Index – Belföld – Antidemokratikus és kockázatos jelöltválasztás? Kemény bírálat érte a Tisza Pártot

A Tisza Párt jelöltállítása inkább egy erősen központosított belső mechanizmusra, mintsem valódi előválasztásra hasonlít. A politikai elemző szerint a folyamat számos ponton átláthatatlan, és akár az ellenfél számára is beavatkozási felületet kínálhat. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A héten nyilvánosságra került, kiket ajánl a Tisza Párt országgyűlési képviselőjelölteknek. Közülük választják ki azokat, akik jövő áprilisban rajthoz állhatnak az országgyűlési választáson. A jelöltekről kétfordulós szavazás dönt: először a Tisza Szigetek tagjai voksolhatnak, majd a teljes választókorú népesség. Az első kör november 23-án, vagyis ma indul, és november 24-én is tart; a második fordulót november 25. és 27. között rendezik meg, a végleges jelölteket pedig november 30-án mutatják be.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint több okból sem nevezhető valódi előválasztásnak a Tisza Párt jelöltállítási folyamata, igaz, maga a párt sem törekszik erre az elnevezésre, részben a 2021-es ellenzéki előválasztás kedvezőtlen emlékei miatt. Mint felidézte, míg négy éve több párt vett részt az előválasztáson, most csupán egyetlen politikai erő belső mechanizmusáról beszélhetünk. „Ez a mi ügyünk” – jelentette ki többször is Magyar Péter.

Nem is annyira demokratikus folyamat

Az elemző emlékeztetett arra, hogy 2021-ben senkit sem illetett meg vétójog, a folyamat tényleges eredményei döntötték el mind a miniszterelnök-jelölt, mind az egyéni képviselőjelöltek személyét. „A Tisza által kialakított rendszer ezzel szemben csupán a választók részleges bevonását valósítja meg” – mutatott rá, majd öt pontban foglalta össze legfontosabb észrevételeit és kritikáit Magyar Péter pártjának jelöltállításáról.

1. Antidemokratikus előjel: A Tisza Párt országos elnöksége előzetesen megszűrte, hogy választókerületenként ki legyen a három jelölt, akire szavazni lehet. Ebbe a Tisza Szigetek tagjainak és a választópolgároknak semmilyen beleszólása nem volt. Nagy Attila Tibor ezt egyértelműen antidemokratikus jelnek és a centralizált pártfelfogás bizonyítékának tartja.
2. Az első forduló zártkörű: Az első kör szavazásán kizárólag a Tisza Szigetek tagjai vehetnek részt. A párt alapítói köre ezzel továbbra is jelentős kontrollt gyakorol a folyamat felett.
3. A második forduló nyitott, de a vétójog mindenek felett áll: A második körben már a választókerület összes szavazásra jogosult lakója részt vehet, de döntő korlát, hogy a párt elnöksége – élén Magyar Péterrel – fenntartja a vétójogot. „Előfordulhat, hogy a választók többségének bizalmát elnyerő jelöltet a Tisza elnöksége végül mégsem engedi indulni” – fogalmazott az elemző. Szerinte ez politikailag kettős kockázatot hordoz: egyrészt kérdésessé teszi a folyamat hitelességét, másrészt könnyen szembefordíthatja a pártot a saját aktivistáival és szimpatizánsaival. „Nem véletlen, hogy maga Magyar Péter is arról beszélt, igyekeznek ritkán élni ezzel a jogosítvánnyal” – tette hozzá.
4. A „sztárjelöltek” bukása súlyos presztízsveszteséget jelentene: Nagy Attila Tibor szerint nehezen elképzelhető, hogy a párt országosan ismert jelöltjei – például Bódis Krisztina vagy Ruszin-Szendi Romulusz – alulmaradjanak a választókerületi választáson. „Joggal adódna a kérdés: ha saját támogatóikat sem tudják meggyőzni, hogyan tudnák elérni az országos választókat?” – tette fel a kérdést az elemző. Hangsúlyozta, egy ilyen vereség nemcsak az érintett személyek, hanem az egész párt számára is megmagyarázhatatlan presztízsveszteség lenne, és a pártvezetés várhatóan mindent megtesz – akár meggyőzéssel, akár nyomásgyakorlással –, hogy ezt elkerülje.
5. Az online szavazás ellenőrizhetetlen, nincs külső kontroll: A jelöltekre történő voksolás online történik, a nemzethangja.hu felületén, papíralapú szavazás nélkül. Nincsenek helyi szavazatszámláló bizottságok, amelyek törvényileg is felelősek lennének a szavazatok megszámlálásáért. „A Tisza elnöksége – vagy az általa megbízott személyek – összesítik az adatokat, és maguk hitelesítik az eredményeket” – mutatott rá az elemző. „A papíralapú szavazás egyik fő előnye éppen az, hogy a helyi bizottságok a központtól függetlenül ismerik a valós eredményt. Itt azonban minden adat a központon keresztül fut, így a Tisza Szigetek tagjainak sincs lehetőségük ellenőrizni a valós számokat” – emelte ki Nagy Attila Tibor. Mindezek következménye szerinte az, hogy a nyilvánosságnak „bemondásra” kell elfogadnia a Tisza Párt által közzétett eredményeket.

