Immár nyílt konfrontációba csapott át a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) és az Igazságügyi Minisztérium közötti nézeteltérés, amelynek hátteréről a köztestület szeptember 29-i rendkívüli küldöttgyűlése előtt beszélt az Indexnek adott interjújában Schváb Zoltán kamarai elnök.
A minisztérium elvonta a bíróság hatáskörét
A pénteken kiadott rendkívüli hírlevélben a MISZK elnöksége felidézi, hogy szeptember 29-én rendkívüli küldöttgyűlés döntött – kényszerűségből – kiegészítő kamarai tagdíj bevezetéséről, mert az Igazságügyi Minisztérium előterjesztésére egy törvénymódosítással harmadára csökkentek a kamara bevételei.
A rendkívül kiélezett helyzetben a kamara jövője mellett állást foglaló küldöttgyűlés határozatait az Igazságügyi Minisztérium 2025. november 17-én – előzetes egyeztetés nélkül – a honlapján közzétett törvényességi felügyeleti felhívásban semmisnek minősítette. Kiegészítő tagdíj és költségvetés hiányában a kamara közfeladatainak nem tud eleget tenni, és fizetésképtelenné válik
– olvasható a hírlevélben. A MISZK elnöksége szerint a minisztérium ezzel a törvényellenes cselekményével (a törvényességi felhívást Tuzson Bence igazságügyi miniszter nevében és megbízásából Répássy Róbert parlamenti államtitkár írta alá – a szerk.) kiüresítette a köztestületi autonómiát, és elvonta a bíróság hatáskörét. Ezzel a végrehajtó hatalom részeként jogellenesen beleavatkozott a független igazságszolgáltatási hatalmi ág tevékenységébe.
A tagdíjszabályzat nincs jóváhagyáshoz kötve
A kamara vezetése emlékeztet: az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 78. §-a alapján ugyanis az igazságügyi miniszter kizárólag a kamara alapszabálya, valamint szervezeti és működési szabályzata tekintetében rendelkezik jóváhagyási jogosultsággal. A tagdíjszabályzat, valamint a kamara költségvetése tekintetében a miniszternek csupán utólagos véleményezési joga van, és ha ezzel a kamara nem ért egyet, akkor azokat a miniszter bíróság előtt támadhatja meg. A minisztérium ehelyett – a bíróság hatáskörét elvonva – lényegében azt mondta ki jogellenesen, hogy a kamarai szabályzatokhoz joghatás nem fűződik.
Az elnökség szerint ilyen döntést a minisztérium nem hozhatott volna, a közölt felhíváshoz ilyen joghatás nem fűződik, a küldöttgyűlési határozatok mindaddig, amíg a bíróság eltérő döntést nem hoz, érvényesek, és hatálybalépésük után végrehajthatók.
Ez azt is jelenti, hogy a kiegészítőtagdíj-fizetési kötelezettséget a felhívás nem érinti, a kiegészítő tagdíj megfizetése továbbra is a kamarai tagság fenntartásának a feltétele. A felhívás ezen túlmenően természetesen a költségvetés érvényességét sem érinti, vagyis a kamara jelenleg is érvényes költségvetéssel rendelkezik – állítja hírlevelében a MISZK elnöksége.
Mindezek figyelembevételével a kamara az általa törvényellenesnek tartott felhívást közigazgatási bíróság előtt támadja meg, és azonnali jogvédelem keretében kéri, hogy a keresetindítás halasztó hatályát rendeljék el. Ez pedig azzal jár, hogy a felhívás ezen részeihez joghatás a per befejezéséig nem fűződhet. A törvényességi felhívás többi elemét a kamara vizsgálja, és a törvényes 30 napos határidőn belül megteszi a szükséges intézkedéseket, vagy egyet nem értéséről tájékoztatja az igazságügyi minisztert – végződik a rendkívüli hírlevél.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
