Győrben tartja második nagygyűlését a Digitális Polgári Körök. Az eseményen több kerekasztal-beszélgetés és zenés produkció volt, Szijjártó Péter is felszólalt. A rendezvényt pedig, ahogy megszokhattuk, Orbán Viktor jelenléte zárja, de ezúttal nem egy pulpitus mögött, hanem külön blokkokban, mindig másokkal beszélgetve szólal meg.
Cikkünk frissül…
Orbán Viktor először Váczi Gergő újságíróval szemben ült le. Kezdésként elmondta, hogyan viszonyul ahhoz, hogy mekkora népszerűségnek örvend az ATV-interjúja közben készített ábrái: „Magam sem tudom, örüljek-e ennek, mert végül is, az lenne a normális, ha arra emlékeznének, amit mondtam. A szokatlan mindig izgalmasabb, mint a mély vagy okos gondolat. Ehhez hozzá kell szoknunk; talán a formátum, amiben most vagyunk, erre ad választ.”
„Azt hiszik gyakran, hogy viccből mondom, de nem, kellő tisztelettel, lassan és nyugodtan: az a média, az az újságíró, akit külföldről fizetnek, nem szuverén ember. Azokkal nem kell beszélgetni. Kitiltani nem kell senkit” – folytatta Orbán, egyértelművé téve: „Nemzeti szuverenitás ügyben nem ismerek tréfát”.
Arra a felvetésre, hogy a jobboldal kisajátítja-e a békét, Orbán Viktor elmondta, hogy „a magyar társadalomfejlődés beteges alakulásának eredménye, a komcsi időkből itt marad megbélyegzéses játék ez”, és hozzátette, hogy ezt visszaszorítanák.
„Micsoda gondolkodás az, hogy azt mondom, hogy én magyar vagyok, erre más azt mondja, miért én nem? Amerikában az egyik pártot úgy hívják, hogy Demokrata Párt. Sosem jut eszébe a másik pártnak azt mondani, hogy ki vagyunk rekesztve a demokráciából” – emelte ki Orbán Viktor. Leszögezte, hogy csak a magyar érdeket hajlandó képviselni.
A miniszterelnök szerint „a nagy kérdést úgy hívják, hogy van egy háború Oroszország és Ukrajna között, jelenthet-e ez fenyegetést a mi életünkre? A válaszom igen, jelenthet. Van-e esélye Magyarországnak arra, hogy békét teremtsen? Nincs. Magyarország hozzájárulhat a béketeremtéshez, de azt gondolni, hogy mi békét tudunk teremteni, nem felel meg a realitásoknak. A harmadik kérdés: ha ez így áll, és az európaiak mégsem térnek józan észre, akkor ki tudunk-e maradni? Ez a kérdés, amivel fekszem és kelek.”
A kormányfő elmondta, Tisza István és Horthy Miklós is ki akart maradni az I. és a II. világháborúból; semmi közünk nem volt ezek kirobbanásához. Szerinte most az a kérdés, elég okosak vagyunk-e ahhoz, hogy mi most ki tudjunk maradni.
„Van-e elég tartásunk a németekkel szemben, ha ne adj’ Isten ők akarnak megint háborúzni?” – tette fel a kérdést.
Orbán Viktor úgy véli, ma különböző okokból az egymással szemben álló felek nem akarnak békét kötni, ezért meg kell próbálni megmozdítani a világ nagyhatalmait, hogy rávegyék őket a békére.
„Az ukránok esetében ez könnyebb, mert megszűnt szuverén országnak lenni” – mondta a kormányfő, megjegyezve, hogy az oroszok esetében más a helyzet.
A miniszterelnök a Donald Trumppal való találkozójáról és a békecsúcsról is szót ejtett.
Feltette a kérdést: „A háborúzó felek akarnak-e békét?” Szerinte a válasz: nem. Elmondta, hogy Zelenszkijnél tavaly nyáron két órát töltött. A szomszédos baráti ország vezetőjeként meg akarta győzni arról, hogy az idő nem velük van. Minél hosszabb ideig tart a háború, annál többet veszítenek. Arról is beszélt, hogy azt mondta Zelenszkijnek: ha Trump lesz az elnök, az amerikaiak kiszállnak a háborúból: „De azt mondta, hogy az idő az ő oldalukon van, ők az erősebbek és győznek. Az amerikai elnök meg mit csinál, azt majd meglátjuk. Most nem akarnak békét kötni az egymással szemben álló felek.”
Orbán Viktor szerint az ukránok 2022-ben angolszász nyomásra nem kötöttek békét az oroszokkal Isztambulban, ami tovább élezte a feszültséget Moszkvával. Most az a feladat, hogy valahogy rávegyék az oroszokat a békekötésre, de nehéz ügy, mert Moszkva szerint az idő nekik dolgozik.
Olvasd tovább itt: www.blikk.hu
