Karácsony Gergely október 31-én közölte: „A Budapest-család dolgozóit tömörítő szakszervezetek arról tájékoztattak, hogy összehívják a demonstrációs és sztrájkbizottságot, mert azzal, hogy a kormány újabb 6,2 milliárdot emelt le a számlánkról, veszélyben érzik a munkahelyüket és a megélhetésüket.” A szakszervezetek 27 ezer munkavállalót képviselnek.
Az ügy alapja, hogy a főváros vezetése túlzó mértékűnek tartja a szolidaritási hozzájárulást, azzal érvelve, hogy Budapest a központi költségvetés finanszírozójává válik, ezért annak egy részét nem fizeti be. A kormány viszont többször világossá tette, hogy az adót mindenkinek be kell fizetnie. Az államkincstári inkasszó ellen a bírósági azonnali jogvédelem ideig-óráig védte a Fővárosi Önkormányzat számláját.
„Arról beszélünk, hogy egyáltalán lesz-e bér januártól”
A főpolgármester és a szakszervezeti vezetők egyeztetésének első fele sajtónyilvános volt, stábunk a helyszínen követte figyelemmel az eseményeket. Karácsony Gergely egy prezentációval készült, amelyben A és B forgatókönyvvel számolt:
- A – November és december végén is inkasszálják a főváros számláját, valamint az IKOP Plusz támogatást sem kapja meg a város. Ebben az esetben az év végi egyenleg a mínusz 37 milliárd forintot súrolná.
- B – Nincs megállapodás a kormánnyal, viszont nincs további inkasszó sem, valamint megérkezik az IKOP Plusz. Ebben az esetben az év végi egyenleg mínusz 1,8 milliárd forintot mutatna.
Karácsony Gergely a tárgyaláson hangsúlyozta, törvény írja elő, hogy december 31-én nem lehet mínuszos folyószámlája az önkormányzatoknak.
Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a gazdasági stabilitásról szóló törvénynek, és biztonságosan meg tudjuk kezdeni a következő évet, mindenképpen kell a politikai megállapodás a főváros és a kormány között
– szögezte le a főpolgármester, hozzátéve, egyidőben úgy tűnt, hogy ez teljesen reális politikai cél, voltak is egyeztetések. Később a kormány azt kérte, hogy világítsák át Budapest pénzügyi helyzetét, Karácsony Gergely szerint nincs takargatnivalójuk, ezt a vizsgálatot az Állami Számvevőszék elvégezte, de kaptak egy másik átvilágítást is, amit Domokos László volt ÁSZ-elnök vezet. A főpolgármester úgy látja, az utóbbi vizsgálat semmi pluszt nem ad hozzá az ÁSZ munkájához.
„Értetlenül állunk az előtt, hogy a kormány nem tesz eleget a saját maga által korábban megfogalmazott álláspontjának, mely szerint olyan helyzet nem fordulhat elő, hogy a város működőképessége veszélybe kerül” – folytatta Karácsony Gergely.
Most azért kellett volna összeülnünk, hogy elkezdjük a bértárgyalásokat a jövő évi béremelésekről. Mégis inkább arról beszélünk, hogy egyáltalán lesz-e bér januártól
– közölte a főpolgármester, aki jelezte, tárgyalnának a kormánnyal, de ehhez a másik félre is szükség van.
„Nem ítélkezünk, hogy ki miatt állt elő a helyzet, de van róla elképzelésünk”
A tárgyaláson Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke kifejtette, ha leáll a főváros, akkor minden leáll, de a szakszervezet nincs felkenve arra, hogy a felelősségi kérdést eldöntse.
Nem ítélkezünk, hogy ki miatt állt elő a helyzet, de van róla elképzelésünk. Abból, amit elmondtál, úgy néz ki, hogy tárgyalás és megállapodás nélkül a működés nem csak bizonytalan, hanem lehetetlen
– vélekedett Naszályi Gábor, hozzátéve: ez a munkavállalók és a munkahelyek szempontjából is elfogadhatatlan, ráadásul hatással van az egész országra.
