petíciót akartam átadni a bankárok által kisemmizett magyarok érdekében” – közölte a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje.
Toroczkai szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy három párt fogja eldönteni Magyarország sorsát, ezért a Tisza Párt a hazug szatellitpártozás csúcsra járatásával próbálja elvenni a Mi Hazánk szavazóit.
Értem én, hogy az időközi választásokon az elmúlt hónapokban a Mi Hazánk jelöltjei által elért 20-30 százalékos eredmények, vagy a gyömrői győzelem után már nem lehet azt hazudni, hogy a Mi Hazánk a parlamenti küszöböt sem éri el
– fogalmazott a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje, megjegyezve, hogy a Fidesz szintén a radikális párt szavazóira hajt.
Két tűz között a Mi Hazánk
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint személyes, indulati és pártpolitikai okok egyaránt állhatnak amögött, hogy ismét szócsata alakult ki a Tiszát vezető Magyar Péter és a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László között. Az elemző mindkét tényezőt részletesen kifejtette az Indexnek.
Személyes, indulati ok: Magyar Péter impulzív alkat, gyakran kommentel nemcsak politikai ellenfelei, hanem más közszereplők Facebook-oldalain is, ha úgy érzi, hogy igazságtalan, durva támadás érte őt vagy a Tiszát. Toroczkai László október 23-i beszédében határozott támadást intézett a Tisza Párt ellen, amelyet a globalisták kiszolgálóinak nevezett. Miután bírálta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök „büntetlenségét” és Ilaria Salis európai parlamenti képviselő mentelmi jogának fenntartását, a következőképpen fogalmazott:
És ezeket a globalista frakció politikusai megvédték a mentelmi joggal, ami ellen állítólag Magyar Péter is harcolni fog, illetve már nem, hiszen őt is a mentelmi joggal védték most meg Brüsszelben, pedig nem politikai ügy miatt kéne bíróság elé állnia, hanem azért, mert elrabolt egy telefont egy őt videózó magyar választópolgártól. Ez egy ilyen mocskos bűnbanda, akik most már nyíltan a terrorizmust is és a korrupciót is támogatják. Hát ebben ül a Tisza Párt. Ki akar, ki gondolja komolyan? Ki képzelheti azt, hogy ez a társaság fogja Magyarországon a nemzeti érdekeket érvényesíteni?
Nagy Attila Tibor rámutatott: a beszéd hangvétele kifejezetten kemény volt, hiszen súlyos vád egy pártot a terrorizmus támogatásával illetni. Magyar Péter ezt nem hagyta szó nélkül: egy Facebook-posztban határozottan visszavágott, és személyeskedni kezdett Toroczkai Lászlóval szemben. Dédapjával támadta őt, amit az elemző erős sértésnek tart, mivel ezzel Magyar Péter egy felmenő bűne miatt megtagadja Toroczkaitól az erkölcsi jogot, hogy az 1956-os forradalmat méltassa.
Pártpolitikai ok: mindkét politikus célja a másik személyének – és ezáltal az általa vezetett pártnak – a lejáratása, negatív színben való feltüntetése. Magyar Péternek politikailag jól jöhet, ha a Mi Hazánk táborából akár néhány százaléknyi szavazót meg tud nyerni, hiszen egy kiélezett, fej fej melletti küzdelemben ezek a szavazók értékesek lehetnek a Tisza számára. „Mivel a Mi Hazánk deklaráltan kommunizmusellenes párt, a pártelnök kommunista vérbíróval való egy szinten való emlegetése azt üzeni, hogy Toroczkai valójában nem gondolja komolyan a szavait” – tette hozzá az elemző.
Magától értetődő, hogy a Mi Hazánknak elemi érdeke kivédeni a negatív lejárató kísérletet, hiszen a radikális párt szavazóira nemcsak a Tisza, hanem a Fidesz is hatással van.
A Mi Hazánk kettős szorításban van. Magyar Péter berobbanása és a Tisza Párt sikere mellett a párt a 2024-es európai parlamenti választáson a remélt kettő helyett csupán egy mandátum megszerzésére volt képes. Közben a Fidesz–KDNP-kormánytöbbség több gesztust is tett a Mi Hazánk szavazói felé – ilyen volt a készpénzhasználat alaptörvénybe emelése, a »szívhangrendelet«, vagy a kémiai kasztrálás lehetőségének Lázár János miniszter általi kilátásba helyezése. Más sem hiányzik a Mi Hazánknak, mint hogy miközben a kormánypárti szövetség a saját szavazóinak megtartásán és a radikális tábor megszólításán dolgozik, a Tisza is elhódítsa azoknak a Mi Hazánk-szavazóknak egy részét, akik kormányváltást szeretnének, mert ebben az esetben akár a parlamentbe jutás is veszélybe kerülhet
– fogalmazott Nagy Attila Tibor.
