Buzás-Hábel Géza (Fotó: Nyéki Martin/Magyar Hang)
Buzás-Hábel Gézát, a pécsi Pride főszervezőjét október 28-ra beidézte a rendőrség. Tiltott gyűlés szervezésével vádolják, aminek a büntetése egy évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Buzás-Habel a kihallgatáson beismerte, hogy ő szervezte a pécsi felvonulást, de nem tartja magát bűnösnek, mert csak alapjogot gyakorolt. Vele beszélgettünk a feljelentőiről, a stratégiájukról, a Pride szimbólumáról, az LMBTQ-közösség lehetséges radikalizálódásáról és viszonyukról a pártpolitikához.
– Az ügyfélkapun keresztül megkapta a rendőrségi idézést, majd ezután rabosították és kihallgattak. Milyen volt eközben a hangulat?
– Nagyon előzékenyek voltak a rendőrök. Érezni lehetett, hogy ez nekik is kellemetlen. Nem is volt hosszú, az idő nagy részét az adat egyeztetés és a jogaim ismertetése vitte el, a vallomás húsz percnél tovább nem tartott. Elmondtam, hogy én szerveztem a felvonulást, és elismertem, hogy a hatóság értelmezése szerint megvalósítottam a tiltott gyülekezésre való felhívás tényét is. Ezeket a cselekményeket nem tagadtam, ugyanakkor nem vallottam magam bűnösnek, mivel meggyőződésem, hogy ezek nem minősülnek bűncselekménynek, mert csak alapjogot gyakoroltam. A rendőrök ezt nyugtázták, majd megtörtént a rabosítás: több oldalról is lefotóztak. Olvastam, hogy ujjlenyomatot is vettek tőlem, de azt csak rablóktól szoktak, szóval velem ilyen nem történt. Az egész rabosítás az idén szigorított gyülekezési törvény miatt valósulhatott meg. De én azt vallom, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Európai Unió Alapjogi Chartája egy keretet szab a gyülekezésnek.
– Milyen kommunikáció zajlott a rendőrség és Ön között a Pride előtt?
– Alapvetően nekünk a rendőrséggel még mindig elég jó viszonyunk van. Idén is, már fél évvel a rendezvény előtt kerestük őket, hogy konzultáljunk a részletekről, de ők teljesen elzárkóztak ettől. Ezt azzal indokolták, hogy a jogszabályok máshogy keretezik ezt a történetet, mert már nem három hónappal a rendezvényt megelőzően kell egyeztetni, hanem egy hónappal előtte, de ez az előző években nem jelentett problémát, amikor már a felvonulás előtt fél évvel konzultáltunk velük. Azt mondták, hogy várjuk meg mi történik a Budapest Pride-on, és aztán beszéljünk. Végül csak egyszer, a felvonulás bejelentésekor beszéltünk a rendőrökkel, ahol már éreztették velünk, hogy elutasító határozatot fogunk kapni. Ettől függetlenül az együttműködésünket kérték.
– Karácsony Gergelyt a Budapest Pride után 33 nappal idézte be a rendőrség, Önnél ehhez elég volt 19 nap. Ez esetben miért volt ennyivel gyorsabb?
– Nem vagyok politikus és egy civil személlyel szemben könnyebben indítanak eljárást. Valószínűleg az is közrejátszott, hogy vidéken kevesebb eset van. A folyamatot az is felgyorsíthatta, hogy ellenem három külön feljelentés is érkezett. Ugyanakkor nem zárom ki azt sem, hogy az eljárás már előre elő volt készítve, és ha nem történnek feljelentések, akkor is hivatalból megindítják az eljárást. A Budapest Pride után pedig teljesen biztos vagyok abban, hogy már létezett egy előre megírt forgatókönyv.
– Az sem egyértelmű, hogy miért pont önt hallgatta ki először a rendőrség, mikor Heindl Péter előzetesen megígérte a nyomozóknak, hogy a vadkár elleni tüntetése nem egy ál-demonstráció lesz, ami valójában a Pride-ot fedi.
– Nem is volt az. Mert ők elöl mentek, mi meg utánuk.
– Azért némi összefüggést fel lehetett fedezni a két menet között.
