„Kapu Tibor tíz tudományterületet érintve 25 kísérletet hajtott végre a küldetése során, minden feladatot sikeresen teljesített, ez már önmagában is nagyon komoly eredmény. Vannak olyan minták, amelyek még az űrállomáson vannak és csak a következő hónapok során jutnak vissza a kísérletgazdákhoz” – árulta el lapunknak Ferencz Orsolya.
Még mindig hónapok vannak hátra tehát, mire azt tudjuk mondani, hogy lezárultak a kísérletek kiértékelései. A miniszteri biztos arra is felhívta a figyelmünket, hogy „egyes eredményekkel kapcsolatban már születtek értékes, nemzetközi tudományos szaklapokban közölt publikációk, de talán ugyanilyen fontos, hogy a megszerzett tudás és kompetencia a magyar gazdaság számára is közvetlenül hasznosulhasson. Van olyan fejlesztés, amelyiknél ez a folyamat gyorsabb lesz, hiszen a termék, az eszköz már készen áll a piacra lépésre. Vannak olyan kutatások is, ahol sikerült az elméleti vagy technológiai demonstráció, és most kell olyan formába önteni, amely a mindennapi gyakorlati felhasználást teszi majd lehetővé”. A végrehajtott kísérletek a Huniverzumban a nagyközönség számára is megismerhetők.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október végén Washingtonban jelentette be, hogy Magyarország újabb kutatóűrhajóst, Cserényi Gyulát tervezi küldeni a Nemzetközi Űrállomásra. Cserényi Gyula az Axiom-4 misszióban taralékűrhajós volt, tehát megkapta ugyanazt a kiképzést, mint Kapu Tibor.
A részletek kidolgozása zajlik. Csak olyan megoldás elfogadható, amely mind tudományos, mind gazdasági téren előnyös Magyarország számára. Remélhetőleg a végső megállapodások keretei rövidesen meglesznek, hiszen a HUNOR program során már kialakítottunk egy nagyon hatékony együttműködést amerikai partnereinkkel
– tudtuk meg Ferencz Orsolyától Cserényi Gyula küldetésével kapcsolatban.
Magyarország is beszáll az űrállomás építésbe?
Szintén Szijjártó Péter közölte november elején, hogy átfogó beruházási, oktatási és technológiai megállapodást készít elő a magyar kormány az amerikai Voyager Technologies céggel, így Magyarország részt vehet a vállalat 2029-re tervezett kereskedelmi űrállomásának építésében.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta: „A Föld körül keringő űrállomások különleges tudományos laboratóriumok, kutatási platformok, ahol számos fejlesztés, eszközök, anyagok tesztelése végezhető a súlytalanságban, különleges körülmények között. Ez tehát nemcsak a kutatóintézetek, egyetemek, hanem cégek számára is rendkívül értékes és fontos, egyedülálló lehetőség, melyre egyre nagyobb az igény és az érdeklődés. Elég, ha csak a gyógyszeripari kutatásokra, vagy anyagtechnológiai tesztelésekre gondolunk”.
A miniszteri biztos rámutatott, az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy egyre több magánvállalat építene és üzemeltetne saját űrállomást.
Ezek nyilván egyelőre messze nem lesznek akkorák, mint a Nemzetközi Űrállomás, de olcsóbban megépíthetőek és pályára állíthatóak. Van rá lehetőség, hogy például a HUNOR program során bizonyított, már valós űripari kompetenciákkal és referenciával bíró magyar vállalatok, egyetemek bizonyos műszereket, eszközöket, részegységeket esetleg beszállítsanak ezeknek a cégeknek. Továbbá valamilyen ésszerű mértékben akár részt is vállalhatunk az űrállomások kapacitásainak kihasználásában
– fogalmazott Ferencz Orsolya, leszögezve: „Erre nem csak mi törekszünk, tehát időben kell lépni. Ehhez azonban értelmes és komoly szakmai munka szükséges, mert a megtérülésre minden esetben törekedni kell. Kellő körültekintés és szakmai felkészültség mellett azonban lehetséges, hogy biztosítsuk ezen a téren is a hazai űrszektor lehetőségeit a jövőben”.
(Borítókép: A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9-es rakétájával összekapcsolt Crew Dragon személyszállító űrhajó a felbocsájtás után a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontja felett 2025. június 25-én. Fotó: Axiom Space / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
