Elutasította az Alkotmánybíróság annak az illetőnek a panaszát, aki egy meg nem nevezett mozgalom tagjaként a 2019. október 23-i nemzeti ünnepre olyan zártkörű rendezvényt hirdetett meg az interneten, amelyen mint „hagyományőrző, rendhagyó, interaktív megemlékezésen programként kommunisták műveinek elégetésére, Molotov-koktéllal célba dobásra, kommunistákra célba lövésre, valamint vörös, uniós, illetve LMBTQP-zászlók égetésére fog sor kerülni”.
Feljelentés nyomán az ügy bíróság elé került, ahol eltérő ítéletek születtek. Első fokon az érintettet elítélték közösség elleni uszításért. A másodfokú bíróság azonban felmentette, mondván: a két honlapon közölt felhívás nem volt alkalmas a lakosság egyes csoportjaival szembeni szenvedélyek erőszak veszélyét kiváltó felszítására. Ügyészi fellebbezésre ezután jött az ítélőtábla, amely bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében, bár csak próbára bocsátotta egy évre, ami valójában a büntetés elhalasztását jelenti, pártfogó felügyelet alá helyezés mellett. A harmadfokú bíróság úgy látta: a felhívás szövege nem pusztán véleménynyilvánítás volt.
Az elítélt azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt, mert szerinte viszont az volt: „bár kétségkívül provokatív módon került kinyilvánításra, a véleménynyilvánítási szabadság keretein belül maradt, mert az indítványozó nem egy meghatározott közösség ellen akart uszítani, hanem provokatív módon kívánta véleményét kifejteni egyes – álláspontja szerint »kártékony« – ideológiákkal, társadalmi csoportokkal szemben”. Azt állítja, nem okozott olyan veszélyt, hogy a köznyugalom, a társadalmi béke felborult volna, tehát az ő elítélése az Alaptörvényt sérti.
Az Alkotmánybíróság (az előadó Varga Réka alkotmánybíró volt) ezzel szemben azt fejti ki az elutasító határozat indoklásában, hogy a törvény nem a cselekvésre felhívást, hanem a gyűlölet felkeltését önmagában bünteti, és nem tévesztendő össze az erőszakra uszítással, mert az egy másik bűncselekmény.
A gyűlöletre uszítás a közrend és köznyugalom megzavarásának konkrét, nyilvánvaló és azonnali veszélyeztetése nélkül is megvalósul, a mások emberi méltóságát sértő gyűlöletre uszítás a véleménynyilvánítás alkotmányos korlátja.
Ezt a bíróság az Ab szerint helyesen értékelte, „figyelemmel volt az emberi méltósághoz való jog kiemelt szerepére a véleménynyilvánítás szabadságával és annak korlátozhatóságával összefüggésben, mindezekre tekintettel a támadott ítélet az alkotmányos értelmezés tartományán belül maradt, ezért nem merült fel a bírói döntés Alaptörvény-ellenessége”. Ezért az Ab többsége a panaszt elutasította.
A határozathoz Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Patyi András fűzött különvéleményt, de ez szokatlan módon nem elsősorban a határozat lényegéhez kapcsolódott. Inkább azt kifogásolták, hogy a Győri Ítélőtábla tárgyalt ítélete az Alaptörvény helyett mindvégig a 2011-ben hatályát vesztett előző Alkotmányra hivatkozik. Ezt a többségi határozat is szóvá teszi, de a kisebbségben maradt tagok szerint ez nem elég. Patyi András különvéleményében így fogalmaz: „A jövőre szóló kitanítás és figyelemfelhívás nem elegendő, a jogerős ítélet indoklását, az Alaptörvény kifejezett mellőzését látva a támadott bírói döntést – mivel nincs összhangban az Alaptörvénnyel – az ügy büntetőjogi megítélésére tekintet nélkül meg kellett volna semmisíteni”.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