Az elemző úgy látja: a kettős szorítás alól a radikális párt úgy próbál kibújni, hogy egyszerre vádolja a Fideszt és a Tiszát a globális érdekek kiszolgálásával. „Bár Toroczkai László október 23-i beszédében feltűnő volt, hogy a Fideszt enyhébb bírálat érte, mint a Tiszát” – jegyezte meg.
„Tekintettel arra, hogy a Mi Hazánk politikai DNS-éhez – a kötelező oltások elutasítása mellett – a globalizációkritika is szorosan hozzátartozik, a párt narratívájában a globalista jelző szitokszónak számít. Vagyis a szavazók számára elfogadhatatlan minden olyan politikai erő, amely a globalista törekvések kiszolgálójának tűnik. Ha tehát a Tiszát sikerül a globalizmus egyik oszlopaként beállítani, Toroczkai számára félig már meg is van a győzelem” – vélekedett Nagy Attila Tibor.
A Tiszának nem éri meg a Mi Hazánkkal harcolni?
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy Toroczkai László beszédében több olyan motívum is megjelent, amely néhány nappal később visszaköszönt a kormánypárti Magyar Nemzetben.
„Toroczkai kifogásolta, hogy a Shell korábbi globális alelnöke, Kapitány István feltűnt a Tisza környékén, és ezzel összefüggésben felidézte a Borvendég Zsuzsanna által feltárt, még a Kádár-rendszerben kialakult »impexes hálózatot«. A Tisza gazdasági tanácsadóját, Kármán Andrást – aki korábban az Erste Bank egyik magyarországi vezetője volt – szintén a »globalista érdekek« megjelenítőjének nevezte. A sort Orbán Anitával, a Vodafone Magyarország egyik vezetőjével folytatta, akit szintén bírálat ért a beszédben.
Néhány nappal később, október 26-án a Magyar Nemzet online felületén, majd másnap a nyomtatott kiadásban megjelent »Erősen kopik a patrióta máz, a Tisza a balliberális hagyományokat folytatná« című cikk, amely több ponton Toroczkai gondolatmenetét követte, és a Tisza Pártot támadta. A különbség annyi volt, hogy a cikk a Toroczkai által említett személyek – Kármán András, Forsthoffer Ágnes, Kapitány István és Orbán Anita – egy-egy kiragadott kijelentését emelte ki. Közülük egyedül Forsthoffer nem szerepelt Toroczkai beszédében. Az úgynevezett »impexes« szálat pedig – Toroczkaihoz hasonlóan – a Magyar Nemzet is elővette.”
Nagy Attila Tibor szerint ugyanakkor az IDEA Intézet legutóbbi felmérése arra figyelmeztet, hogy elsősorban a kormányoldalnak van nagyobb esélye a Mi Hazánk szavazóinak megnyerésére. A kutatás szerint a párt támogatói 56 százalékban a kormánypártokra szavaznának, ha a Mi Hazánk visszalépne.
Ebből az is következik, hogy a Mi Hazánk szavazóit kevésbé motiválja a kormányváltás, míg a Tisza egy kormányváltást akaró ellenzéki szavazótömbként működik. A két párt szavazótáborának törekvései tehát a Maradjon-e Orbán Viktor? kérdésben csak részben esnek egybe, hiszen a Mi Hazánk támogatói több mint fele károsabbnak tartaná az ellenzék győzelmét, mint a Fidesz hatalomban maradását.
Az elemző szerint, ha a felmérés adatait vesszük alapul, világosan látszik, hogy erős korlátok szabnak határt a Tisza számára a Mi Hazánk-szavazók megszólításában. Ez pedig azt is jelenti, hogy a pártnak nem feltétlenül éri meg komoly energiákat fordítani a Mi Hazánk elleni politikai küzdelemre.
Van azonban egy további szempont, amely – bár az elemző nem tért ki rá – magyarázatot adhat arra, miért támadja a Tisza Párt következetesen a Mi Hazánkat. A radikális párt választási eredménye ugyanis akár kulcsszerepet is játszhat abban, hogy 2026-ban ki lesz képes kormányt alakítani.
Ha ugyanis a közvélemény-kutatások alulmérik a Mi Hazánkot – amely több időközi választáson 20–30 százalék közötti eredményt ért el, és a legutóbbi, gyömrői győzelme is érdemi beágyazottságra utal –, akkor nem zárható ki, hogy a párt a jövő évi országgyűlési választáson a vártnál jobb szereplést produkál. Ebben az esetben, ha valóban csak három párt jutna be a parlamentbe, egy szoros Fidesz–Tisza versenyben a Mi Hazánk akár a mérleg nyelve, azaz „királycsináló” szerepbe is kerülhet.
Ez a forgatókönyv azonban a Mi Hazánk számára is komoly dilemmát jelentene: miközben a párt következetesen ellenzéki pozíciót hangsúlyoz, egy ilyen helyzetben az ellenzékiség hitelességének próbájával is szembe kellene néznie.
A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
![]()
Olvasd tovább itt: index.hu
