Index – Belföld – „Ne legyen szégyenlős, szabaduljon meg nyugodtan az alsónadrágjától!” – szűrőbuszo…

A szűrőbusz fehér karosszériája szinte vakítóan ragyogott a napsütésben, amikor megérkeztünk Apc Művelődési Ház melletti terére. A bejáratnál már többen várakoztak: volt, aki a boltból jövet ugrott be, volt, aki a piacon hallotta a hírt, és rögtön idecaplatott, mások már jóval korábban értesültek a szűrőbusz érkezéséről, és „nyitásra” jöttek. Bent zsúfoltság volt, szinte mindegyik kabin ajtaján a foglalt jelzés volt látható. A bőrgyógyászati vizsgálóból épp egy idősebb hölgy lépett ki, arca kipirult, de elégedetten mosolygott.

Kriszti, a fiatal bőrgyógyász a kabinjában várt minket. Megmutatta a dermatoszkópot, azt a speciális nagyítót, amellyel az anyajegyeket vizsgálják. „Ez egy nagyító, amivel világítani is tudunk, és még olajat is viszünk fel a páciens bőrére, így jobban látjuk az eltéréseket” – magyarázta lelkesen. Aztán hozzátette: „A legnagyobb kihívás, hogy az embereket rávegyük, mutassák meg azokat a testrészeket is, amiket otthon nem feltétlenül látnak.”

Amikor arról kérdeztük, hogy ez gyakran okoz-e problémát, bólintott. A vizsgálat nem azzal kezdődik, hogy meztelenre kell vetkőzni, hanem szépen lassan haladnak ruhadarabról ruhadarabra, testrészről testrészre. „Először a páciens karját nézzük meg, aztán fokozatosan haladunk a láb és az intimebb testrészek felé, ha beleegyeznek.”

Az intimebb testrészeket ugyan nem éri UV-sugárzás, de attól még ott is kialakulhat melanóma. Akár a ruházattól is kialakulhat olyan elváltozás, ami ellenőrzést igényel.

Rávilágított, hogy például a hátunkat sem látjuk, ha a párunkat nem kérjük meg, hogy nézze meg. Nekem is azt tanácsolta, hogy ha vizsgálatra adom a fejem, ne legyek szégyenlős, nyugodtan szabaduljak meg az alsónadrágomtól is.

A váróban három nyugdíjas hölgy ült, beszélgetve vártak a sorukra. Amikor megkérdeztük őket, miért jöttek, egyikük azonnal elmondta: „Nagyon örülünk, hogy jött ez a szűrőbusz, mert figyelnek az emberekre, és helyben van. Nem kell utazgatni, nem kell időpontot kérni.” A másik lelkesen bólintott: „A buszos orvosok nagyon kedvesek, már nem első alkalommal vannak itt.”

Az egyik asszony, aki saját bevallása szerint 78 éves, büszkén mesélte: „Úgy érzem, fitten tartom magam. Dolgozom a kertben, énekelek, és minden vizsgálati lehetőséget ki akarok használni.” A bőrgyógyászati vizsgálatra különösen kíváncsiak, mindegyiküknek vannak olyan elváltozásai, amelyeket szeretnének megmutatni.

Aztán óvatosan feltettük a kérdést: mindenhol megnézetik-e magukat, beleértve az intimebb testrészeket is? Kórusban jött a válasz:

Természetesen! Hát azért vagyunk itt, azért jöttünk! Mindannyian szültünk már, ez teljesen természetes.

Az egyikük még hozzátette: „Reggel a piacon voltam, útközben meghallottam, hogy itt a szűrőbusz, kiálltam a tér közepére, és mindenkinek mondtam, hogy gyertek, mert ez nagyon jó lehetőség!”

A szűrőbusz előtt két férfi is várakozott. Őket is megkérdeztük, hogy mely vizsgálatokat veszik mindenképp igénybe. Mindketten rávágták, hogy azt a vérvizsgálatot, amellyel gyorsan kimutatható a prosztatarák gyanúja (PSA-teszt). Ez azért fontos, mert a prosztatarák nagyobb valószínűséggel gyógyítható, ha korai szakaszában diagnosztizálják. A korai stádiumú prosztatarák pedig nem jár tünetekkel, ha már ezeket tapasztaljuk, akkor baj van.