„Mivel nincs külső kontroll, csak a párt elnökségének jóhiszeműségében bízhatunk. De vajon akkor is valós számokat tesznek-e közzé, ha azok számukra vagy az általuk preferált jelöltek számára kedvezőtlenek?” – tette fel a kérdést az elemző. Úgy véli, így nehezen tartható az az állítás, hogy a Tisza Párt érdemben demokratikusabb szervezet lenne a „hatalmához görcsösen ragaszkodó”, a választóktól elzárkózó Fidesszel szemben.

Vannak kockázatai a Tisza Párt számára

Nagy Attila Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Pártnak jelenleg mindössze 29 tagja van. Ez pedig azt jelenti, hogy a Tisza Szigetek tagjai jogilag nem pályázhatnak párton belüli tisztségekre, és nincs lehetőségük arra sem, hogy érdemi kérdéseket tegyenek fel vagy ellenőrzést gyakoroljanak az online szavazási folyamat felett.

Az elemző úgy látja, a Tisza jelöltjeinek jelentős része nemcsak politikai tapasztalat híján van, hanem sok esetben az adott választókerülethez sem kötődik erősen, és az ott élők sem ismerik őket.

A jelöltek többsége nem helyi politikus – például önkormányzati képviselő, polgármester vagy megyei közgyűlési tag –, hanem civil. Innentől kezdve a jelöltállításnak inkább kommunikációs szerepe van. Magyar Péter azt igyekszik hangsúlyozni, hogy romlatlan, tisztességes, hús-vér jelöltek vállalják a csatát az »aljas hatalommal« szemben. Mivel azonban a jelöltek döntő része ismeretlen, az ő majdani sikerük vagy kudarcuk alapvetően Magyar Péter személyéhez kötődik

– fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Kiemelte azt is, hogy a második fordulóban – az előregisztrációt követően – a teljes felnőtt lakosság szavazhat, így akár kormánypárti választók is befolyásolhatják a folyamatot.

Ha a Fidesz kellően ügyes, akár kívülről is megpróbálhatja meghekkelni a jelöltállítást, például azzal, hogy arra kéri a támogatóit: helyben a gyengébbnek tartott jelöltre voksoljanak.

Az elemző felidézte, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztáson szintén megjelent ez a kockázat, és néhány hónappal később az ellenzék történelmi vereséget szenvedett el.

Természetesen most még korai végkövetkeztetéseket levonni – főként, mert a gazdasági közhangulat rosszabb, mint négy éve –, és a Tisza elnökségének vétójoga is fékezőerő lehet. Ám – mint arról szó volt – az elnökségi vétó politikailag akár vissza is üthet.

Nagy Attila Tibor összegzése szerint a legnagyobb kockázat az, hogy a Tisza Párt maga, önként alakít ki olyan jelöltállítási rendszert, amelyre az ellenfélnek potenciálisan ráhatása lehet. „Ez a párt számára komoly stratégiai kitettséget jelent” – hangsúlyozta az elemző.

A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!