Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bejrútban, 2025. november 14-én. (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
Magyarország az ukrán helyett a libanoni hadsereg megerősítésére irányítja át az Európai Békekeretből rá eső mintegy 600 millió forintot, így támogatva a közel-keleti ország stabilitását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bejrútban.
A tárcavezető a libanoni kollégájával közös sajtóértekezletén kiemelte, hogy miközben az Európai Unió az úgynevezett Európai Békekeretből finanszírozza az ukrán hadsereg felfegyverzését, amit a magyar kormány nem támogat, az ebből hazánkra eső részt, 1,5 millió eurót, azaz 600 millió forintot a libanoni fegyveres erők támogatására irányítottak át.
Az Európai Békekeret az EU kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának, és amely kapcsán a magyar kormánynak korábban is volt már konfliktusa az Európai Unióval.
A külgazdasági és külügyminszter szerint a libanoni hadsereg megerősítése az egyetlen módja annak, hogy elősegítsék az állam stabilitását, a Hezbollah leszerelési programjának előrehaladását, az Izraellel kötött tűzszünet fenntartását és meghosszabbítását, valamint az újabb háborúk megelőzését a térségben. Szijjártó Péter leszögezte, hogy emellett „Magyarország a régió stabilitásának megerősítésén is dolgozik, aminek két fő oka van: az egyik, hogy ez Magyarország nemzetbiztonsági érdeke is, minthogy a Közel-Kelet biztonsága és békéje szorosan összekapcsolódik Közép-Európa biztonságával és békéjével, a másik pedig, hogy azt kívánják biztosítani, hogy a térségben is mindenki biztonságban élhessen, terrorcselekmények és külső beavatkozások nélkül.” Ehhez a szavai szerint Magyarország is hozzájárul, többek közt tizenhat katonával, akik az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) teljesítenek szolgálatot.
Szijjártó Péter ezután felszólította az EU-t és az ENSZ-t, hogy „a szíriai menekülteket maradás helyett inkább arra ösztönözzék, hogy térjenek vissza a hazájukba.” – Ahogy látjuk, a nemzetközi közösség örömmel fogadta Aszad elnök távozását, és Szíriát jó úton haladó országnak tekinti. De ha ez így van, akkor megszűnt az ok, amiért a szíriaiak Libanonba érkeztek – mondta. – Arra biztatjuk a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a Libanonban tartózkodó szírek hazatérését. Ez hatalmas pénzügyi teher a libanoni állam számára, s meg kell szabadítani az országot ettől a tehertől, hogy végre el tudja végezni a stabilitás és a gazdaság megerősítése érdekében szükséges reformokat – tette hozzá.
A miniszter az MTI szerint arról is beszámolt, hogy a szoros szövetségben lévő két ország idén ünnepli diplomáciai kapcsolataik felvételének 60. évfordulóját, s közölte, hogy ezt a szövetséget jelentősen meghatározzák a Libanonban élő ősi keresztény közösségek, amelyek támogatása iránt a magyar kormány elkötelezett. Aláhúzta, hogy a libanoni keresztény közösségek támogatása és a Közel-Kelet békéjének megőrzése érdekében három fontos döntést hoztak. Az első, hogy miután 63 keresztény templom újjáépítését finanszírozták Libanonban, idén mintegy 200 millió forintot különítettek el a katolikus iskolák oktatási infrastruktúrájának modernizálására. A második, hogy pénzügyi támogatást nyújtanak a segítségre szoruló bejrúti keresztény családoknak is, a harmadik pedig, hogy humanitárius programokat finanszíroznak a Bekaa-völgyben.
Olvasd tovább itt: hang.hu
