Kormányülés 2025. március 26-án (Forrás: Orbán Viktor/Facebook)
Köves Ferenc örül, hogy a miniszterelnök belátta: hiányosságok vannak a gyermekvédelemben. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnöke szerint azonban a béremelési ígéretekből egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kormány érdemben rendezné az ágazat helyzetét. Szerinte a kormánynak „négy évente jut eszébe a szociális szféra”, amikor választási kampány van.
Szokatlanul önkritikus nyilatkozatot tett Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban: a kormányfő elismerte, hogy „van valamennyi igazság” azokban a kritikákban, amelyeket az ellenzék a gyermekvédelmi rendszer állapotával kapcsolatban megfogalmaz. – Ezek az intézmények sosincsenek a politika középpontjába, gyakran nem kapják meg azt a megbecsülést, amit megérdemelnének – jegyezte meg, de az nem derült ki, hogy mi tartotta vissza a 15 éve kétharmaddal kormányzó Fideszt, hogy ezen változtasson. A miniszterelnök kiemelte, hogy a közelmúltban a kormány úgy döntött: megemeli a nevelőszülőknek gyerekenként járó állami juttatást a kétszeresére. Arról is beszélt: annak örülne, ha minél több ilyen gyerek egyházi fenntartású intézményben nevelkedne.
Meggyőző előrelépés nem történt
– Egy részének tudok örülni – kommentálta a miniszterelnök által mondottakat Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) elnök a Magyar Hangnak. – Jó hír, ha egy kormányban van annyi belátás, hogy elismerje: elmaradásaik vannak a szociális ágazatban dolgozó mintegy százezer munkavállaló és a több százezer ellátott irányában. Azt azonban hozzátette: a bérkérdésben ettől függetlenül nem történtek meggyőző előrelépések. A 2025-ös bértábla szerint jelenleg főiskolai végzettség és legalább 15 év munkaviszony kell ahhoz, hogy a nettó kereset kedvezmények nélkül elérje a 300 ezer forintot. Akik nem diplomát, hanem például idősgondozói szakképzettséget szereztek, azoknak a jelenlegi bértábla szerint a pályájuk végére sem éri majd el a nettó bérük a 300 ezer forintot. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének saját számítása szerint pedig a szociális dolgozók átlagos bére havi nettó 297 ezer forint.
Köves Ferenc szerint a bérek megduplázására lenne szükség, hogy az ágazat felzárkózzon a nemzetgazdasági átlaghoz, de jelenleg még a kormány által januártól tervezett – szavai szerint jelképesnek tekinthető – 15 százalékos béremelés részletei sem ismertek. Nem világos, hogy ez a garantált bérminimum emelésén felül értendő, vagy a garantált bérminimum emelkedése is beleszámít, ahogy a legutóbbi béremelésnél, 2022 januárjában is.
Egyre több dolgoz sztrájkolna
– Négy évente eszébe jut a kormánynak a szociális szféra, érdekes módon mindig a választások előtt. Ilyenkor mondanak egy számot, de az sem feltétlenül valósul meg. A 2022-es bérfejlesztés nagy részét a garantált bérminimum emelése tette ki, ezen felül 6,5-7 százalékos béremelést jelentett. Vagyis a szociális ágazat bérei nem kerültek közelebb a nemzetgazdasági átlaghoz, érdemben nem emelkedtek. Köves Ferenc úgy fogalmazott: „nulladik lépés” lenne az érdemi bérrendezés irányába, ha nem a bérminimum-emeléssel együtt, hanem azon felül kapna 15 százalékos bérfejlesztést januártól a szociális szektor. De ezt is csak akkor tartaná elfogadhatónak, ha a kormány egy több évre szóló vállalást is letenne az asztalra a jövőbeli bérfejlesztések ütemezéséről. Ha viszont a bérminimum emelkedése is beleszámítana a januári, 15 százalékos emelésbe, akkor érdemben csak néhány százalékkal nőne januártól a szociális dolgozók bére, ami Köves Ferenc szerint nagy elégedetlenséget váltana ki. Ebben az esetben a munkavállalók egy jelentős része nem csak tüntetésekre lenne kész, hanem szerinte arra is, hogy ne vegyék fel a munkát. Hozzátette: bár széleskörű felmérést egyelőre nem végeztek, úgy látja, hogy sokkal többen lennének készek egy sztrájkra, „mint az elmúlt években bármikor.”
A nevelőszülők gyermekenként járó juttatásának megduplázásáról a szakszervezeti vezető azt mondta: bármiféle béremelés támogatandó. Ám pusztán a nevelőszülők juttatásainak megemelése nem oldja meg a gyermekvédelmi rendszer problémáit sem, hiszen az ott dolgozók egy szűk köréről van szó. Ugyanis a teljes szociális ágazatban százezer munkavállaló van, míg nevelőszülőként 2024-ben 5 553 fő dolgozott a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
Orbán Viktor egyházi fenntartással kapcsolatos mondatait Köves Ferenc úgy értékelte: nem lehet általánosítani az ellátás színvonalával kapcsolatban. Tehát az egyházi intézmények között is van olyan, amelyik jobban, és van, amelyik rosszabbul látja el a szociális ágazati feladatokat. – Általában elmondható, hogy az egyházi fenntartók is ugyanazokkal a gondokkal néznek szembe, legyen szó az intézmények állapotáról vagy a fizetésekről. Szerinte ezen az sem változtat, hogy az ellátásra másfélszer-kétszer annyi támogatást kapnak, mint az állami intézmények.
Olvasd tovább itt: hang.hu
