Kilenc nap különbséggel két kisgazda képviselői csoport is alakult a parlamentben még a nyáron: az elsőt Kisgazda Képviselők Csoportja néven, június 29-én hozta létre a Mi Hazánk három országgyűlési képviselője. A másodikat pedig Kisgazda Képviselők Parlamenti Csoportja néven július 8-án a Fidesz, illetve a KDNP öt politikusa hozta létre. Mindkettő úgynevezett képviselői csoport, ami csak egyetlen betűben különbözik a képviselőcsoporttól, vagyis a frakciótól, mégsem tévesztendő össze a kettő.
A képviselői csoport valójában a parlamenti hierarchiában súlytalan, jogosítványok és pénz nélküli, klubszerű lobbiszervezet. Itt – a parlamenti szakbizottságoktól eltérően – a tagságért nem jár külön pénz, és a tagoknak sincs semmilyen, a csoport céljával összefüggő külön hatásköre. Mégis, valamilyen speciális téma felkarolására, egyedi ügy képviseletére vagy politikai célkitűzés hangsúlyozására minden ciklusban több ilyen csoport is alakul.
Míg a frakciókban csak azonos párt tagjaiként ülhetnek a politikusok, a képviselői csoportok elvileg pártfüggetlenek – még ha nem is mindegyiknél ez a gyakorlat. Sőt, 35 éve éppen abból a megfontolásból kezdtek ilyen laza képviselői klubcsoportokat alakítani, hogy legyenek ügyek, célok mentén szerveződő, szakmai vagy akár politikai jellegű lobbiszervezetek, amelyekhez pártállástól függetlenül bármely országgyűlési képviselő csatlakozhat.
Képviselőcsoportok tagjai az ülésteremben – a képviselői csoport más, mint a frakció
Reviczky Zsolt
Az egyébként nem meglepő, hogy most is alakult kisgazda képviselői csoport, mert 1990 óta szinte folyamatosan volt ilyen tematikájú szerveződés, az eddigi kilenc parlamenti ciklusból csak háromban – 1994-2006 között – nem. Az sem példa nélküli, hogy két hasonló fut párhuzamosan: 1990 és 1994 között külön képviselői csoportja volt a kettészakadt kisgazdapárt mindkét szárnyának, így egyszerre működött egy „történelmi” és egy „független” kisgazdapárti csoport.
Most más a helyzet, mert két eleve különálló párt képviselői alakítottak kisgazda csoportokat. A furcsa rivalizálásról kérdeztük az elsőként alakult csoport mi hazánkos elnökét, a gazdálkodó Dócs Dávidot. Ő a HVG-nek azt mondta: „Nem versenycélból, hanem jobbító szándékkal alakultunk, célunk, hogy törvényjavaslatokkal könnyítsük a gazdák helyzetét”. Példát is mondott: amerikai mintára tervezik a dögmegsemmesítés szabályainak könnyítését, illetve a vízgazdálkodás terén is lenne tennivaló, mert
például a Homokhátság vízpótlási problémája égető, 15 éve tudjuk, hogy tenni kellene valamit, például záportározókat építeni, mégse történt semmi, sőt a kormány a Homokhátságra szánt 400 milliárdos programot is megkurtította 4,7 milliárdosra.
A másik kisgazda csoport elnöke, a fideszes Erdős Norbert a HVG-nek azt emelte ki, hogy az ő parlamenti csoportjuk az „igazi”. Szerinte azért, mert a 2023-ban elhunyt – egykori ős-FKgP-s, majd 1994 után újkisgazda, később fideszes – Turi-Kovács Béla vezetésével régóta működtek kisgazda parlamenti csoportok és ezeknek „egyenes ági örököse” a mostani csoportjuk, amúgy pedig az Erdős által elnökölt Kisgazda Polgári Egyesület is az FKgP „egyetlen szellemi és lelki örököse”.
Orbán Viktor Fidesz-elnök beszédet mond a Kisgazda Polgári Egyesület Gyűlésén 2005-ben
Fazekas István
A fideszes kisgazda csoportról Erdős azt is közölte, hogy az nyitva áll minden, a kisgazda alapelveket, hagyományokat magáénak valló képviselő előtt. Ami pedig a terveiket illeti, tudatta: az általa vezetett egyesület a Fidesz szövetségese, a parlamenti csoportjuk jelszava pedig a kisgazdapártéhoz hasonlóan „Isten, Haza, Család”. Mindezzel összhangban a keresztény, nemzeti és konzervatív értékek mentén képviselik a vidéken élőket és a mezőgazdasággal foglalkozókat – jogalkotási munkával is.
A mostani ciklusban a két újjal együtt kilenc képviselői csoport működik. Az első három 2022-ben, négy tavaly, a két új pedig idén jött létre. Az első a parlamenti imacsoport volt. Ennek a KDNP-s Vejkey Imre az elnöke, és 20 tagja van – mind kormánypártiak, plusz Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Másodikként öt ellenzéki párt politikusai megalakították az LMBTQ emberek érdekeiért kiálló, „Sokszínű Magyarországért” elnevezésű csoportot, ez is 20 fős, kizárólag ellenzéki tagokkal.
