A debreceni CATL gyár (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
.Októberben „köz nélküli” közmeghallgatást tartottak a debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének legújabb módosításáról – ez azt jelenti, hogy az érintett lakosok csak online, írásos formában tehettek észrevételeket és kérdezhettek a beruházással kapcsolatban. A módosítás során 49,2-ről 59,6 gigawattórára, tehát 21 százalékkal növelik az üzem gyártókapacitását – írta a Debreciner, a cívisváros független hírportálja.
A cikk szerint a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal honlapjára időközben feltöltötték a hatósághoz beérkezett kérdésekre adott válaszokat. Az egyik lakos megjegyezte, mivel a magzatkárosító hatású, NMP nevű oldószerrel szennyezett vizet az akkugyárból egy külső vállalkozóhoz szállítják, kérdés, mi lesz ennek a sorsa, előfordulhat-e például, hogy a csatornába vagy a természetbe ürítik a veszélyes hulladékot.
A kormányhivatal a válaszában leszögezi, az NMP-regenerálás célja, hogy a hulladékból ipari minőségű NMP-terméket állítsanak elő, vagyis visszanyerjék az oldószert a hulladékból, így téves feltételezés, hogy azt kezeletlenül bocsátanák a közcsatornába vagy a természetbe.
Új információt nem is a hatóság, hanem a módosítási kérelmet jegyző szakértő válasza tartalmaz. Ebből ugyanis kiderül, hogy az NMP-víz hulladék hasznosítását egy komáromi székhelyű dél-koreai cég, a JWH Kft. végzi. A mellékletekkel együtt több ezer oldalas dokumentációban a portál meg is találta a JWH Kft. ügyvezető igazgatója által adott befogadó nyilatkozatot, amelyben a cég arról nyilatkozik, hogy komáromi telephelyén a CATL debreceni gyárából származó, évente 25 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősülő NMP hulladékot vesz át hulladékhasznosítási célra. „A JWH Kft. vállalja, hogy a Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. részére a szükséges hulladékhasznosítási kapacitást folyamatosan rendelkezésre bocsátja” – olvasható a nyilatkozatban.
A JWH Kft. komáromi telephelye közúton 357 kilométerre található a CATL debreceni gyárától – írja a cikk szerzője, Polgár Tóth Tamás.. A koreai cég kapcsán érdemes megjegyezni, hogy amíg a CATL üzemében található pontforrásoknál a hatóság 1-2 mg/m3 kibocsátási határértéket rögzített az NMP-re, addig a szennyezett víz kezelését végző JWH Kft.-nél ugyanez 150 mg/m3. A jelentősen megengedőbb szabályozást a Greenpeace korábban már élesen kritizálta, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalnak 2024 júliusában beadott módosítási kérelemben arra figyelmeztetett, a tévesen megállapított határérték veszélyezteti a környezetet.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a koreai cég környezethasználati engedélyét azóta nem módosították, és a kormányhivatal honlapján sem talált a Debreciner erre vonatkozó információt.
Olvasd tovább itt: hang.hu
