Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök októberben, Gödöllőn jelentette be, hogy a magyar kormány és az OTP 50-50 millió eurót biztosít a Grassalkovich-kastély és parkjának felújítására, amelyek 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány tulajdonában vannak.
„Az 1730-as évek végén kezdődött az építkezés, ami több szakaszban valósult meg. A korszak egyik legbefolyásosabb magyar nemese, Grassalkovich Antal építtette, aki akkor bárói rangot viselt, viszont 1743-ban Mária Teréziától megkapta a grófi címet. A királynő 1748-ban kamaraelnökké nevezte ki, ami gyakorlatilag a mai pénzügyminiszteri tisztségnek felelt meg. Grassalkovich egy elszegényedett, kisnemesi család sarjaként emelkedett fel, hatalmas munkabírásának és szorgalmának köszönhetően kiváló jogász lett belőle” – kezdte lapunk kérdésére Papházi János.
A múzeumi osztályvezető hangsúlyozta:
A kastély első fénykora a XVIII. század közepe volt, különösen azok a napok, amikor 1751 augusztusában a királynő megtisztelte Grassalkovichot a látogatásával, és három nap, két éjszakát Gödöllőn töltött.
Grassalkovich Antal több kastélyt is építtetett, a vidékiek közül a gödöllői a legnagyobb, de többek között Baján, és ma már határon túli területeken is voltak kastélyai, sőt, városi palotákat is birtokolt Pesten, Bécsben és Pozsonyban. A nemes, ahogy egyre magasabb pozíciókba került és egyre több jövedelemre tett szert, birtokokat vásárolt, amelyek központjában kastélyt építtetett, jelképezve személye nagyságát.
Grassalkovich halála után egy ideig özvegye vitte a gazdasági ügyeket, majd a szintén Antal nevet viselő fia örökölte a kastélyt, aki kevesebb időt töltött Gödöllőn. Az ifjabb Grassalkovich Bécsben és Pozsonyban élt, 1784-ben megkapta a hercegi rangot, 1783-ban barokk színházzal bővíttette a gödöllői kastélyt. Az épületrészt 2003-ban állították helyre, a történészek tudomása szerint ez a legrégebbi, megmaradt magyarországi kőszínház.
Halála után a harmadik Grassalkovich Antal birtokába került a kastély, aki az építtető unokája volt. Még kevesebbet járt Gödöllőn, de két fontos eseményt érdemes kiemelni. Az egyik, hogy az 1810-es években egyedülálló, klasszicista stílusú fürdővel bővíttette az épületet, ami jelenleg romos állapotban van, így nem látogatható, ez az egyik feladata a helyreállításnak.
A másik, ami inkább a feleségéhez köthető, Esterházy Leopoldina kezdeményezésére az addig francia stílusú kastélyparkot angol parkká alakították át. A legfiatalabb Grassalkovich Antal fontos szereplő volt a reformkorban, jó kapcsolatot ápolt Széchenyi Istvánnal, aki többször járt Gödöllőn. Grassalkovich többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház létrehozásához is hozzájárult, telek-, valamint pénzadománnyal. Később eladósodtak, a harmadik Antal 1841-ben bekövetkezett halálával pedig nem volt férfiörökös a Grassalkovich családban.
A kastély leányágon öröklődött tovább, de néhány évvel később eladták egy belga származású bankárcsaládnak, Sina Györgynek és Sina Simonnak. A Sina család, bár a források szerint hosszú távra tervezett Gödöllőn, 1864-ben értékesítette a kastélyt egy brüsszeli székhelyű belga banknak.
Ferenc József és Erzsébet királyné Gödöllőn
Papházi János a kastély második fénykoráról kifejtette: „A belga banktól 1867-ben vásárolta meg a magyar állam az épületet és a birtokot, amit a kiegyezés után – koronázási ajándékként – Ferenc József és Erzsébet királyné használhatott. Ezzel megkezdődött a kastély második fénykora, innentől nevezhetjük királyi kastélynak az épületet.”
A korabeli források szerint sűrűn látogatott Gödöllőre a királyi család, különösen Erzsébet királyné kedvelte a kastélyt és a környékét. Elsősorban a tavaszi és az őszi időszakokban töltöttek a kastélyban hosszabb időt, az őszi látogatások több hónaposra nyúltak, a vadászidényhez igazodva. A környező vadászterület, valamint Buda közelsége döntő érv volt a vásárláskor. Ferenc József nemcsak lovas vadászatokon vett részt, hanem akár egyedül, vagy néhány emberrel gyalogosan is járta az erdőket, elsősorban szarvasra és vaddisznóra vadászott. Erzsébet királyné is kiváló lovas volt, gyakran részt vett a falkavadászatokon, amelyeken kutyákkal hajtották a vadakat
– fogalmazott a múzeumi osztályvezető.
