Az Index Kibeszélő Extra című műsorának vendége ezúttal Áder János korábbi köztársasági elnök volt. A múlt héten megjelent és már a könyvesboltokban is kapható a Haza minden előtt című kötet, amely a 2012 és 2022 közötti államfői éveit dolgozza fel. A könyv több interjút tartalmaz Áder Jánossal, amelyekben részletesen beszél az elnöki szerepkörről, mozgástérről és elvárásokról, valamint azokról a politikai és társadalmi kihívásokról, amelyekkel hivatali ideje alatt szembesült. Felidézi, hogyan kezelte a kritikákat és a támadásokat, milyen döntéseket hozott és milyen megfontolások alapján.
Külön fejezetben tér ki az államfői kegyelemadás intézményére és a kegyelmi botrány tanulságaira is. A kötetben a volt köztársasági elnök a szokottnál jóval szókimondóbban, határozott véleményt formál a hazai politikai kultúra, a közbeszéd és a sajtó állapotáról. A könyv statisztikákat is közöl az államfői tevékenységéről, bemutatja legfontosabb beszédeinek részleteit, és megszólaltatja egykori munkatársait, akik belső nézőpontból idézik fel elnökségének tíz évét.
A Kibeszélő Extra műsorában többek között arról kérdeztük Áder Jánost, miért érezte időszerűnek, hogy könyv készüljön államfői tevékenységéről: a jelennek kívánt üzenni, vagy inkább egyfajta összegzést szánt az utókornak. Szóba került az is, valóban voltak-e konfliktusai Orbán Viktorral, érte-e bármilyen nyomásgyakorlási kísérlet a kormányoldal részéről hivatali ideje alatt. Rákérdeztünk az elnöki rendszer bevezetésének lehetőségére, amit a miniszterelnök nemrég újra felvetett, és arra, mi a véleménye a közvetlen köztársaságielnök-választásról. Beszéltünk a közélet jelenlegi állapotáról és arról, hogy ezért kinek van felelőssége.
Mi az ország érdeke?
Áder János kijelentette: a politika mára ketrecharccá vált, annak minden súlyos következményével együtt. Úgy fogalmazott, aki ma belép a politikába, nemcsak saját magát teszi ki a támadásoknak, hanem a családját is, a házastársát, a gyermekeit, sőt, adott esetben a tágabb rokonságát is. Emiatt sokan, akik érdeklődnek a közélet iránt és akár alkalmasak is lennének a szerepvállalásra, inkább visszalépnek, mondván: fontosabb a családi béke és a nyugalom. A volt köztársasági elnök szerint bizonyos szempontból igazuk van, de ezzel mindannyian veszítünk.
Az országnak az az érdeke, hogy színvonalas, széles látókörrel rendelkező, nemzetközi téren eligazodni tudó, megfelelő módon érvekkel az ország érdekeit képviselni tudó politikusaink legyenek
– fogalmazott Áder János.
A volt köztársasági elnök kijelentette, ma sem mondana mást, mint 2022-ben a parlament alakuló ülésén:
Arra biztatom Önöket, hogy a következő években mondjanak igeneket. Igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra. De legfőképp mondjanak igent közös sikereinkre, mert azoknak mindannyian örülhetünk.
Kitértünk arra is, hogyan látja: mit gondoltak a magyarok a köztársasági elnöki tisztségről megválasztásakor, hivatalának átadásakor, és hogyan vélekednek róla ma.
Hivatali ideje alatt Budapesten három Víz Világtalálkozót is szerveztek (2013, 2016, 2019). Szó volt arról is, hogy a környezetvédelem és a fenntarthatóság államfői munkájának kiemelt pillérei voltak, és ma is ezekkel a területekkel foglalkozik a Kék Bolygó Alapítványon keresztül. Járja az országot, iskolásoknak tart előadásokat, emellett továbbra is készíti Kék Bolygó című podcastműsorát, amely a környezetvédelemről, a klímaváltozásról, valamint a vízgazdálkodás és vízvédelem kérdéseiről szól.
A kegyelmi ügy után beszélt Novák Katalinnal
Természetesen az államfői kegyelemadás kérdése és a kegyelmi botrány előtti gyakorlat működése is a beszélgetés kiemelt témái közé tartozott. Novák Katalin hivatalba lépése előtt találkoztak, és minden, a köztársasági elnöki hivatal működésére vonatkozó kérdésére választ adott utódjának: a protokolltól a nemzetközi szerepvállalásig. „Bármilyen kérdése volt, én a legjobb tudásom szerint őszintén válaszoltam” – jelentette ki a volt köztársasági elnök a Kibeszélő Extrában.
A kegyelemadás gyakorlatáról általánosságban Áder János elmondta, hogy rendkívül körültekintő mérlegelést igényel. Kifejtette, hogy a kegyelem nem arról szól, hogy valaki bűnös-e vagy sem, elkövette-e a bűncselekményt vagy nem.
A kérdés az, hogy a bűncselekmény – legyen az akár kisebb súlyú, nem feltétlenül garázdaság vagy emberölés, esetleg gazdasági bűncselekmény – mellett vannak-e olyan egyéni, szociális vagy egészségügyi körülmények, amelyeket a bíróság nem mérlegelhetett, de az államfő igen.
Ezek figyelembevételével mondhatja ki: bár a bíróság jogszerűen járt el, és a kiszabott büntetés indokolt, ennek ellenére kegyelmet ad az államfő.
Áder János hangsúlyozta, hogy a kegyelmi döntéseknél nem szabad sietni: szükség van felkészült munkatársakra, akik megfelelően előkészítik az ügyet, és az igazságügyi minisztérium háttéranyagának is pontosnak kell lennie. Ezt követően pedig időt kell hagyni arra, hogy az államfő mérlegelhesse a szempontokat.
A Kibeszélő Extrában kérdésünkre azt is elmondta Áder János, hogy beszélt a kegyelmi ügyről Novák Katalinnal, és kapott tőle választ. Megkérdeztük, hogy mit mondott neki a lemondásra kényszerült volt államfő; Áder János válasza a teljes interjúból derül ki.
Olvasd tovább itt: index.hu
