Dizájnerdrog. Képünk csak illusztráció! (Fotó: police.hu)
Teljes jogi nonszensz, politikai bunkósbot – így látja a kormány friss rendeletét a Magyar Hangnak nyilatkozó szórakozóhely tulajdonos és a TASZ jogi szakértője. Értetlenkedésük oka, hogy az Orbán-kabinet egyetlen nap alatt, a háborús vészhelyzetre hivatkozva szigorította a kábítószer-ellenes szabályozást, és ígért be kőkemény retorziókat a kereskedelem és vendéglátás területén.
A Magyar Közlönyben publikált s Orbán Viktor aláírásával ellátott rendelet szerint gyakorlatilag bármilyen üzletet három hónapra ideiglenesen be lehet zárni, ha annak területén kábítószert állítottak elő, kábítószerrel kereskedtek, tudatmódosító pszichoaktív anyagot (dizájnerdrogot) vagy teljesítményfokozó szert használtak – a drogszigor érthető okokból inkább a szórakozóhelyekre, az illegális teljesítményfokozó szerek tilalma az edzőtermekre vonatkozik. A rendelet előírja azt is, hogy a rendőrség által bezárt üzlethelyiség bejáratainak mindegyikén, jól látható helyen fel kell tüntetni az ideiglenes zárás okát és időtartamát.
A szigorítás érthető lenne, ha a kábítószerek előállítására vonatkozna – tekintve, hogy droglabort ritkán lehet a tulajdonos tudta nélkül üzemeltetni. A kereskedelem és a fogyasztás drasztikus büntetése azonban jócskán túlmutat az egyéni felelősségen. Ez alapján még az akár több ezer vendéget fogadó rendezvényhelyszínekre is lakat kerülhet, csak mert egyetlen vendégük talán dizájnerdrogot fogyasztott, vagy felmerült a gyanúja annak, hogy valaki suttyomban kábítószert terjesztett.
Honnan tudnák, mitől zizeg?
„Ez teljes jogi nonszensz. Mióta felel egy vendég viselkedéséért vagy titokban történő droghasználatáért a teljes bár vagy egy komplexum? Honnan kellene tudnunk, hogy valaki magától izgága, ADHD-s vagy szer hatása alatt áll?” – vetette fel Zsendovits Ábel, a Szimpla Kert romkocsma tulajdonosa, akit a szigorításról kérdeztünk.
Zsendovits emlékeztetett rá, minden kocsmának, bulihelyszínnek saját házirendje van, ami alapján könnyű kitenni a renitens, balhés, vendégeket. A portaszolgálat pedig ruha -és táskaátvizsgálást tarthat, vagy pusztán ránézésre (face control) megtagadhatja a belépést a túlzottan részeg, furcsán viselkedő személyektől. Ahhoz azonban évtizedes portásrutin és jó emberismeret kell, hogy valaki a kevésbé szembetűnő jeleket is kiszúrja napi 500-600 vendég átengedésénél (a díler pedig cipőben, alsóneműben is becsempészheti a drogokat) Az a Szimpla tulajdonosa szerint elvétve fordul elő, hogy maga a személyzet váljon terjesztővé – de az új rendelet ezt nem tekinti szempontnak, a lényeg, hogy az üzlet területén történjen a tiltott biznisz.
Ami azzal jár, hogy egyetlen gramm, kézfogással gazdát cserélő marihuána miatt tönkremehet egy óriási szórakoztató komplexum. „A három hónapos bezárás lényegében a csődöt jelenti. A Szimpla például negyedév alatt milliárdos forgalmat termel, ebből fizetjük a dolgozóinkat is. Közvetve 150 embernek adunk munkát” – mondja Zsendovits. Ha három hónapig nincs forgalom, azzal elindul a követelések ciklikus köre: kérik y pénzüket a hely bérbeadói, a dolgozók és a beszállítók is, ebből a spirálból pedig szinte lehetetlen visszatérni.
Hogy mi állhat a villámgyorsan jött szigorítás hátterében, arról a bártulajdonos nyilatkozónk is csak találgatni tud, de a megfélemlítés és a piacszerzés egyaránt cél lehet szerinte. „Ha a rendelet alapján indul eljárás, akkor mindegy, hogy ártatlan vagy, van-e sapka a fejeden, vagy nincs – a rendőrség jóindulatára vagy bízva, de az bezárathatja a boltot, ha akarja. És ha akarja, akkor három hónap múlva feltűnhet egy államközeli üzleti kör, amely majd nagylelkűen »megmenti« a kocsmádat” – vázol egy kézenfekvő lehetőséget Zsendovits.
