A kommunisták által Kistarcsára és Recskre hurcolt vasutasokra emlékeztek a Keleti pályaudvaron

A kommunisták által Kistarcsára és Recskre hurcolt vasutasokra emlékeztek a Keleti pályaudvaron



A kommunisták rémtetteinek bemutatására egy egész könyvtárat is létre lehetne hozni. Nem csupán a terror mennyisége, de a sokszínűsége is figyelemre méltó. Egyszerűen elképesztő volt ugyanis az a sokféleség, ahogyan az embereket gyötörni tudták. Nálunk Magyarországon is igaz volt ez. Üldözték a becsületes parasztembert – akiket ők kulákoknak hívtak -, az arisztokratákat, az Istenben hívőket és papjaikat, lelkészeiket, a hazaszeretetüknek hangot adó nemzettársainkat. Ezekről ma már viszonylag sokat tudhatunk.

Minden társadalmi csoportból kerültek emberek Recskre és Kistarcsára.A vasutasokat Recskre hurcolták

Kevésbé ismert fejezete ugyanakkor a kommunista terrornak az, amit a magyar vasutastársadalom bizonyos tagjaival szemben elkövettek. Hogy velük mi volt éppen a baja a Rákosi nevével fémjelzett elvetemült terrorállamnak? Miért láttak bennük is veszélyt? Mert a vasutasok homogén, szervezett csoportot alkottak. Olyan rendre nevelték őket, hogy a háború előtt a vasutasokat második hadseregnek tartották. Mindenek feletti összetartás és a legnemesebb értelemben vett bajtársiasság volt rájuk jellemző. A kommunisták pedig minden ilyesmitől rettegtek.

S mivel kezükben volt a hatalom, és „a párt ökle”, vagyis az ÁVH révén a terrorjuk bárkire lesújthatott, 1953 tavaszán a vasutasok kerültek sorra. Különböző, koholt vádak alapján egy éjszaka alatt összegyűjtötték, majd hermetikusan elzárták őket a külvilágtól. Állami szolgálatban, szolgálati esküjük szerint végzett munkájuk miatt ártatlanul hurcolták meg a szerencsétlenül járt vasutasokat. A nők Kistarcsára kerültek, a férfiakat a hírhedt recski haláltáborba hurcolták.

Az elhurcoltak emlékére állított emléktábla a Keleti pályaudvaron. A szerző felvétele

Az ÁVH őrzése alatt álló, szigorúan titkos tábor – amelynek létezéséről sokáig nem is tudtak az emberek, pedig három éven át működött a Mátrában, a Csákány-kő lábánál – ideális volt arra, hogy a kommunisták teljesen elkülönítsék a társadalomból azokat, akik szerintük veszélyt jelentettek a rendszerre. A fentiek okán hurcolták ide a letartóztatott vasutasokat is, akik külön barakkban lettek elhelyezve. Mint bármely más, Recsken raboskodó honfitársunkról, így ezekről a vasutasokról sem tudott semmit a családjuk.

Olvasd tovább itt: pestisracok.hu