Budapestről jött haza az egyetemista szűrőbuszozni 

A váróban egy fiatal lány is ült, húszéves lehetett. Elmondta, hogy Budapesten tanul, de hazajött Apcra, amikor látta a Facebookon az eseményt. 

Régen voltam szűrésen. Nagyon jó, hogy félévente van egy ilyen alkalom, amikor hazajövök, és mindent megnézethetek

– mondta. Megkérdeztük, hogy mit vár a vizsgálatoktól. „A bőrgyógyászhoz szeretnék elmenni mindenképpen” – válaszolta.

Aztán feltettük neki is a kérdést: szerinte érdemes teljesen levetkőzni az anyajegyvizsgálathoz? Nem habozott: „Szerintem mindenképpen érdemes, mert teljesebb képet kapunk. Nem biztos, hogy jól járunk, ha szégyenlősségből nem tudjuk meg, hogy valami baj van egy intim testrészen, ami aztán káros lehet az egészségünkre.”

Amikor kiderül a rossz hír

Kriszti elmesélte, hogy többször előfordult már, hogy kiszűrt valakit. A melanóma ritkább, inkább kevésbé rosszindulatú elváltozásokat találnak, basaliomákat és laphámelváltozásokat. Amikor arról kérdeztük, hogyan közli az emberekkel a rossz hírt, elárulta, szó szerint mit mond ilyenkor:

Van egy rosszindulatra gyanús elváltozása, amit el kell távolítani, de pontosabbat majd a szövettan mond, látogassa meg a kórházat.

Az erre adott reakciókról is kérdeztük: „Ritkán mutatják jelét, de belül szerintem jobban megrémülnek, mint ami látszik. Sokszor pont azért jutnak el későn orvoshoz, mert azt hiszik, hogy nem olyan komoly az a bőrelváltozás.”

Aztán elárulta azt is, hogy az utóbbi időben egyre tájékozottabbak az emberek a fényvédelemmel és a melanómával kapcsolatban, így nő az érdeklődés az anyajegyszűrések iránt. „Évente egyszer kellene ilyen szűrésre járni, de sokszor nincs rá lehetőség, mert vidéken nehezen elérhetők, messze vannak a bőrgyógyászatok” – ismerte el.

Duplán probléma a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A szűrőbusz másik végében Guth Ilona fül-orr-gégész fogadta a betegeket. Szájüregi rákszűrést végez, keresi a daganatra utaló jeleket. Amikor megkérdeztük, kik a legveszélyeztetettebbek, egyértelmű választ adott:

Főleg a dohányosok és az alkoholfogyasztók, pláne ha a kettőt együtt csinálják.

Az orvos szerint a legnagyobb gond, hogy az emberek gyakran nincsenek tisztában azzal, mi történik a testükben, főleg, hogy kezdeti stádiumban ezek az elváltozások sokszor nem járnak tünetekkel.

Megdöbbennek, amikor elmondom nekik, »mert az nem lehet, hiszen nincs panaszuk«

– meséli arról, amikor közölnie kell valakivel, hogy rákgyanús elváltozást talált. Megkérdeztük, hogyan néz ki egy ilyen daganat. „Ehhez kell a vizsgálat, és ehhez kell érteni hozzá, hogy el tudd különíteni a normál torkot a daganatostól. Laikus ember ezt nem veszi észre” – válaszolta.

Szóba hoztuk az elektromos cigarettát is, és Guth Ilona határozottan leszögezte: „Károsabb, mint a hagyományos cigaretta. Rák szempontjából is. Senkit nem beszélnék rá, tessék inkább leszokni.” Amikor érdeklődtünk, honnan tudja ezt, elmondta: szakirodalmi adatok támasztják alá.

Ha gyanús elváltozást találnak, a beteget szakrendelőbe utalják, ahol szövettani mintavételt végeznek. Ezt követően az úgynevezett „Onkoteam” dönti el a kezelés menetét. „Az idő az, ami lényeges” – szögezte le az orvos, és hozzátette: minél előbb kell jelentkezni a kórházba, még akkor is, ha mindenhová időpontot kell foglalni.

Személyes tapasztalat: tízből nyolc embernek nem ideális a testsúlya

A váróban volt egy testösszetétel-elemző készülék is, amely többek között megmutatja a testsúlyunkat, testzsírszázalékunkat, és összehasonlítja az ideális értékekkel. A gép mellett állt Schmidtné Tóth Edit, az Egészségfejlesztési Iroda szakmai vezetője, aki fogadta kérdéseinket. Amikor megkérdeztük, hogy általában rendben van-e az emberek testsúlya, megrázta a fejét. 