– Igen, de azért próbáltuk a kettőt amennyire lehet elkülöníteni egymástól, ennek a jogi értelmezésébe inkább nem mennék bele. Elismerem, hogy valamilyen szinten egyesülhetett a két rendezvény. De nem annyira, hogy Heindl Pétert is beidézze a rendőrség.
„A Fidesz hatalmas öngólt lőtt”
A Fidesz a gyülekezési törvény szigorítása óta képtelen azt betartatni, ellenben muníciót adott a szélsőjobboldali Mi Hazánknak a Pride elleni harchoz. Ezzel együtt a kormány a politikai balhékat is rátestálta a szélsőjobboldali pártra, mozgalmakra.
– Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Varga Tamás is feljelentette Önt. Beszélt valaha a feljelentőivel?
– Soha.
– Akkor sem, amikor a Pride napján megzavarták a sajtótájékoztatójukat?
– Rám sem néztek. Annyit mondott rólam Dr. Gaudi, hogy én annyira jellemtelen vagyok, hogy a nevemet sem tudja megjegyezni.
– Mind Gaudi, mind Varga azzal érvelnek, hogy a törvényeket be kell tartani. A törvény pedig azt mondja ki, hogy nem szabad egy nyilvános rendezvényen a homoszexualitást és a nemváltást népszerűsíteni a gyermekek védelmében. Mit üzenne azoknak az embereknek, akik ezt az érvelést elfogadják?
– Nonszensz, hogy gyermekvédelmi szempontokat hoznak be, szerintem sokkal rosszabb, amikor fiatalok úgy szocializálódnak, hogy a másságukból adódóan egy csomagot kell cipelniük magukkal, ezt felnőttkorukban sokkal nehezebb feldolgozniuk. Szerintem először ismerjenek meg életörténeteket. A Pride-nak is az egyik fő célja a láthatóság. Félünk az ismeretlentől és ahhoz társítunk sztereotípiákat. Az emberek véleménye változhat, ha megismernek egy ilyen embert és a történetét. Nekem is voltak internalizációim a Pride-dal kapcsolatban. 2017-ben Strasbourgban voltam először ilyen meneten, akkor értettem meg, hogy mi ennek a lényege és az üzenete. Én előtte soha nem mentem volna ki magamtól, akkor teljesen véletlenül keveredtem a menetbe, és ha már ott voltam, akkor úgy gondoltam, hogy végig megyek kíváncsiságból.
– Korábban lapunknak azt mondta, arra a kérdésre, hogy miért pont Pécsen tudott megvalósulni az egyetlen vidéki Pride, hogy: „Pécsett többnyire nemzetiségek lakják, a civil mozgalmak csírái mind innen indultak, a város kovásza volt több magyar emberjogi mozgalomnak.” Most, hogy rabosították, a város ezen arcából mit tapasztal?
– Sok embert megérintett ez az ügy, rengetegen fejezték ki a szolidaritásukat ezzel kapcsolatban. Olyanok is voltak, akikről nem gondoltam volna, sőt több Fidesz-szimpatizáns ismerősöm is elmondta, hogy ez már nekik is sok.
– Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta, hogy a résztvevők nyilvánvalóan a vadkár elleni tüntetésen vettek részt, és nem a tiltott Pride-on. Lázár János pedig azt nyilatkozta, hogy a pécsi Fidesz kudarca, hogy meg lehetett tartani a rendezvényt, mert nem szerveztek ellene mozgalmat. Mit gondol ezekről a kijelentésekről?
– A kormányinfó már eleve egy kabaré, azt kár kommentálni. Lázár János kijelentéséről meg azt tudom mondani, hogy próbáltak ellentüntetőket toborozni. Még egy telefonos kampányt is indítottak és győzködték az embereket, hogy vegyenek részt az ellentüntetésen. Ezekben a hívásokban a szokásos fideszes propaganda szövegek hangoztak el, hogy védjük meg a családokat, meg a gyerekeinket. Próbálkoztak ők, csak nem sikerült.
Nagy Attila Tibor
Miért voltam a Pride-on?
Az ország lakóinak közössége egyenként és együtt is csak szabadon lehet boldog és elégedett, ezt üzente a Pride is. Jó volt ott lenni.
