Gripenek Budapest felett az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján rendezett ünnepi megemlékezés alatt az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2025. október 23-án. (MTI/Hegedüs Róbert)
„A Magyar Honvédség vadászgépeinek áthúzása tisztelgés volt az 1956-os hősök emléke előtt, ez pedig a Kossuth téri október 23-i állami ünnepségnek volt a központi eleme” – írta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára, Harangozó Tamás szocialista képviselőnek írt válaszlevelében. Majd, azon füstölgött, hogy szerinte a teljesen tárgyilagosan érdeklődő MSZP-s politikusnak valójában a Békemenet sikerével van problémája.
Elmosódó határok
Vargha ugyanakkor tisztázta a Harangozó mellett sokakban felmerülő kérdést: hogy pontosan ki is rendelte meg a Parlament felett átrepülő, három Jas-39-Gripen produkcióját. Ez azért lehetett homályos pont, mert az állami ünnepség elválaszthatatlanul egybeforrt a kormányt támogató Békemenet több tízezres rendezvényével – azt ugyanakkor nehezen lehetett elképzelni, hogy a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) kérésére a Honvédség „csak úgy” kiküldene három Gripent. Az Orbán-kabinet mindenesete maga sem sietett tisztázni, hogy ki és meddig fizette a kormánypárti vonulás költségeit, hol volt az ünnepségek (legalább elvi) válaszvonala.
A honvédelmi államtitkár azt Harangozó Tamás kérdésére sem közölte, hogy mennyibe került a vadászgépek díszelgő áthúzása (ez – a típusról ismert repülési adatok alapján – sem kerülhetett többe összesen 6-7 millió forintnál). Válasza ugyanakkor egy valamiről biztosan tanúskodik: a kormány jó előre tudott a Tisza Párt azon tervéről, hogy drónokkal, felülnézetből mutatnák meg a Békemenettel párhuzamosan szervezett Nemzeti Menet vonulását – és úgy szervezték meg a Gripen-áthúzást, hogy az hivatalosan akadályozhassa politikai kihívó menetének dokumentálását.
Először még engedélyezték
A lapunk birtokába kerülő dokumentumok alapján, a Nemzeti Menet videózásával megbízott drónos szakember már szeptember 23-án légtérhasználati kérelemmel fordult a HM alá tartozó Állami Légügyi Főosztályhoz.
A főosztály először jóváhagyta ezt a kérelmet, és magyar idő szerint reggel hét és este tizenegy óra körül eseti légteret jelölt ki a Bajcsy-Zsilinszky térsége felett, „pilóta nélküli légi jármű gazdasági célú repüléséhez”. Azt engedélyben azt is kikötötték, hogy a drónok legfeljebb 150 méteres magasságig repülhetnek fel. Ehhez képest, október 21-én a honvédelmi hatóság váratlanul „meggondolta magát” – és katonai művelet művelet végrehajtására hivatkozva, 12:30 és 15:30 között megtiltották a Bajcsy- Zsilinszky út és a Parlament térségében a drónozást.
Vargha Tamás leveléből az is egyértelművé válik, hogy ezt a katonai műveletet maga a kormány rendelte el, és nem mást jelentett, mint a Gripenek díszelgő áthúzását, bár ezt először lapunk kérdésére sem akarták elárulni.
A vadászgépek pontban délután fél egykor, 150 méteres magasságban, nemzeti színű füstcsóvát húzva suhantak át a Parlament felett. Díszelgésük másodpercekig tartott, a Tisza-szimpatizánsok menetét hivatalosan azonban még órákig nem lehetett volna drónról filmezni. Az ellenzéki felvonulást ettől függetlenül is drónok követték.
Elkezdődött a számháború
Hogy a Nemzeti Menetről készített légi videókat miért kellett akadályozni, azt magyarázhatja a kormánypárti és ellenzéki felvonulás után kirobbanó számháború is. A kormányzati sajtó szerint minden idők legnagyobb Békemenetét tartották meg október 23-án, és a Nemzeti Meneten csak fele annyian vettek részt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpontjának felmérő csoportja viszont pont az ellentétes eredményre jutott: számításaik szerint a Békemeneten 80-90 ezren, a Nemzeti Meneten viszont akár 160-170 ezren is vonulhattak.
Olvasd tovább itt: hang.hu
