Öt év után, 2025. november 18-án került pont a vértesszőlősi helikopter-baleset végére, a Kúria harmadfokú eljárásban visszatért az elsőfokú megállapításhoz, azaz légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétségével marasztalták el a honvédségi járművet vezető pilótát. A parancsnokot nyolc hónap, két év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték – tudta meg az Index.
A tragédián túlmenően jogilag is kifejezetten érdekes volt az ügy, hiszen első fokon a Fővárosi Törvényszék a pilótát légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétségével mondta ki bűnösnek, és ezért nyolc hónap, két év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Törvényszék Katonai Tanácsa. Fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, és bűncselekmény hiányában felmentette a parancsnokot, aki a katonai helikoptert vezette. Majd visszakerült az ügy a Kúria elé, és zárult le a többéves jogi eljárás.
Fotó: Olvasói fotó / Index
A nem megfelelően választott mentési manőver vezetett a tragédiához
2020. július 5-én segélyhívás érkezett Vértesszőlős közeléből arról, hogy egy siklóernyős egy fán rekedt a kora délutáni órákban. Hiába jelezte, hogy nincs szüksége a helikopteres segítségre, hogy lejöjjön a húsz méter magasból, mégis Pápáról érkezett a honvédségi mentés.
Az egyébként képzett alpinista csak egy felszerelést szeretett volna, hogy le tudjon mászni az ágak közül. Ez viszont már nem történt meg.
Szinte napra pontosan két évvel később vádat emelt az ügyészség a parancsnok ellen. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétségével vádolja azt a pilótát, aki a vértesszőlősi siklóernyő-balesetben a helyszínre küldött katonai helikoptert vezette.
A közleményben felidézték: a Magyar Honvédség kutató-mentő egysége 2020. július 5-i szolgálata ellátása során riasztást kapott arról, hogy Vértesszőlős közelében egy siklóernyős a fák közé zuhant. Miután a katasztrófavédelem a mentést a földről nem tudta végrehajtani, a vádlott a Mi–8 Rescue 34 típusú helikopterrel a helyszínt megközelítette, majd megkezdte a paplanernyőjével együtt egy fa lombkoronáján rekedt, sértetlen siklóernyős mentését.
Ennek során a parancsnok – miután a csörlőzést veszélyesnek ítélte – többszöri rárepülést követően a helikopterrel elkezdte megközelíteni a siklóernyőst abból a célból, hogy a fedélzeten tartózkodó ejtőernyősök egy hatvan méter hosszú alpinkötélhez rögzítve egy másik, összetekert alpinkötelet engedjenek le a részére, amelynek segítségével saját erejéből leereszkedhet.
Ennek a mentési módszernek az elkezdésekor a vádlottnak fel kellett volna mérnie, hogy a rotorlapátvégek által keltett légörvények a fák ágainak letöréséhez és a fán rekedt paplanernyő belobbanásához vezethetnek, ezért az a sértettre nézve veszélyes – tartalmazza az ügyészség közleménye. Hozzátették: ennek ellenére a parancsnok az elvárható körültekintés – elsősorban a földfelszínen tartózkodó kárhelyszínparancsnoktól történő tájékozódás –, valamint a művelet következményeinek felmérése nélkül kezdte meg a feladat végrehajtását.
A helikopter által keltett turbulens légáramlat a siklóernyő belobbanásával járt, ami letörte azt a faágat, ahol a sértett tartózkodott, aki emiatt a földre zuhant. Az esés következtében a sértett életveszélyesen megsérült, majd egy hónappal később életét vesztette, míg a földön tartózkodó mentőtiszt a lezuhant ágak miatt nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A Kúria döntésével kapcsolatban felkerestük az áldozat jogi képviselőjét, amint választ kapunk, cikkünket frissítjük!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
