A Kúria szerint Alaptörvény-ellenes az a jogszabály, amely alapján megfosztották állami finanszírozásuk nagy részétől a 2022-es választások előtti törvénysértő támogatás elfogadása miatt elmarasztalt pártokat.
A most is hatályos 1989-es párttörvénybe 2013-ban, Cser-Palkovics András és Gulyás Gergely (Fidesz), valamint Vejkey Imre (KDNP) javaslatára került be az a mondat, hogy az a párt, amely szabálysértően vagyoni hozzájárulást fogadott el, „köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni”. Ezt alkalmazták 2022-ben az ellenzéki pártokra, amelyek egyike pert indított ez ellen, amely eljutott a Kúriáig. Az pedig az eljárást felfüggesztve szeptember 25-én az Alkotmánybírósághoz fordult.
A beadvány – amelyről szokatlan módon törölték az aláíró kúriai tanácselnök nevét – hivatkozik egy 2019-es Ab-határozatra, amelyről annak idején a HVG is beszámolt. Ez azt mondta ki, hogy a számvevőszéki törvény nem ellentétes az Alaptörvénnyel, de még sincs rendben, hogy a jelentések alapján induló eljárásban nincs fellebbezési lehetőség.
Ezt fejtegeti tovább a Kúria mostani beadványa. Idézi egy korábbi bírósági ítéletből, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) jogszerűen vonta el a pártok pénzét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megkeresése alapján, és mivel az ÁSZ jelentései nem tekinthetők hatósági döntésnek, közigazgatási jogvita tárgyát sem képezhetik. Ezért nem kellett a jogalkotónak a bírósági felülvizsgálat lehetőségét megadnia. Ugyanezért nem vonatkozik rá az Alaptörvény tisztességes eljárással szembeni követelménye sem.
Csakhogy az ÁSZ ilyen jogállása ellenére a jelentésének tiltott támogatást megállapító része a párttörvényből idézett mondat alapján mégis „joghatással bíró intézkedésnek minősül, s ténylegesen joghatást is vált ki”. Ebből következően „a Kúria álláspontja szerint a jelenlegi jogszabályi környezetben a felperesi párttal szemben alkalmazott hátrányos vagyoni következmény (befizetésre kötelezés és költségvetési támogatás csökkentése mint szankció) jogalapjának és összegszerűségének tényleges vizsgálatának hiánya Alaptörvény-ellenes”.
Mivel „a pártoknak demokratikus jogállamban – így Magyarországon is – kitüntetett szerepük van, ahhoz, hogy be tudják tölteni alkotmányos funkciójukat, e körben szabadságot kell számukra biztosítani a végrehajtó hatalom kontrollja alól. (…) kiemelten fontos, hogy a velük szemben megtett korlátozó, büntető jellegű intézkedéseknek legyen törvényességi kontrollja”.
A Kúria levele többször visszatér arra az ellentmondásra, hogy az ÁSZ hatósági jogkör nélküli hivatal, az ellenőrzései eredményeként elfogadott jelentések nem kötelező érvényű hatósági döntések, mégis a jelentése alapján a párt befizetésre köteles, és ez ellen nincs jogorvoslat. A bíróság pedig képtelen helyzetbe kerül, mert csak önkényes jogértelmezés útján tudná érvényesíteni az Ab 2019-ben megfogalmazott alkotmányos követelményét az ÁSZ-jelentésre. Hiszen a pénzétől megfosztott párt által indított perben csak a MÁK döntését vizsgálhatja, amely az ÁSZ-ra hivatkozik, de ez utóbbival a bíróság nem foglalkozhat.
A MÁK határozatát viszont hiába helyezné hatályon kívül, mert a mögött ott van a párttörvénybe foglalt, érinthetetlen ÁSZ-jelentés, az ÁSZ pedig formálisan nem is szereplője a pernek. „Jelen ügyben eljárásjogi akadálya van annak, hogy a felperes vagy bármely párt hatékony jogorvoslatot kapjon a közigazgatási bírósági eljárás keretében. (…) Hiányzik az a bírósági eljárást megelőző fórumrendszer, ahol vagy amelyben a tisztességes hatósági eljárással szembeni követelmények számon kérhetők lennének. (…) Hiányzik az a hatósági döntési szint, ahol a tisztességes eljárás alaptörvényi kötelezettségének megfelelően, a tiltott támogatás jogalapjára és összegszerűségére vonatkozó vizsgálat elvégzése megtörténhetett volna.”
Mindezek alapján a Kúriának a párttámogatással kapcsolatos pert tárgyaló tanácsa a párttörvény idézett mondatának és a végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet több pontjának a megsemmisítését kezdeményezi. A beadvány frissen érkezett, még ki sem adták alkotmánybírónak. Nem lehet tudni, mikor kerül napirendre. Az Alaptörvény ugyan előírja, hogy a bírói kezdeményezésekről 90 napon belül döntsön az Ab, de ezt sokszor nem sikerül tartani. Az azonban csaknem biztos, hogy még a választások előtt meg kell születnie a válasznak a Kúria kezdeményezésére.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
