A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma2025.11.04.
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként
Szijjártó Péter: a Tisza Párt adatainak kiszivárgása a modern magyar politikatörténet egyik legsúlyosabb botránya – elemezzük a tárgyilagosságot2025.11.04.
A Mandiner Stratéga című műsorában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a modern magyar politikatörténet egyik legnagyobb botrányának nevezte a Tisza Párt aktivistáinak adatainak kiszivárgását. A miniszter Magyar Péter korábbi kijelentésére reagált, miszerint az oroszok „már nemcsak a spájzban vannak, hanem a Külügyminisztérium szerverein is”. Szijjártó szerint ez félreértés, mivel nem a Külügyminisztérium, hanem a Tisza
Orbán Balázs nem zárja ki, a szándékosságot …2025.10.30.
Orbán Balázs a miniszter egyik keze nem zárja ki a szándékosságot a százhalombattai finomítóban történ tűz esetében, legalábbis NEM ZÁRJA ki, hogy akár az is lehetséges. Persze megmagyarázza és persze a végén kitér arra is ami a kormány narratívája. Lássuk: A százhalombattai olajfinomítóban történt incidens kapcsán egy dolgot biztosan tudunk: a nyomozás folyamatban van, és
Mi vár a kormánypárti médiára, ha véget ér a hatalom pénze? A Mészáros-birodalom és a lojalitásból élő sajtó jövője egy kormányváltás esetén2025.10.30.
A magyar médiapiac ma nem a piacról szól. A sajtó egy része politikai hűségből él, nem az olvasók bizalmából. Ha a 2026-os választások után kormányváltás következik be, ez a mesterségesen fenntartott rendszer aligha maradhat életben. A kérdés nem az, hogy változik-e, hanem az, hogy mekkora robajjal omlik össze. A közpénzből épült médiabirodalom A Fidesz-kormány alatt
Fodor Gábor – Az Ukrajna ellen indított háborúért Oroszország a felelős2025.10.29.
Fodor Gábor Az Ukrajna ellen indított háborúért Oroszország a felelős. Felrúgott minden szerződést, megszegett minden adott szót és a nemzetközi jogot. Több, mint egy millió már a halottak és a sebesültek száma és óriási az anyagi és lelki kár Vlagyimir Putyin hódító törekvései miatt. A keleti atomhatalmat rá kell venni a három és fél éve
Olvasd tovább itt: kormanyvaltas.hu
