Döntött a Kúria a szolidaritási hozzájárulás ügyében

Döntött a Kúria a szolidaritási hozzájárulás ügyében


Csütörtökön nyílt tárgyaláson döntött a Kúria, a Magyar Államkincstár és a fővárosi önkormányzat szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvitában. A Kúria végül minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét. A döntés után folytatódhatnak a korábbi évek szolidaritási hozzájárulás jogtalan beszedése miatt indított perek.

Elvesztette a Magyar Államkincstár a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert szolidaritási hozzájárulás ügyében – közölte a Népszava. Az ügy már hosszú ideje húzódott. A Fővárosi Törvényszéken, a Fővárosi Ítélőtáblán és az Alkotmánybíróságon is járt már, majd a Kúriáig jutott. Az utóbbi tárgyalását tartották csütörtökön.

Mindenben a fővárosi önkormányzatnak adtak igazat

A jelentés szerint a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat a csütörtöki tárgyaláson. Helyben hagyták a Fővárosi Törvényszék ítéletét, és nem hagytak helyt további felülvizsgálatoknak.

Ezzel lehetővé vált a korábbi perek folytatása, amit a Kúria döntéséig felfüggesztettek. A per azért indult, mert jogtalannak tartották a a szolidaritási hozzájárulás beszedését. Október végén például újabb 6,2 milliárd forintot emeltek le Budapest számlájáról, amit halálos döfésnek nevezett Karácsony Gergely.

Az ítélethirdetéskor Darák Péter bíró nyilatkozott az ügyben:

„A fővárosi önkormányzat egyértelműen azt szerette volna elérni, hogy a Magyar Államkincstár a jövőben ne vonhassa le automatikus jelleggel az általa kiállított számlák összegét úgy, hogy előtte küldött egy tájékoztató levelet és kiadta a fizetési kérelmet. A főváros pedig köteles volt hozzájárulni az inkasszóhoz.” – mondta Darák Péter, majd így folytatta:

Az Alkotmánybíróság korábban ugyan elutasította a Fővárosi Törvényszék alkotmányjogi panaszát, de ítéletében lényeges sarokpontokat határozott meg. Többek között kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás összeg levonását meg kell előznie egy tisztességes, érdemi, az érintettet is bevonó közigazgatási eljárásnak. A tájékoztató levelek kiadása, a beszedési kérelem benyújtása nem egyenlő ezzel. A Fővárosi Törvényszék ítéletében döntően az AB döntésére hivatkozva jutott arra, hogy ezeket a tájékoztatókat nem létezőnek kell tekinteni, a beszedési megbízásokat pedig meg kell semmisíteni. A kincstár pervesztes lett.

Olvasd tovább itt: www.blikk.hu