A szűrővizsgálatokon részt vevők több mint 80 százalékánál van a normálistól való eltérés, és főleg inkább a túlsúly, az elhízás a jellemző

– mondta. Szerinte azért olyan sikeres a mobil szűrőprogram, mert helyben van, nem kell utazni, időpontot foglalni. „Boltba menet útba tudják ejteni az emberek. Sokszor úgy jönnek, hogy elviszik a gyereket óvodába, és amíg nem kell munkába menni, mert délutános műszakban vannak, addig gyorsan megnézetik magukat” – avatott be minket.

Hozzátette: sok olyan ember jön el, akik egyébként nem járnak orvoshoz, pont azért, mert szabadságot kellene kivenniük, vagy el kellene kéredzkedniük a munkahelyükről. Az idősebbeknek pedig az utazás jelent problémát.

Amikor arról kérdeztük, hogy az emberek megfogadják-e a tanácsokat, bizakodóan válaszolt: „Találkoztam már jó pár olyannal, aki felvette a kapcsolatot az általunk javasolt szakrendeléssel, és jelentkezett, hogy pozitív változások történtek. Sőt, amikor visszamegyünk egy-egy településre, jön az illető, és mondja, hogy azóta is tartja a testsúlyát, beállt a vérnyomása, vagy köszöni, hogy felhívtuk a figyelmét.”

A számok magukért beszélnek

Ahogy elbúcsúztunk a szűrőbusznál lévőktől, a szakmai vezető még elárulta: havonta 3–5 alkalommal megy a szűrőbusszal, amely Heves és Nógrád megyét járja. A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program 2023 áprilisa óta működik, és az eredmények lenyűgözőek: 2025. január és szeptember között 385 napon voltak kint a buszok, 337 települést értek el, és több mint 12 ezer ember vett részt valamilyen szűrésen. Összesen közel 18 ezer szűrővizsgálatot és 87 ezer állapotfelmérést végeztek el.

A különböző szűrések során 2394 embert emeltek ki további vizsgálatra gyanús elváltozások miatt – melanómától a szájüregi daganatokig. A szűrőbuszokon vármegyei kórházak szakorvosai, rezidensei és szakasszisztensei dolgoznak, munkájukat koordinátorok és informatikusok segítik.

A szűrőprogramokon történő minél nagyobb részvételt a háziorvosok és a védőnők közreműködésével éri el a szűrőbuszok üzemeltetését és a szűrőprogramok koordinációját biztosító Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). A szűrést végző egészségügyi szakemberek határozzák meg a vizsgálatok és az állapotfelmérés eredményei alapján azt, hogy kinél indokolt a további kivizsgálás, azaz a háziorvoshoz, illetve az intézmény saját szakrendelőjébe továbbítás.

A szűrőbuszokon lehetőség van nőgyógyászati szűrővizsgálatra, melanóma-, szájüregi és szemészeti szűrésre, kardiológiai, belgyógyászati, valamint speciális ultrahangvizsgálatra. A szűrőbuszok ezenfelül általános állapotfelmérést is biztosítanak, azaz elérhető:

• a vércukorszint-,
• koleszterinszint-,
• trigliceridszint-,
• testösszetétel-,
• vérnyomás- és véroxigénszint-mérés,
• PSA-szűrés,
• kockázati tényezők kérdőíves felmérése,
• kérdőív kiértékelése,
• minimálintervenció,
• kilégzési CO-mérés,
• spirometria,
• dohányzásról leszokás támogatása és életmód-tanácsadás.

Az edukáció és tanácsadás háromdimenziós bemutatóeszközökkel történik a kiemelt népegészségügyi jelentőségű megbetegedések rizikófaktorainak bemutatására – dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, magasvérnyomás-betegség –, valamint az emlőönvizsgálat elsajátítására vagy a helyes táplálkozás alapelveinek megismerésére. De újraélesztés gyakorlására is lehetőség nyílik.

Összességében majdnem csak pozitív véleményeket mondtak a helyszínen jelen lévők a szűréssel kapcsolatban, némi elégedetlenséget az szült, hogy a magas részvétel miatt bizony várni kellett a szűrővizsgálatokra. Jóllehet a program kinőtte magát, és több buszt is elbírna egy-egy helyszín.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!