A gödöllői kastély közlekedési összeköttetése is jónak számított, az 1870-es években már volt vasútvonal Gödöllő és Budapest között, amelyet kihasználva az uralkodó hetente kétszer utazott fel a budai várba audienciát tartani. Papházi János szerint Erzsébet királyné azért is kedvelte Gödöllőt, mert Bécshez képest kevésbé érvényesültek az udvari rendszabályok, sokkal könnyedebb volt a hangulat, magyarul beszélgetett az udvarhölgyekkel, sőt, legkisebb lányát, a Budán született Mária Valériát sokan gödöllői vagy magyar királykisasszonynak nevezték.
Horthy Miklós is használta, később szovjet csapatok állomáshelye lett
Az utolsó magyar uralkodó, IV. Károly néhány alkalommal rövid ideig tartózkodott a kastélyban, majd Gödöllőről indulva menekült az országból. Az épület 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt, amelyben tiszti üdülőt is működtettek. A Horthy család ugyanazokat a szobákat használta, mint korábban a királyi pár, de jóval visszafogottabb, már-már polgárinak nevezhető berendezéssel és kialakítással. A kormányzó egyik hobbijaként és diplomáciai találkozók kísérőeseményeként a vadászat a Horthy-korszakban is központi szerepet töltött be Gödöllőn. Horthy Miklós medencével és teniszpályával bővíttette a parkot.
A második világháború idején bunkerral egészítették ki a kastélyt, ezt végül nem használta a kormányzó, a helyreállított bunker ma is látogatható. Először a német, majd a szovjet csapatok vonultak be a birtokra, sok értéket elvittek vagy elpusztítottak, a belső berendezés rendkívül megsínylette ezt az időszakot, ugyanakkor szerencsés módon komolyabb bombatalálat nem érte az épületet.
Papházi János azzal folytatta, hogy a szocializmus időszakában több funkció is került a kastélyba. A parkban a honvédség Anyagszertára, valamint a Polgári Védelem raktárai épültek, a déli részen a szovjet csapatok híradós, valamint vegyvédelmi egységei állomásoztak már 1948-tól.
Tíz évvel később a központi épületrészbe, a díszterembe és az egykori királyi lakosztályokba egy, az akkori korban jó színvonalon működő szociális otthon költözött be, kétszáz idős embert ápoltak itt. Egészen 1991-ig nem lehetett megközelíteni a déli, szovjet csapatok által használt részt, őrbódékat építettek a területre. Az 1980-as években az északi épületrészben szociális lakásokat is kialakítottak.
A szovjet csapatok kivonulása és a szociális otthon kiköltözése teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a már korábban műemlékké nyilvánított épület állagmegóvása, valamint helyreállítása elkezdődjön. A felújítás 1992-ben indult, a központi épületrész 1996-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Először csak a dísztermet, valamint az egykori királyi lakosztályokat tudták megnyitni.
Az anyagi forrásoktól függően két-három évente egy-egy újabb épületrésszel bővült a látogatható termek sora, például 1998-ban nyílt meg az Erzsébet Királyné Emlékkiállítás, aztán 2001-ben a Lipót-szárny, ami a kastély első fénykorát mutatja be. A korábban már említett barokk színházat 2003-ban állították helyre, a 2010-es évek elején pedig a park egyötödnyi részének rendbetétele is megtörtént. 2010-ben a kastély egyik istállója és az egykori lovarda újult meg, 2011-ben a magyar uniós elnökség egyik központi rendezvényhelyszíne volt az épület. Később a visegrádi országok vezetői találkozóinak is otthont adott Gödöllő. Az egykori lovardát azóta konferencia- és koncertteremként használják. A múzeumban állandó és időszaki kiállításokat tartanak, valamint kedvelt esküvőhelyszín is a gödöllői kastély.
A kastély vezetősége az elmúlt években sokszor próbálkozott azzal, hogy további fejlesztések történjenek. Nagy területek várnak még helyreállításra, körülbelül 40-45 százalék készült el. Vannak értékleltáraink és állapotfelméréseink, a bejelentett felújítással kapcsolatos tervezés most kezdődik el. Arra számítok, hogy legalább egy évet igénybe vesz az előkészítés. Ez egy kitűnő és egyedülálló lehetőség, valamennyi olyan terület meg tud újulni, ami még romos állapotban van. A helyreállításra váró épületrészeken túl a kastélypark hátsó, mintegy 21 hektáros része is megújul
– hangsúlyozta Papházi János.
(Borítókép: A Gödöllői Királyi Kastély. Fotó: Shutterstock)
Olvasd tovább itt: index.hu
