Elutasította az Alkotmánybíróság a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok alkotmányjogi panaszát. Az öt, mindaddig hosszú éveken át kifogástalanul dolgozó pedagógust – a nevek szokásos törlése miatt nem egyértelmű, hogy a több ismert eset közül itt melyikről van szó – 2022-ben azért bocsátották el, mert nem tartották meg az óráikat, és ezt a bíróság jóváhagyta. Érvelésük szerint azért választották a véleménynyilvánításnak e drasztikus formáját, mert észlelték a sztrájk hatástalanságát, azt, hogy a köznevelésben dolgozók és a köznevelés helyzete nem változik.
Nyomatékosan kívánták kifejezésre juttatni a korábban ismertetett sztrájkkövetelésekben is megfogalmazott törekvéseket, a köznevelés leromlott állapotával szembeni kritikájukat, valamint az érdemi sztrájkjog biztosításának igényét. Az a cél vezérelte őket, hogy közvetítsék a nyilvánosság irányába azt a meggyőződésüket, hogy a köznevelés helyzete változtatást igényel. Magatartásukat nem önérdek, hanem a társadalom iránt érzett felelősség vezette – hangsúlyozza az alkotmányjogi panasz. Ezért tartják az Alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy elbocsátották őket.
Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette öttagú tanácsa (az előadó is ő volt) határozatának indoklásában kifejti: a polgári engedetlenség egy jogon kívüli jelenség, amelynek lényege, hogy az abban részt vevők szándékosan tanúsítanak jogszabálysértő magatartást, kifejezetten annak tudatában, hogy ennek rájuk nézve hátrányos jogkövetkezményei lehetnek, és ezt a hátrányt kifejezetten vállalva teszik, amit tesznek. Ilyenként nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe. A jogsértő magatartással szemben alkalmazott jogkövetkezmény nem lehet jogellenes.
Az Ab utal arra is, hogy az Alaptörvénybe 2025. április 15-i hatállyal a
Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
után beillesztettek egy új mondatot:
Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
Mivel a tanárok panasza e dátum után két nappal érkezett, az Ab-nak már ezt az új alaptörvényi rendelkezést is figyelembe kell vennie „az oktatáshoz való joghoz kapcsoltan”. A következtetés: „Egy olyan esetben, amikor a foglalkoztatottnak a véleménynyilvánítás szabadságához való joga, ennek gyakorlása a gyermek jogával ütközik, az esetben az utóbbi elsőbbséget élvez. (…) Alkotmányosan nem igazolható az indítványozók azon elvárása, hogy a jogellenes munkabeszüntetésüket, a munka megtagadását a véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozónak ismerjék el a bíróságok. (…) Az indítványozók nem jogot gyakoroltak, hanem jogszabálysértő magatartást tanúsítottak. A pedagógus a magatartásával is nevel. (…) Pedagógusoknál eleve összeegyeztethetetlen a hivatásukkal az, hogy magatartásukkal a gyermekek előtt nyíltan a jogon kívülre helyezzék magukat, vagyis, hogy negatív példát mutassanak a gyermekeknek. Ez akkor is így van, ha egyéni elgondolásuk szerint a gyermekek érdekeit szolgálnák, mert a külső szemlélőben, objektív módon a szabályok félretétele látszik”.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa a támadott ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt egyhangúlag elutasította.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
