Kármán András, a Tisza szakértője (Fotó: Kármán András / Facebook)
Egy teljes hétnek kellett eltelnie az Orbán-Trump találkozó óta, hogy kiderüljön, mit értett Orbán Viktor amerikai pénzügyi védőpajzs alatt – erről posztolt Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője a közösségi oldalán pénteken.
Kifejtette: mára talán kijelenthető, hogy mégis csak devizacsere-ügyletről vagy ahogy a pénzügyi szlengben hívják, devizaswap-line-ról van szó. – Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank dollárhoz jusson akkor, amikor a forint gyors leértékelődése a devizapiaci beavatkozást szükségessé teszi és a jegybank devizatartaléka erre nem biztosít kellő fedezetet. Az is igaz, hogy ha szükség esetén kellően nagy összeg hívható le, akkor ennek a swap-line-nak már a megléte is segíthet visszatartani a forintot veszélyeztető esetleges spekulációt – írta. Szerinte így egy ilyen megállapodás akkor tölti be igazán a szerepét, ha soha nem kell felhasználni az ott elérhető devizát. – Fontos tehát, hogy ez nem egy klasszikus hitel, amit fejlesztésre vagy a költségvetési hiány finanszírozására lehet felhasználni. Következésképpen, ez semmilyen módon nem helyettesítheti a befagyasztott Európai Uniós forrásokat – amelyek ráadásul nem hitelek, hanem vissza nem térítendő támogatások – és a költségvetés idei és megemelt hiányát sem lehet ebből megfinanszírozni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Központi Banknak is van egyébként ilyen devizacsere-megállapodása számos más jegybankkal, például a svájci, a svéd vagy a dán jegybankkal. Bár szerinte „kézenfekvő lett volna Magyarországnak hozzájuk fordulni, de az Európai Központi Bank üzletszabályzata egyértelműen fogalmaz, hogy ilyen megállapodást csak a legjobb hitelminősítéssel rendelkező országokkal köthet”.
Orbán Viktor pénteki, Kossuth Rádiónak adott interjújában egyébként visszautasította volna, hogy ez a pénzügyi konstrukció hasonló lenne a korábbi IMF-hitelhez, erről itt írtunk.
Olvasd tovább itt: hang.hu
