Schlégl Ádám, ortopéd szakorvos, a HUNOR-program orvosbiológiai kísérleteinek szakértője. Fotó: HUNOR-sajtóMik azok a fejlesztések, amelyek a világűrből kerültek be korábban az egészségügybe, illetve kerülnek be a közeljövőben az egészségügybe?Az űrre úgy kell leginkább gondolni, mint egy katalizátorra: egy nagyon nehéz, extrém, mostoha környezet, ahol nagyon kicsi tömeg és térfogat áll a rendelkezésünkre. De nagyon limitált az energia, a víz, a levegő, és nincsenek tartalék alkatrészek sem. Tehát ez a közeg rákényszerít minket arra, hogy olyan eszközöket fejlesszünk, amelyek megfelelnek ezeknek a kihívásoknak. Ezek jellemzően nagyon megbízhatóak, miniatűrök és nagyon kevés erőforrást használnak. Ezek a fejlesztések nagyon lassan leszivárogtak a Földre is. Kevesen tudják például, hogy az első vezeték nélküli fülhallgató vagy a hővisszaverő fóliák vagy azok a kameralencsék, amelyek nem tükröződnek vissza mind-mind az űrkutatás eredményei. Azt látni kell, különösen a gyógyítás területén, hogy ahhoz, hogy egy technológiatranszfer, egy új találmány, egy új ötlet megjelenjen a hétköznapi gyógyításban, az hosszú évek folyamata. Öt-tízéves távlatokban lehet gondolkodni. Ez részben rossz, mert lassítja a fejlődést, viszont a biztonságos alkalmazás miatt megkerülhetetlen. Ugyanakkor az, hogy most megcéloztuk a Holdat, és utána meg szeretnénk hódítani a Marsot is, az arra készteti az orvosi eszközfejlesztőket, hogy nagyon praktikus, megbízható, kistömegű és helytakarékos eszközöket fejlesszenek. Ezen eszközöknél még az is fontos, hogy automaták vagy akár autonómok legyenek, pontosabban tudjanak önálló döntéseket hozni, ezért még hangsúlyosabban meg kell jelennie e fejlesztések során a mesterséges intelligenciának. Egy-egy ilyen gépnek képesnek kell lenni önállóan diagnosztizálni, akár kezelni is. Erre a távolságok és a kommunikációs csúszások miatt is szükség van, hiszen a Marsra akár 25 perc is lehet amíg eljut egy üzenet. Többek között olyan ellátó egységekre kell gondolni, amelyek automata diagnosztizáló: képalkotó, laborelemző képességekkel bírnak, ez alapján döntést tudnak hozni és akár kezelést végrehajtani. Ha ezt a technológiát sikerül kifejleszteni, és beválik a világűrben, idővel a Földön is megjelenhet, és hatékonyabbá tudja majd tenni a gyógyítást, különösen a centrumkórházakon kívül.Összességében milyen hatással van az emberi szervezetre az űrutazás?Amikor a rakéta elindul, két és fél percen belül az asztronauták már az űrben vannak, és először tapasztalják meg a valódi súlytalanságot. Nyolc percen belül pedig már keringési pályára állnak, és onnantól folyamatos a súlytalanság. Ilyenkor az emberi szervezet megtapasztalja, milyen, amikor nem hat rá a gravitáció. Az egyetlen erőhatás, amely a fogantatásunk pillanatától folyamatosan ugyanazzal az erővel, ugyanabba az irányba hatott ránk, egyik pillanatról a másikra megszűnik. Ez óriási sokk a szervezet számára.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