A témában megszólalt Nádas Patrik, a bulinegyed nagyvállalkozóit összefogó Közös Erzsébetvárosért Egyesület képviselője is. Lapunknak elmondta: a kormányrendelet céljával – és a kábítószer-kereskedelem visszaszorításával – egyetértenek, de a megismert szövegben nagyon sok a joghézag, ami komoly visszaélésekre is lehetőséget ad, és súlyos veszélyt jelent a vendéglátó- szórakoztató szektor egészére nézve. Az egyesület jelenleg jogász segítségével értelmezi az anyagot. „Ha tényleg a legrosszabb sejtéseink igazolódnak be, és csupán egyetlen vendég droghasználata miatt bezárathatnak egy kétezer férőhelyes komplexumot, azt természetesen nem támogatjuk” – mondta Nádas.
Azonnali csapásmérő eszköz lehet
Ez egy újabb politikai bunkósbot, ami túlzottan nagy mozgásteret ad a jogalkalmazónak – véli a rendeletről Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogjogi szakértője. Szerinte a kormány jócskán túllépett a június 15-én elfogadott drogtörvénnyel a Btk és a szervezett bűnözésről szóló törvény eddigi szabályozásán is. Eddig akkor zárhattak be fél-egy évre egy üzletet, ha annak területén egy éven belül két alkalommal is elkövették a kábítószerrel és teljesítménynövelőkkel kapcsolatos bűncselekményeket – méghozzá úgy, hogy az elkövetések „az üzlet működésével összefüggésben”, vagyis a tulajdonosi-dolgozói kör tudtával és támogatásával történtek. Most már az sem kell, hogy tudjanak róla a három hónapos záráshoz, és ez a félelem légkörét teremti meg a szórakozóhelyeken – és a vendégek szinte zaklatásszerű ellenőrzésébe csaphat át.
Kardos szerint a veszélyhelyzetre való hivatkozás sem életszerű, haszna csak az, hogy szabad kezet adjon a hatóságoknak, méghozzá azonnal. A kedden közzétett rendelet már szerdán hatályba lépett, vagyis a rendőrök akár cikkünk megjelenésének napján is tarthatnak ez alapján szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. A szigorítás ráadásul eleve kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét – a bezárt klubok tulajdonosai legfeljebb ügyvédhez fordulhatnak, vagy panaszt tehetnek, de a lakat és és a megszégyenítő hatású felirat ettől még azonnal a kapura kerül.
Most zúgjon a „mocskos Fidesz”
Azt a TASZ jogásza sem tudja kizárni, hogy az intézkedés célja az általános elrettentés volt. A kormány Majka után Pogány Indulónak, Krúbinak és más kormánykritikus zenészeknek is üzent, Horváth László drogügyi kormánybiztos személyesen emlegette őket – ByeAlexnél pedig egy rajtaütés után egy gramm kokaint mutattak fel. A nagy fesztiválok és bulihelyszínek kétszer is meggondolhatják, hogy kit engednek fel a színpadukra, megéri-e a több hónapos elzárás egy „mocskosfideszezős” koncert után. „A rendőrség úgyis talál majd valamit több száz vagy ezer bulizó átvizsgálásakor, ha nagyon akar – mondja Kardos –, arra pedig támpont sincs, hogy az intézkedő parancsnok mi alapján engedi el a szankciót, és mikor mondja azt, hogy most bezáratják az egész létesítményt.”
A rendelet érdekes pontja, hogy a „hagyományos” kábítószerek fogyasztásánál nem, csak a tudatmódosító dizájnerszerek használatakor ad lehetőséget az üzlet elleni intézkedésre. A helyzet azonban gyorsan változhat, például a megfogott fogyasztó – az elterelésben reménykedve – azt mondja, hogy a drogot a klubban, a bárban vásárolta egy helyi terjesztőtől.
A közelmúltban a fővárosi Dojo-klubban tartottak óriási razziát a rendőrök. A kábítószer-kereskedő gyanúsítottat követő nyomozók végül 211 szórakozót állítottak elő és faggattak-vizsgáltak órákig a helyszínen. 49-et mintavételre be is kísértek a rendőrségre, közülük pedig 16 személynél (a teljes közönség 7,5 százalékánál) mutatták ki valamilyen drogfogyasztás nyomát. A Dojo később közleményben fejezte ki sajnálatát a méltatlan, vendégeket zavaró eljárás miatt, és azt is hangsúlyozták, hogy sem a klubbal, sem a dolgozóikkal szemben nem indítottak eljárást. A friss kormányrendelet alapján azonban arra sem lenne szükség, hogy valamiben bűnösek legyenek, a szórakozóhely tönkretételéhez.
Olvasd tovább itt: hang.hu