Buzásné Putz Erzsébet, aki a Liga Szakszervezetek nevében szólalt fel, közölte, számukra a legfontosabb a munkavállalók érdekeinek szem előtt tartása. Naszályi Gáborhoz hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosi közszolgáltatások az egész országra hatással vannak, ezért is fontos Budapest működőképességének a biztosítása. A Liga Szakszervezetek arra kérik a főváros vezetését, hogy folytasson konstruktív egyeztetéseket a kormánnyal a közszolgáltatások működőképességének hosszú távú biztosítása érdekében.
Boros Péterné, a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy nem csak a fővárosnál vannak problémák, több önkormányzat küzd hasonló gondokkal.
Rendszerprobléma, aminek a megoldása túlnyúlik az önkormányzatokon
– osztotta meg álláspontját Boros Péterné, aki azt szorgalmazta, hogy a főváros tárgyaljon az önkormányzati szövetségekkel. Az MKKSZ vezetője arra is javaslatot tett, hogy amíg nem sikerül rendezni a vitás kérdéseket, helyezzenek ki gyászlobogókat a középületekre.
Boros Péterné felszólalása után az újságíróknak el kellett hagynia a termet, a tárgyalások zárt ajtók mögött folytatódtak.
„Az államkincstár a magyar törvényekkel ellentétes módon érvényesíti ennek a behajtását”
Karácsony Gergely a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón elárulta: „Ma a kúriai felülvizsgálatban is megnyerte a főváros azt a pert, amit még 2023-ban indítottunk a fővárost érintő megszorításokkal kapcsolatban.” A főpolgármester úgy látja, ez precedensértékű határozat lehet, a konkrét ügyről közölte: „A Kúria kimondta, hogy 2023-ban törvénytelenül inkasszálta a főváros számláját az államkincstár.”
Ez nem azt jelenti, hogy vissza kell utalni a 28 milliárd forintot, de közel 4 milliárd forint kamat visszajár. A főváros kártérítési pert indít a 28 milliárd forint visszaszerzése érdekében
– jelentette be Karácsony Gergely, aki szerint a döntésből az is kiderült, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, tehát a kivetését közigazgatási eljárásban kell érvényesíteni, amiben vizsgálni kell, hogy veszélyezteti-e az önkormányzat feladatellátását. „Az államkincstár a magyar törvényekkel ellentétes módon érvényesíti ennek a behajtását. Ez az egész önkormányzati finanszírozás szempontjából rendkívül fontos, érdemi döntés” – értelmezte a helyzetet Karácsony Gergely, aki ugyanakkor megjegyezte, a jogi út fontos, de nem elég gyors a város működőképessége szempontjából.
A főpolgármester arra is kitért, hogy a fent már említett egyik forgatókönyv megvalósulása mínusz 37 milliárd forintig lökné a főváros számláját, ami a gyakorlatban azzal járna, hogy január elsejétől március közepéig – az iparűzésiadó-bevétel megérkezéséig – bevételük és folyószámlakeretük sem lenne.
Ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy nem tudnánk bért fizetni a főváros munkavállalóinak
– figyelmeztetett Karácsony Gergely, aki rámutatott, ez a magyar gazdaság szempontjából a leminősítés kockázatát hordozza.
A főpolgármester azzal zárta beszámolóját, hogy számtalan módon jelezték a kormány tagjainak a tárgyalási szándékot, a kormány pedig „nem az ellenzékkel van vitában, hanem a független bíróságokkal, az Állami Számvevőszékkel, az Alkotmánybírósággal és 27 ezer munkavállalóval”. Karácsony Gergely végül hangsúlyozta, nem politikai harcba vinnék a szakszervezeteket, hanem a közös érdekek érvényesítése a cél.
