Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában adott interjút Rónai Egonnak. A beszélgetés több témát is szolgáltatott, az egyik ilyen a gyermekszegénységi adatok alakulása volt.
Megszólalt az ügyben Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, aki úgy fogalmazott, hogy „ma este az ATV-ben Orbán Viktor miniszterelnök úr interjújában a riporter tévesen kérdezett a gyermekszegénységről. Azt állította, hogy a KSH 9,5 százalékról 20,9 százalékra módosította a gyermekszegénységi mutatót, s ez szerinte egy Európai Unióban is kirívóan rossz adat, minden ötödik gyermek mélyszegénységben él. Hát ebből semmi nem igaz! Az egész álhír”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy kommentálta az interjú ezen részét, hogy „mindent megtudhattunk a fociról, a milliárdos haverjairól és arról, hogy a Föld is miatta forog. De amikor azt kérdezte a műsorvezető, hogy mit szól ahhoz, hogy minden ötödik magyar gyermek mélyszegénységben él, akkor Orbán Viktor ezt válaszolta: »Szegénység ügyben jó pályán vagyunk…«. Erre visszakérdezett a műsorvezető, hogy akkor miért él több százezer szegény gyermek az országban. Orbán Viktor ezt válaszolta: »… szívesen felkészülök, és a következő alkalommal térjünk erre vissza«. Döbbenet. Egy ilyen ember nem lehet tovább miniszterelnök. És nem is lesz”.
Mit mond a KSH?
Lapunk megkereste a Központi Statisztikai Hivatalt a gyermekszegénységi adatokkal kapcsolatban. Gombos Veronika szóvivő leszögezte: „A revízió hatására a szegénység fő mérőszáma országosan sem szintben, sem trendben érdemben nem változott. Mindössze kisebb átrendeződés történt az egyes csoportok között: a fiatalok szegénysége kismértékben romlott, a nyugdíjasoké viszont javult”.
Gombos Veronika hangsúlyozta:
A 18 év alattiak mutatója kismértékben romlott, de a revíziót követően a javuló trend változatlan maradt. 2010-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő 18 év alattiak aránya 40,4 százalék volt, uniós összehasonlításban akkor a legrosszabbak között szerepeltünk. 2022 óta a mutató minden évben kedvezőbb az uniós átlagnál, a legfrissebb érték 22,9 százalék. A 2010 óta bekövetkezett hazai fejlődés a második legnagyobb az Unióban.
A szóvivő kitért arra is, hogy az utóbbi években a nyugdíjasok helyzete szintén javult. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő idősek aránya jelenleg 21,3 százalék, mellyel az EU-s középmezőnyben vagyunk, csupán 0,1 százalékponttal lemaradva Németországtól.
„Az összkép szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ban nem nőtt, hanem csökkent, azaz javulás történt 2022-höz viszonyítva. Magyarország ezzel három országot megelőzött az uniós rangsorban, és a mutató értéke 1,7 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál. Hazánk jelenleg a 13. helyen áll Európában a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők mutatóját tekintve” – húzta alá Gombos Veronika.
A szóvivő szerint „fontos vizsgálni az összetett szegénységi mutató másik két komponensét is, amelyek nemzetközi szinten is jelentősen javultak: a súlyos anyagi és szociális depriváció az elmúlt 10 évben Magyarországon a harmadik legnagyobb mértékben csökkent az EU-ban, továbbá a munkaszegénység is jelentősen mérséklődött”.
Miért volt szükség az adatok módosítására?
Gombos Veronika az adatok revíziójával kapcsolatban elmondta, hogy ez egy nemzetközileg elfogadott gyakorlat, az elmúlt években tizennégy uniós országban történt ilyen, és a KSH is az Eurostat irányelvei mentén végezte el a 2018-2023 közötti évekre vonatkozóan. Az Eurostat ellenőrzi és jóváhagyja a KSH valamennyi adatát, így „mind a régi, mind a revízió utáni adatok megbízható alapot nyújtanak a szakpolitikai döntésekhez”.
A kutatók állítása, miszerint »megduplázódott a gyermekszegénység« nem igaz. A valóság az, hogy 2018 és 2023 között a revízió hatására 82 ezerrel csökkent a szegény háztartásban élő gyermekek száma, szemben a korábban mért 52 ezres mérséklődéssel
– mutatott rá Gombos Veronika, világossá téve: „A revízió nem a sajtócikkek hatására, hanem előre tervezetten, a 2022. évi népszámlálás társadalomszerkezeti adatainak átvezetése céljából történt, amiről a KSH már 2023-ban tájékoztatta a kutatókat, 2024-ben pedig az Eurostatot. A kutatók rendkívül etikátlan módon szándékosan a revízió időpontja előtt keresték meg a sajtót, azt a látszatot keltve, hogy az ő nyomásukra történt volna a felülvizsgálat”.
(Borítókép: Rónai Egon és Orbán Viktor. Fotó: ATV / Youtube)
Olvasd tovább itt: index.hu
