Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termében 2025. november 4-én. Mellette Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. (MTI/Kocsis Zoltán)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő délelőtt benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely a nyugdíjasok és más nyugdíjszerű ellátásokban részesülők 14. havi juttatásáról rendelkezik majd.
Eszerint 2026-tól a nyugdíjasok minden évben a 13.-on felül, 14. havi nyugdíjban is részesülnek majd, de a juttatás bevezetése fokozatosan történik. A z általános indoklás részben az szerepel, hogy „a tizennegyedik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka, és a Kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát”.
A 13. és 14. havi nyugdíjat a nyugellátásban részesülők, vagyis az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok kaphatnak. A Fidesz kezdeményezte, hogy a hétfőn benyújtott törvényjavaslatot gyorsítva tárgyalja meg az Országgyűlés, amit a Demokratikus Koalíció támogat. A pártnak van saját javaslata is, szerintük a svájci indexálás a Fidesz és a Tisza javaslatainál is több pénzt juttatna a nyugdíjasoknak. Tordai Bence független országgyűlési képviselő pedig úgy értékelte a javaslatot, hogy a „Fidesz bepörgeti a választási osztogatást”. Szerinte nem segítenek érdemben a nyomorgó nyugdíjasok százezrein, hanem „adnak egy hétnyi plusz nyugdíjat mindenkinek: annak is, aki alig él meg belőle, és annak is, aki milliós nyugdíjat kap”.
A 14. havi nyugdíjról először Lázár János építési és közlekedési miniszter beszélt októberi kaposvári fórumán, majd nem sokkal később Orbán Viktor is arról posztolt, hogy dolgozik rajta a kormány. Hogy valójában mit is jelenthet ennek bevezetése a magyar nyugdíjrendszer számára, arról ITT olvashatja elemzésünket.
Olvasd tovább itt: hang.hu
