A Tavares-, Sargentini-, Delbos-Corfield-jelentés után készül a magyar közállapotokat véleményező Strik-jelentés az Európai Parlamentben. Az új jelentés tervezete egyebek mellett kimondja:
Az EP sajnálatosnak tartja a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat, az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokat, valamint azt, hogy uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használnak fel, ami ellentétes az uniós közbeszerzési és versenyszabályokkal.
Míg a legelső, a portugál Rui Tavareshez kötődő 2013-as jelentésnek nem volt komolyabb következménye, a 2018-as Sargentini-jelentés már hozzájárult ahhoz, hogy az uniós tagállamok megkezdjék a Magyarországgal szembeni, az Alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást. Ehhez kétharmados többség kellett, aminek a megszerzése annak volt betudható, hogy először fordult szembe nyíltan az Európai Néppárt a Fidesszel – nem sokkal később a magyar kormánypárt távozott a legnagyobb európai pártcsaládból, ma pedig már a pártelnök, Manfred Weber a kormányzati propaganda egyik gyakori célpontja.
Az előző parlamenti ciklusban a francia Gwendoline Delbos-Corfield nevéhez fűződött a magyar jogállamisági fejlemények nyomon követése, a tavaly óta működő EP-ben pedig a holland Tineke Strik a téma előadója. Mind a négy politikus zöldpárti.
Tineke Strik is elkészítette időközi jelentését, miután az EP LIBE szakbizottságának más tagjaival részt vettek egy magyarországi tényfeltáró úton, ahol meglehetősen rossz tapasztalatokkal gazdagodtak, és tárgyaltak a magyar közélet szereplőivel, illetve civil szervezetekkel, újságírókkal is.
A jelentés tulajdonképpen egy EP-állásfoglalásra irányuló indítvány, amely azt javasolja, hogy a tagállamok állapítsák meg „az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyét”.
Ez elmozdulást jelentene a jelenlegi állapotról, mivel a tagállamok továbbra is az eljárás legelső szakaszában vannak, ahol meghallgatásokat tartanak – már kilenc volt eddig. A következő lépéshez, vagyis az uniós értékek megsértése veszélyének megállapításához a kormányok négyötödének, vagyis 22 tagállamnak a támogatására van szükség. Most azon kormányok száma, akik erre biztosan hajlandók, húsz körülire tehető. Ha ezt kimondanák a tagállamok, akkor ajánlásokat tehetnének Magyarországnak, majd ha ezek eredménytelenek, akkor az uniós értékek sérelmét tényként jelentik ki a kormányok – ehhez egyhangúság kell –, s ezt követően jöhetnek a szankciók, például a szavazati jog felfüggesztése, ehhez már nem kell egyhangúság.
A jelentés ugyanazt a tematikát követi, mint amely mentén a Sargentini-jelentés készült. Ez jelzi azt is, hogy az elmúlt hét évben az azonosított problémák nem változtak, esetleg a tartalmuk módosult, ami jellemzően súlyosabb kritikák megfogalmazását eredményezte.
Ezek a problémák a következő területeket érintik:
az alkotmányos és a választási rendszer működése;az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;korrupció és összeférhetetlenség;a magánélet és a személyes adatok védelme;a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is;a tudományos élet szabadsága;az egyesülés szabadsága;az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQ+-személyek jogait is;a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;gazdasági és szociális jogok.
A javaslat 17 pontban összegzi az EP megállapításait. Mondhatjuk, hogy ezek naprakészek, vagyis szerepel benne például a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével kapcsolatos bírálat, az idei Pride-felvonulás betiltása vagy a jövő évi választás tisztasága miatti aggodalom is. Nyomatékosan felhívják a kormányokat, hogy a 7-es cikk szerinti eljárásban lépjenek tovább, és tegyenek meg mindent az uniós értékek tiszteletben tartása érdekében. A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot is, hogy fagyasszák be a 2023 decemberében felszabadított 10,2 milliárd eurónyi felszabadított forrást is mindaddig,
amíg az összes vonatkozó jogszabályt maradéktalanul végre nem hajtották, az elfogadott intézkedések hatékonysága a gyakorlatban be nem bizonyosodott.
Leszögezik, hogy amíg egy vagy több területen továbbra is hiányosságok állnak fenn, nem szabad kifizetéseket teljesíteni, még akkor sem, ha más területeken történtek előrelépések. Egyúttal annak biztosítására is felszólítják a Bizottságot, hogy „az uniós források végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e forrásoktól”, és „a magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget a magánszemélyek, a vállalatok, a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok számára az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén”.
A dokumentum tartalma még változhat, mivel 169 módosító indítványt adtak be hozzá a szakbizottság tagjai. Azonban ezek szinte kizárólag Magyarországra nézve súlyosabb megállapításokat tartalmaznak, mint az eredeti előterjesztés.
Érdekes módon sem a Fidesz, sem pedig a Patrióta-frakció más tagja nem adott be olyan javaslatot, amely Magyarországot vagy a magyar kormányt kedvezőbb színben tüntetné fel.
A dokumentumról decemberben szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.
Nyitóképünkön: Az Európai Parlament strasbourgi, szeptember 10-i plenáris ülése, ahol épp Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartja éves uniós helyzetjelentését. Fotó: AFP / Sebastien Bozon
Olvasd tovább itt: hvg.hu
