(Forrás: Facebook/Magyar Péter)
Hiába van elvileg meghatározó szerepük, a választók többsége egész egyszerűen nem tartja fontosnak az egyéni képviselőket. A Forrás Társadalomkutató Intézet kutatása megmutatja a Fidesz-kormányzás egyik leglátványosabb örökségét: a totális érdektelenséget a „szavazógéppé” silányított parlament képviselőinek személye iránt. Ebben a közegben kellene 106 jelöltet állítania a pártoknak, és bár a jelöltlisták még messze nem ismertek, a Tisza párt ismeretlen jelöltjeit máris alkalmasabbnak gondolják a választók, mint a Fideszéit.
„Minél közelebb vagyunk a választáshoz, annál égetőbb kérdéssé válik, hogy kik lesznek azok, akik az egyes választókerületekben képviselik a pártokat. A sikeres választási szerepléshez 106 politikust kell kiállítania minden induló szervezetnek a választókerületi versenyben. A Tisza párt jelöltállítási folyamatáról már hónapok óta folyik a diskurzus, a folyamat a jelenlegi információk szerint november 17-én indul el. A Fidesz egy-egy jelöltjét már lehet ismerni, a 106 fős lista azonban a kormánypártnál sem teljes – legalábbis a nyilvánosság számára nem az. A kis pártok jelöltállítása esetén még az is kérdéses, hogy hány választókerületben akarnak – vagy képesek – elindulni” – áll a Forrás Társadalomkutató Intézet friss kutatásában. A személyes adatfelvétel október 4. és 13. között készült, ezer fő megkérdezésével. A kutatás adatai szerint az, hogy szűk félévvel a választások előtt még nem lehet tudni, hogy kik fognak indulni egyéniben, messze nem jelenti azt, hogy a választóknak ne lenne véleménye róluk. A Forrás Társadalomkutató Intézet ezért járta körbe az egyéni jelölti intézmény megítélésén túl azt is, hogy a választók mit gondolnak az egyes pártok ismert – vagy ismerni vélt – jelöltjeiről.
A Fidesz az elmúlt 15 évben leépítette az Országgyűlés szerepét a közéletben – a parlament ma kétharmados szavazógépként működik. Ez a helyzet érződik a választók gondolkodásán is. Miközben a rendszerben meghatározó szerepük van az egyéni jelölteknek, a választók fejében ez nem így áll össze: relatív többségük (42%) szerint nem befolyásolja az emberek életét az, hogy van egyéni országgyűlési képviselőjük. Csupán 22 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy a képviselő személye előnyt jelent a választókerületben élők számára.
Ettől eltérő véleményszerkezet csak a Fidesz szavazóinak körében tapasztalható, esetükben a pozitív vélemény kerül viszonylagos többségbe (47%).
Ezzel párhuzamosan csak a választók kis része ismeri az őt képviselő politikust, vagyis az egyéni országgyűlési képviselők ismertsége alacsonynak nevezhető. A választók 45 százaléka nem tudta, vagy nem akarta megmondani, hogy ki a választókerületének képviselője. Teljes (név és párt) és helyes választ csupán 17 százalékuk adott. 9 százalék csak nevet, 18 százalék pedig csak a pártot tudta pontosan, további 11 százalék adott ugyan valamilyen választ, csakhogy az helytelen volt.
Az, hogy viszonylagos ismeretlenség övezi az egyéni képviselőket, meglátszik a tevékenységük megítélésén is. Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők munkáját a relatív többség (30%) közepesre értékeli. Csupán 12 százaléknyian vannak jó véleménnyel. A Fidesz szavazói képezik az egyetlen olyan csoportot, ahol jellemző az ennél jobb értékelés – körükben 31 százalék az egyértelműen pozitív és 17 százalék a közepes osztályzat aránya.
A kutatásban felmérték azt is, hogy – bár a jelöltek nagy többsége még nem ismert – mit gondolnak a választók az egyes pártok egyéni jelöltjeinek alkalmasságáról. Az eredmények összhangban állnak az eddigiekkel, vagyis a választópolgárok 30-40 százaléka nem tudja megítélni a pártok jelöltjeit. A véleménnyel rendelkezők válaszai alapján a legjobb véleménnyel a Tisza egyéni jelöltjeiről vannak a választók: 13 százalék látatlanban, vagyis ismeretlenül is mindenkit alkalmasnak tart közülük, további 14 százalék pedig alkalmasnak tartja a többségüket. 25 százaléknyian vannak, akik azt mondják, hogy többségükben nem alkalmasak, és 10 százaléknyian vannak azok, akik szerint senki nem alkalmas közülük.
A Fidesz jelöltjei esetében 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindegyiküket alkalmasnak tartja, ahogy arról is, hogy a többséget alkalmasnak tartja. A fideszes jelöltek többségét 24, teljes körét 26 százalék tartja alkalmatlannak. A kis pártok esetében a Mi Hazánk és az MSZP jelöltjeiről nyilatkozott érdemi választói csoport úgy, hogy teljesen vagy többségében alkalmasnak tartja őket.
Mindez összhangban van azzal, hogy az egyéni jelöltek támogatottsága követi a pártok listás támogatottságát. Ettől persze egy-egy jó jelölt pozitív, néhány rosszabb pedig negatív irányba is eltérhet, de az átlag valahol a párt eredményének környékén alakul. Az egyéni választókerületekben ugyanakkor ezek a kis különbségek is számíthatnak a választás estéjén. Éppen ezért a két nagy párt számára jelentős kockázat, hogy bár támogatóik egyértelműen felsorakoznak az egyéni jelöltek mögött, de a Tisza tábor 15, míg a Fidesz tábor 8 százaléka még nem döntötte el milyen pártállású egyéni jelöltre szavaz. Mindeközben a bizonytalan pártkötődésűek elsöprő többsége az egyéni jelölt kapcsán sem rendelkezik határozott preferenciával.
Éppen ezért nem mindegy, hogy hogyan áll jelenleg a pártlisták versenye. A pártok támogatottságának felmérése során csak azok a pártok szerepeltek a kutatásban, amelyek várhatóan listát állítanak a 2026-os választáson, így létrehozva azt a döntési helyzetet, amellyel a legnagyobb valószínűséggel találkozni fog a választó.
Az összes megkérdezett 33 százaléka tervezi azt, hogy a Tiszára szavaz a 2026-os országgyűlési választáson. A Fideszre 25 százaléknyian voksolnának. A Demokratikus Koalíciót 3, a Mi Hazánkat 4 százalék támogatná a teljes népességben. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Magyar Szocialista Párt 3-3 százalékra számíthatna. Összesen 11 százaléknyi olyan választópolgár van, aki még nem döntötte el, hogy kit támogatna a választáson. 9 százalék eleve nem tervez részt venni a voksoláson. Míg további 9 százalék nem válaszolt a kérdésre.
A választáson résztvevők körében a Tisza 39, a Fidesz 32 százaléknyi támogatást tudhat magáénak. A parlamentbe jutási küszöböt a Mi Hazánk éri el. A Demokratikus Koalíció 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Magyar Szocialista Párt ebben a körben 3-3 százalékra számíthatna. A hibahatár figyelembevételével így minden kis párt számára megvan a lehetősége a bejutási küszöb elérésnek. Főleg azért, mert a résztvevők 8 százaléka még nem döntötte el, hogy kire adná a voksát, míg 6 százaléknyian nem árulták ezt el.
Olvasd tovább itt: hang.hu