– Korábban azt mondta, hogy azért nem lesz a pécsi felvonulás önkormányzati rendezvény, mert nem függhet a közösségük jövője egy-egy politikus aktuális hozzáállásától. Ezt még mindig így gondolja?
– Még mindig.
– Nem teremtettek ezzel esélyt arra, hogy a rendőrségre citálásán és a kihallgatásán keresztül megfélemlítsék, elbizonytalanítsák a jelenlegi vagy jövőbeli aktivistáikat?
– A megfélemlítés már a törvény létrehozásával megtörtént. Szerintem pont hogy bátorságot ad az embereknek az, hogy nem kell elfogadni ezeket az elnyomó hatalmi játszmákat. Benne volt a forgatókönyvben, hogy beidéz a rendőrség – mi erre készültünk. Ez volt a stratégiánk, így ezt az ügyet egészen Strasbourgig vihetjük. Ez azért kell, mert nem szeretnénk, hogy ez a jogszabály fennmaradjon.
– Mit vált ki az LMBTQ-közösség tagjaiból, amikor azt látják, hogy Önt rabosítják?
– Szerintem vegyes. Amikor betiltották a Pride-ot, akkor nagyon sokan jelentkeztek, hogy ők már csak azért is segítenek és támogatnak, többen előtte nem is voltak aktívak. De akadtak olyanok is, akik inkább hátraléptek. De javarészt mozgósította az embereket.
– Több ellenzéki érzelmű gondolkodó nyilatkozott úgy, hogy ez már nem a Pride-ról szól, hanem inkább egy kormányellenes megmozdulás. Hogyan értékeli, hogy így áttematizálódik ez a rendezvény?
– Furcsa, hogy néha olyan dolgok válnak a szabadság szimbólumává, amikről ezelőtt nem feltételeztük volna és most szerintem a Pride ilyen lett. A kormány pont az ellenkezőjét akarta elérni, de ez sem sikerült. Fontos, hogy ez nem csak az LMBTQ emberekről szól: ha elvesznek egy közösségtől egy alapvető demokratikus jogot, akkor másokkal is ugyanúgy megtehetik.
– Jól ismert séma, hogy egy támadott csoport tagjai könnyen radikalizálódhatnak. Az elmúlt időszakban látott-e olyan jeleket, hogy a szélsőséges hangok felerősödtek a közösségben?
– Nem, pont hogy megfontoltságot látok az embereken, mert nem akarnak ártani a közösségüknek, hanem inkább az a cél, hogy érzékenyítsék a többséget, ezzel a témával kapcsolatban.
– Ellenzéki pártok keresték-e a mozgalmukat vagy fordítva történt ilyen kapcsolatfelvételi kísérlet?
– Nem. Azon túl, hogy a Pride maga politika, mi nem köteleződünk el egyetlen párt felé sem. Annyi történt, hogy a parlamentben van egy LMBTQ-munkacsoport, velük felvettük a kapcsolatot és ők a saját politikai közösségeikben kommunikáltak a Pride-ról.
– Feltételezhetően jelentős átalakulások lesznek a politikai színtéren a következő országgyűlési választások után. Ha ezt követően is azt tapasztalják, hogy a törvényhozásban nincsen képviseltetve az LMBTQ-közösség és nem valósul meg a részvételiség, akkor sem terveznek a politikai porondra lépni?
– A mozgalmunk célja, hogy nyomást gyakoroljon a törvényhozókra és rajtuk keresztül érvényesítsük a céljainkat, de mi nem pártpolitikai programokat akarunk megvalósítani, hanem inkább a közösség érdekeit képviselni a törvényhozókon keresztül.
– És ha ez a cél a következő választások után sem valósul meg?
– Inkább tartom magam roma emberjogi aktivistának, mint LMBTQ-aktivistának, csak az utóbbi rám ragadt. Én is és a szervezetünk is emberi jogokkal foglalkozik, egy ilyen csoport az LMBTQ-közösség, ezért őket is képviseljük, de mélységeiben szakmai követeléseket egyedül nem tudok megfogalmazni ezzel kapcsolatosan. Erre a kérdésre a magyarországi vezető LMBTQ-szervezetekkel közösen lehet választ adni.)
– Lesz hatodik Pécs Pride?
– Lesz.
Olvasd tovább itt: hang.hu
