A Tisza Párt október 23-i rendezvénye a Hősök terén (Fotó: Magyar Hang/Beliczay László)
„Egyre közeledik a 2026-os országgyűlési választás hivatalos kiírásának pillanata. A közvélemény kiemelten figyel minden olyan hírre, ami a választás lehetséges kimeneteléhez kapcsolódik. A pártok listás támogatottsága azonban csak az egyik oldalát mutatja meg a választási harcnak, de a választási rendszer jelenlegi szabályai alapján az egyéni jelölti versenyeknek ennél nagyobb szerepük van a végeredmény szempontjából. Ráadásul az elmúlt 15 évben az ellenzék különböző választási stratégiái megtanították a választóknak azt, hogy a szavazás akár összetett stratégiák mentén is elképzelhető. A kormányváltás sikeréhez nem feltétlenül úgy vezet az út, hogy az ember leszavaz ugyanannak a pártnak az egyéni jelöltjére és listájára is” – áll a Forrás Társadalomkutató Intézet elemzésében, amely szerint a 15 évnyi tanulási folyamat megtette hatását.
A választópolgárok 59 százaléka tudja, hogy a jövő évi országgyűlési választáson két szavazatot adhat le. Jelentős részük (45%) el tudja azt képzelni, hogy más-más pártra szavazzon listán és egyéniben. Ezzel gyakorlatilag azonos (43%) azoknak az aránya, akik ezt nem tudják elképzelni (43%). A támogatásmegosztásra a Fidesz támogatói az átlagnál kisebb (36%) arányban hajlandóak, igaz, egyharmaduk nyitott erre. A Tisza szavazótáborában ugyanez az arány 53 százalék. A kis pártok támogatóinak és a bizonytalan pártkötődésűeknek a véleményszerkezete megfelel a teljes népességben mért viszonyoknak – írja a Galgóczi Eszter és Vető Balázs nevével fémjelzett intézet.
A kutatás ezzel együtt az egyéni jelöltek támogatottsága kapcsán ugyanazt az eredményt mutatja, mint a valós választási eredmények, vagyis: az egyéni jelöltek támogatottsága összességében követi a pártok listás támogatottságának arányait. Ettől persze egy-egy jó jelölt pozitív, néhány rosszabb pedig negatív irányba is eltérhet, de az átlag valahol a párt eredményének a környékén alakul. Az egyéni választókerületekben ezek a kis különbségek is számíthatnak a választás estéjén. „Éppen ezért a két nagy párt számára jelentős kockázat, hogy bár támogatóik egyértelműen felsorakoznak az egyéni jelöltek mögött, de a Tisza tábor 15, míg a Fidesz tábor 8 százaléka még nem döntötte el milyen egyéni jelöltre szavaz. Mindeközben a bizonytalan pártkötődésűek elsöprő többsége az egyéni jelölt kapcsán sem rendelkezik határozott preferenciával” – áll a kutatásban, amely szerint csak azoknak a pártoknak a támogatottságát mérte, amelyek várhatóan listát állítanak a 2026-os választáson –így létrehozva azt a döntési helyzetet, amivel a legnagyobb valószínűséggel találkozni fog a választó.
Az összes megkérdezett 33 százaléka tervezi azt, hogy a Tisza pártra szavaz a 2026-os országgyűlési választáson. A Fideszre 25 százaléknyian voksolnának. A Demokratikus Koalíciót 3, a Mi Hazánkat 4 százalék támogatná a teljes népességben. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Magyar Szocialista Párt 3-3 százalékra számíthatna. Összesen 11 százaléknyi olyan választópolgár van, aki még nem döntötte el, hogy kit támogatna a választáson. 9 százalék eleve nem tervez részt venni a voksoláson. További 9 százalék nem válaszolt a kérdésre.
A választáson résztvevők körében a Tisza Párt 39, a Fidesz 32 százaléknyi támogatást tudhat magáénak. A parlamentbe jutási küszöböt a Mi Hazánk éri el. A Demokratikus Koalíció 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Magyar Szocialista Párt ebben a körben 3-3 százalékra számíthatna. A hibahatár figyelembevételével így minden kis párt számára megvan a lehetősége a bejutási küszöb elérésnek. Főleg azért, mert a résztvevők 8 százaléka még nem döntötte el, hogy kire adná a voksát, míg 6 százaléknyian nem árulták ezt el – áll a felmérésben, amely szerint „nagymértékű szavazatmegosztási hajlandóság miatt lényeges kérdés, hogy egy-egy párt támogatói milyen más pártokra lennének hajlandóak szavazni. Összességében az látszik, hogy szinte minden, jelenleg indulási szándékkal rendelkező párt néhány százaléknyi plusz támogatóval rendelkezik ily módon. Ezek a szavazók főleg a kis pártok esetében lehetnek nagyon fontosak, akár a parlamentbe jutási küszöb átlépését is nagyban elősegíthetik” – áll a felmérésben, amely rákérdezett arra is: helyes-e, hogy a Tisza egyéni jelöltet indít azokban a választókerületekben, ahol 2022-ben ellenzéki politikus győzött. A választók 47 százaléka ezt a döntést támogatja. Ami a kis pártok jelöltállítási terveit illeti: a Demokratikus Koalíció jelöltállításával 24%, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltállításával 28%, a Magyar Szocialista Párt jelöltállításával 25% ért egyet.
Az a felvetés, hogy a Fidesz legyőzésének érdekében csak a Tiszának kellene ellenzéki szereplőként jelölteket és listát állítani, megosztja a választókat. 35 százalékuk gondolja ezt jó megoldásnak, míg 36 százalék azon az állásponton van, hogy más ellenzéki pártok indulása nem veszélyezteti a kormányváltást. 29 százaléknyian nem tudnak vagy nem akarnak véleményt mondani erről. A Tisza szavazóinak 84 százaléka tartja jó megoldásnak azt, hogy csak a Tisza induljon az ellenzéki oldalról a választásokon. Minden más szavazói csoportban ez a vélemény 9-14 százalék közötti támogatottságot ér csak el.
Olvasd tovább itt: hang.hu