A szakszervezetek kimaradnának a politikából, de határidőt szabtak
A sajtótájékoztatón Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke leszögezte: „Magyarországon zajlanak politikai viták. Régóta azt mondjuk, hogy mi ezeknek nem szeretnénk sem résztvevői, sem elszenvedői lenni. Nincs arra felhatalmazásunk, hogy eldöntsük, kinek van igaza a politikai harcokban, csak az érdekel minket, hogy megmaradjanak a munkahelyek, a dolgozók megkapják az elvégzett munka ellenértékét, és Budapest tovább működjön.”
Felszólítjuk a feleket, hogy folytassák a tárgyalásokat. Erre ma 13 órai kezdettel egy hetet kapnak. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor fórumokat szervezünk. Magyarországon ma nem lehet csak úgy sztrájkot bejelenteni, sok értelmét nem is látom, mert a dolgozóink egyrészt valamilyen szinten a politika által befolyásoltak, másrészt ha nem dolgoznak, nem kapnak fizetést
– közölte Naszályi Gábor. A fórumokra meghívják Karácsony Gergelyt és Gulyás Gergelyt. A munkavállalókat a szakszervezet arról tájékoztatja, hogy akinek nem fizetik ki a munka ellenértékét, az nem köteles dolgozni, ezzel pedig kikerülnének a sztrájktörvény kötelezettségei alól. Idővel helyi szinten sztrájkok is lehetnek, amelyek összeérhetnek, de nem szeretnének eljutni idáig.
A Liga Szakszervezetek nevében Buzásné Putz Erzsébet a tárgyaláshoz hasonlóan a munkavállalói érdekeket emelte ki, és újra megkérte a főváros vezetését, hogy kezdeményezzen további egyeztetéseket a kormánnyal.
Mit javasolnak a kormánynak?
Karácsony Gergelytől azt kérdeztük a sajtótájékoztatón, hogy mekkora az az összeg, amit a főváros elfogadhatónak tartana szolidaritási hozzájárulásként, valamint milyen javaslatuk van a hozzájárulás számítási módjának átalakítására.
„Szerintem meg kellene szüntetni a szolidaritási hozzájárulást – jelentette ki válaszában a főpolgármester, kifejtve: – A Kúria azt állapította meg, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, hanem újraosztás a közigazgatáson belül. Az önkormányzatok ügyfélként tudnak érvelni az elvonás mértékének megállapításával kapcsolatban, de most nincs ilyen folyamat.”
Mi vittünk javaslatokat a kormányhoz, elsősorban azokat tettük le az asztalra, amelyek nem csak a Fővárosi Önkormányzat problémáját oldanák meg. Sorra halljuk a híreket arról, hogy több tucat önkormányzatnál költségvetési biztost neveztek ki. Megyei jogú városok is bajban vannak, a teljes szektor súlyos finanszírozási problémákkal küzd. A javaslatunk az egész önkormányzati világban pozitív fordulatot hozna, ebben ott van a szolidaritási hozzájárulás csökkentése, vagy egy olyan állami normatíva kialakítása is, amelynek révén a helyi közösségi közlekedést üzemeltető városok állami normatívát igényelhetnek
– árulta el lapunknak a főpolgármester, aki szerint sokféle megoldás van, viszont a javaslataikra egyelőre nem kaptak választ, a tárgyalások megszakadtak.
„Széles társadalmi párbeszéd zajlik a problémákról. A Megyei Jogú Városok Szövetségében – amelyet Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere vezet –, teljes politikai konszenzus született a helyi közösségi közlekedési állami normatíva bevezetéséről és a szolidaritási hozzájárulás csökkentéséről. A javaslat elfogadásával a főváros esetében kevesebb mint felére csökkenne az elvonás mértéke. Pártállástól függetlenül széles körű konszenzus van ebben az önkormányzati vezetők között” – rögzítette Karácsony Gergely.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2025. november 6-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
