Index – Belföld – Elegük van a magyaroknak ebből a káoszból, rendezettebb városokat akarnak

A magyarok közel fele kifejezetten nyomasztónak tartja a rendezetlen, logókkal és feliratokkal túlzsúfolt utcaképet – derül ki egy friss reprezentatív kutatásából. A vizuális káosz nemcsak a járókelők közérzetét, hanem a környék lakásárait és a boltok forgalmát is lehúzhatja. A lakosság szerint ez a jelenség gazdasági hátrányt is okozhat, miközben egyre több jó példa mutatja, hogyan lehetne városrészeket ízlésesen, egységesen megjeleníteni.

Kovács Gáborral, a BePRO reklámfeliratgyártó ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, miként hat a versenyképességre városaink vizuális rendezettsége, és milyen hibákat követnek el a cégek, amikor a logójukról döntenek. Az Europion felmérése szerint minden második magyarból rossz érzést vált ki a cégtáblák okozta rendezetlen utcakép, 15 százalék pedig kifejezetten bosszankodik emiatt. A helyzetre a fiatalok és a diplomások a legérzékenyebbek, ahol megkérdezettek jóval több mint a felét frusztrálja a kialakult állapot.

A válaszadók a szedett-vedett üzleteket leginkább igénytelennek, szakszerűtlennek, kevésbé megbízhatónak tartja, ahol alacsonyabb minőségű termékekbe és szolgátlásukba botlanak. „A kutatás világosan mutatja, hogy a kaotikus városkép nem csupán esztétikai kérdés. Egy igényes, egységes utcakép a helyi gazdaságra is pozitív hatással lehet, a hazai lakosság szerint növeli az ingatlanok értékét és a vállalkozások forgalmát” – emelte ki Kovács Gábor.

A megkérdezettek úgy vélik az egységesebb városi arculat elsősorban esztétikusabb környezetet teremt (62 százalék), javítja a lakosság komfortérzetét (56 százalék), vonzóbbá teszi a környéket a befektetők és vállalkozások számára (45 százalék), és növeli a környék turisztikai vonzerejét (40 százalék). Kétharmaduk becslése alapján az egységes dizájn legalább tíz százalékkal növelheti a környék, így a lakások értékét és az üzletek bevételét.

Budapest egyre szebb arcát mutatja – terjed az egységes városi arculat

Az elmúlt években több budapesti fejlesztés is felismerte a rendezett vizuális környezet értékét. A Hegyvidéki önkormányzat például arculati kézikönyvet dolgozott ki, amit szigorúan betartva egységesítette a Böszörményi úton található egyik üzletsor kinézetét és feliratait. A BudaParton a modern építészeti környezethez illeszkedő, visszafogott signage-rendszer készült azért, hogy megőrizze a lakó- és irodapark nívóját.

Az újonnan nyíló üzleteknek a meghatározott arculati színekkel megegyező színű és nagyságú üvegsávra kell szabályozott méretben fehér, teljes felületén világító betűkkel megjeleníteni a kívánt logót a harmonikus kialakítás érdekében. A Westendben pedig az ételudvarban működő, mintegy 24 üzletnél egységesítették a feliratokat, hogy ugyanolyan magas minőségi kialakítást kapjanak a hazai és a nemzetközi egységek.

Az elmúlt évtized számos változást hozott a magyar vizuális reklámeszköz-piacon a BePRO tapasztalatai szerint. A legolcsóbb, plexi előlapos világító dobozok ugyan még mindig népszerűek ipari környezetben, például raktárcsarnokok oldalain, azonban a belvárosban lassan felváltják őket az egyedibb, igényesebb, dobozbetűs, vagy éppen intarziázott előlapos, LED-es megoldások.

Kovács Gábor szerint ugyanakkor még sok cég elhibázott döntéseket hoz, amikor az arculat kialakítása kerül sor: „gyakran a logó túl vékony, a betűk szárai nem gyárthatók le, vagy a színek printben működnek csak – nem gondolnak bele, hogy a valóságban ez fizikailag kivitelezhetetlen. Sokszor az épülettulajdonosok sincsenek ezzel tisztában, így végül egy adott logóhelyen aránytalanul kicsi felirat jelenik meg”. A kutatásban résztvevők többsége úgy érzi, a legtöbb hazai vállalkozás még mindig kevés figyelmet fordít arra, hogy arculata összhangban legyen a környezetével.

A céges arculat már nem luxus – tudatosabbak lett a vállalatok

Szerencsére a vállalatok oldaláról egyre tudatosabb szemlélet figyelhető meg: a dizájn sokszor már nem öncélú. Különösen az irodapiacon nőtt meg a vizuális minőség szerepe – a nagyvállalatok és a nemzetközi bérlők már a tervezés szakaszában foglalkoznak az épületek külső és belső signage-rendszereivel. Jó példa erre Őrmezőn az M1–M7 bevezetőnél álló Budapest ONE irodaház logózása, de a Váci úton is számos ízléses megoldással találkozhatunk.

A pandémia sem vetette vissza a szektort, mivel a járvány után sok cég új arculattal, új igényekhez igazított irodával jelent meg a piacon. A vizuális reklámeszközök gyártása továbbra is jórészt manufakturális munka, de a beépített fénytechnológia már a legmodernebb megoldásokat rejti. A LED-es világítás hatékonyabb, kevesebb energiát fogyaszt, az új anyagok pedig tartósabbak és környezetbarátabbak.

A szakember szerint a terület Magyarországon még mindig szűk réspiacként működik, és kevés fiatal választja hivatásként. „Németországban vagy Ausztriában ez már elismert szakma, komoly karrierlehetőséggel és magas minőségi elvárásokkal. Ott még egy kisvárosi ipari üzemnek is igényes, jól átgondolt arculata van – nálunk ez a fajta vizuális kultúra csak most kezd kialakulni” – tette hozzá.

(Borítókép: Shutterstock)

Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!