Imacsoport után LMBTQ-érdekvédő csoport is alakul a Parlamentben
Öt ellenzéki párt politikusai megalakították az LMBTQ emberek érdekeiért kiálló, “Sokszínű Magyarországért” elnevezésű képviselői csoportot a parlamentben. Hasonló, klubszerű lobbicsoport ebben a ciklusban egyetlen jött eddig létre: a parlamenti imacsoport. Reakciója szerint a Fidesz attól fél, jönnek a nemváltó óvodások.
A legnagyobb, 26 fős a harmadikként létrejött Budapesti Képviselők Csoportja, amelynek ellenzéki tagjai országgyűlési képviselettel védenék meg a „Budapest-ellenes kormányzattól” a fővárost. Negyedikként alakult meg a Mesterséges intelligencia parlamenti csoportja, amelynek 7, kizárólag DK-s politikus a tagja. Ötödik volt a sorban a Parlamenti Űrpolitikai Csoport , ennek 15 fideszes tagja van, az elnöke pedig Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
A hatodik képviselői csoport a „A WHO Pandémiaszerződését Ellenző Képviselők Csoportja” néven alakult meg és a teljes, hattagú Mi Hazánk-frakció a tagja. Elnöke Dúró Dóra, aki többször felszólalt a parlamentben a WHO globális megállapodása ellen. Ennek célja világszerte javítani a jövőbeli világjárványok megelőzését, illetve az azokra való felkészülést és reagálást, de Dúró inkább „az emberi szabadság és a nemzeti szuverenitás elleni támadásnak” tartja.
„Közös ügyünk az állatvédelem” néven jött létre a hetedik képviselői csoport, amelynek csupa fideszes tagja van – most már csak 23, mivel a volt igazságügyi miniszter Varga Judit tagsága automatikusan megszűnt, amikor tavaly februárban a kegyelembotrány miatt Novák Katalin államfő után ő is visszavonult, és lemondott a képviselőségről. De az ő kezdeményezésére jött létre ilyen nevű alapítvány is, méghozzá politikai döntésre, törvénnyel. Az alapítvány működéséhez a kormány is adott közpénzt.
Az ilyen csoportosulások a rendszerváltás után voltak a legaktívabbak: 1990–1994 között húsz működött belőlük, ami máig rekord. Akkoriban külön csoportot alakítottak a frakció nélküli függetlenek, de az első parlamenti ciklus „terméke” volt az MDF-ből kizárt, majd később Csurka István vezetésével a MIÉP-et megalakító képviselők alkotta csoport is. Volt külön nagycsaládos, pedagógus, állatorvos és 56-os képviselői csoport is. Ekkor működött az alkoholizmus ellen küzdő képviselők „Józan élet” csoportja is, és
külön csoportként működött a Göncz Árpád államfő 1992-es október 23-i ünnepségen kifütyülését vizsgáló képviselői testület is.
A kormány fütyülői – 30 évvel ezelőtt ordították le a színpadról Göncz Árpádot
A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren.
A Horn-kormány idején csak egy, a kereszténydemokrata politikusokat tömörítő csoport működött. Érdekesség, hogy az Orbán Viktor első miniszterelnökségével egybeeső 1998-2002 közötti ciklusban két, Orbánnal kapcsolatos tényfeltáró indíttatású tömörülés is volt: az egyik a miniszterelnök Szabadi-üggyel kapcsolatos felelősségét, a másik az „Orbán-bányák” állami megrendeléseit vizsgálta. A 2002-2006 közötti ciklusban csak egy csoport működött: a Lezsák Sándor vezette Nemzeti Fórum.
A 2006-2010 közötti időszakban három csoport is működött, köztük a kisgazda képviselőket tömörítő és a kerékpározást népszerűsítő. A 164 fős létszámrekordot az akkor létrejött Magyar Szolidaritás Szövetsége Csoport tartja, mert a Fidesz–KDNP összes képviselője a tagja volt. 2010-2014 között is három csoport működött: a kisgazdáké, valamint a Lehet Más a Politika és a Párbeszéd Magyarországért csoport – utóbbiak a 15 fős LMP-frakció kettészakadása utáni két tábor tagjaival.
A 2014-2018-as ciklusban két csoport működött: a kisgazdáké és „frakciópótlékként” az Együtt–PM-é. A 2018-2022 közötti ciklus tucatnyi csoportja közt volt egy kisgazda, egy, a mostanihoz hasonló állatvédelmi és egy „bevándorlásellenes” csoport is, de összeálltak politikusok a „balatoni halért”, a „korrupciómentes közéletért” és a „magyar mézért” is. Sőt, létrehoztak egy klubot a Jobbikból kilépő mi hazánkosok, valamint volt „a magyar népesedési egyensúlyért” csoport is – csupa férfi taggal.
(Nyitóképünk illusztráció, az Országgyűlés plenáris ülése. Fotó: Fazekas István)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
