Donald Trump és Orbán Viktor találkozója 2025. november 7-én. (Forrás: Facebook / The White House) – Fotó: Fehér Ház
„Az Egyesült Államokban a szankciók elnöki rendelethez kötöttek. A november 21-én életbe lépő olajszankcióról szóló rendelet jelenlegi formájában semmiféle kivételt nem tartalmaz. Csak akkor érvényes a mentesség, ha azt módosítják. Ez tehát egy jogilag rögzített folyamat, amihez nem elég egy kézfogás” – mondta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Magyar Hangnak azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor hétfő reggel a Facebook-oldalán közölte, Trump elnökkel kezet ráztak az amerikai olajszankciók alóli időhatár nélküli magyar mentességre. A miniszterelnök a találkozó után is beszélt már arról, ami a bejegyzésben is olvasható: az Egyesült Államok a jelenlegi kormányzati ciklus alatt semmilyen energiaszankciót nem alkalmaz Magyarországgal szemben.
A szakértő hangsúlyozta, három különböző verzió kering ezzel kapcsolatban. Az Orbán-féle állítás szerint a mentesség időhatár nélküli. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor azt közölte, legfeljebb egyéves haladék lehet a kérdésben. A Washington Post értesülése szerint pedig Trump elnök még mérlegeli, hogy megadja-e egyáltalán a kivételt. Szent-Iványi szerint valóságot csak akkor fogjuk tudni, ha november 21-ig, a szankciók életbe lépéséig megjelenik a módosított rendelet.
„Ugyanakkor az »időhatár nélküli mentesség« kifejezés diplomáciai nonszensz. Ilyen kategória gyakorlatilag nem létezik. Legfeljebb határozatlan idejű könnyítésről lehet szó, amit bármikor visszavonhatnak. Ez tehát sem jogi, sem politikai értelemben nem nyújt biztosítékot. Elképzelhetőnek tartom, hogy Trump mondott ilyet, de ennek azért lássuk be, nincs túl nagy jelentősége. Putyin is utólag kért számon az amerikai elnökön olyanokat, amiket állítólag szóban mondott neki Alaszkában” – tette hozzá.
Az egykori európai parlamenti képviselő fontos szempontra hívta fel a figyelmet: a Fehér Ház hivatalos honlapján sem közlemény, sem hír, sem sajtóanyag nincs a pénteki eseményről. November 7-én öt hír is megjelent weboldalon, többek között arról, hogy az elnök megállapodást kötött a Cornell Egyetemről, valamint a first lady díjat kapott, de Orbánékról nem számoltak be írásban.
Egy képgaléria ugyan készült, de a találkozó tényét sem dokumentálták önálló cikkben, a képekhez pedig azt a megjegyzést fűzték, hogy „lunch meeting”. Ezen kívül egy 56 másodperces videó található a honlapon. Mint Szent-Iványi István elmondta, a lunch meeting a diplomáciai protokollban a legalacsonyabb szintű hivatalos találkozó, ami egy közös ebédet jelent, formális tárgyalás nélkül. Ez nem „working visit”, pláne nem „state visit. Utóbbi csak államfőknek jár, ilyen szintű látogatást csupán egyetlen magyar vezető tett Washingtonban, ez pedig Göncz Árpád volt. 2019-ben Orbán working visiten már járt Trumpnál, ez a mostani találkozó, mondta lapunknak Szent-Iványi István, ehhez képest is komoly visszalépés.
„November 7-én több más tárgyalásról részletesen beszámoltak a honlapon, ez viszont hiányzik. Ez mindent elmond arról, milyen súlyt tulajdonítottak Washingtonban a találkozónak” – tette hozzá a szakértő.
A Connect Europe elnöke megjegyezte azt is, hogy Donald Trump mozgástere amúgy is szűk ezen a területen: az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók mögött az amerikai közvélemény 60–70 százalékos támogatottsága áll, beleértve a republikánus szavazókat is. Tíz szenátor, köztük öt republikánus, nyílt levélben szólította fel Orbán Viktort, hogy álljon le az orosz energiahordozók vásárlásáról és ez a figyelmeztetés közvetve Trump elnöknek is szólt, hogy ne enyhítsen a szankciókon, mert ezzel az orosz háborús gépezetet támogatná. Ekkora politikai ellenállással szemben nem könnyű fenntartani egy Magyarországnak adott kivételt.
Hozzátette, az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleménye sem segít tisztázni a helyzetet: egy szó sem esik benne a szankciókról vagy Paksról, nagyon részletesen beszámol viszont a magyar kötelezettségvállalásokról, amelyek teljes összege elérheti akár a 7000 milliárd forintot is. Ebben még kisebb, szimbolikus jelentőségű ügyeket is felsorolnak, például az oktatási és technológiai együttműködéseket. A szakértő azt mondja, ha a külügyminisztérium szerint lett volna megállapodás a szankciók feloldásáról, akkor annak az első pontban kellene szerepelnie.
Olvasd tovább itt: hang.hu
