„Az Országos Bírói Tanács elkötelezett a jogállamiság mellett, s ennek biztosítása érdekében kiemelt feladatának tekinti az igazságszolgálatatás függetlenségének védelmét, valamint az azt veszélyeztető tevékenységek elleni fellépést” – ezzel a mondattal kezdődik az Országos Bírói Tanács (OBT) szombat este megjelent közleménye.
A közleményben az OBT hosszan ír arról: a bírói függetlenség egyik záloga, hogy betartsák a rájuk vonatkozó jogszabályokat, például azt, hogy nekik tilos „a politikai tevékenység”. Leírják azt is, mi lesz azzal, aki ezt megsérti: külön eljárásrend van erre az esetre, „melynek lényege szerint amennyiben normasértés történik, az adott bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló vezető fegyelmi eljárást kezdeményezhet a szolgálati bíróságnál, s ezt követően az eljárást a szolgálati bíróság folytatja le”.
A szombati OBT-közlemény reakció a Kúria november 6-án kiadott közleményére, amelyben a legmagasabb szintű magyar bíróság arról írt, hogy „az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására”. Ebből a bonyolult, már-már szakszövegnek beillő idézetből az utolsó pár szó igazán fontos, ezt idézte friss közleményében az OBT is, szó szerint.
Folytatva saját gondolatmenetüket a bírói függetlenségről, valamint az annak esetleges sérelme esetén szokásos eljárásrendről azt írják: „ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel a Kúria 2025. november 6. napi közleményének azon kitétele, mely szerint a Kúria »készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására« minden jogszabályi alapot nélkülöz, hiszen a szolgálati bíróságok függetlenek a Kúriától”. Lefordítva: az OBT szerint a Kúriának semmi jogalapja nincs eljárni az olyan ügyekben, ahol egy bíró függetlensége lenne kérdéses.
„Éppen ezen függetlenség megtartását tekinti egyik legfőbb feladatának az OBT. Ezen túlmenően a közlemény alkalmas arra is, hogy a bírókban komoly aggodalmat keltsen amiatt, hogy a jogszabályi kereteken túllépő eljárásokat helyez kilátásba. Ezt pedig nem tartja megengedhetőnek az Országos Bírói Tanács” – tették hozzá.
Az OBT ugyanebben a közleményben reagált a Kúria egy későbbi, november 18-i közleményére is. A Kúria ugyanis aznap a Kovács András elleni munkaügyi perről írt, ez az OBT szerint pedig „olyan, integritást veszélyeztető, külső nyomásgyakorlásra utal, amely kivizsgálásra nem került, ugyanakkor jelenleg annyi információ áll rendelkezésre, hogy a Kúria, mint alperes a felülvizsgálati kérelmétől elállt”.
„Az Országos Bírói Tanács álláspontja szerint ez nem felel meg az integritást sértő magatartások kezelésére előírt eljárásnak, azt sugallja, hogy a bíróságok nem képesek ellenállni az esetleges nyomásgyakorlásnak, így alkalmas a bírói tekintély aláásására, és a bíróságokba vetett közbizalom megingatására. Az OBT meggyőződése szerint a bíróságok befolyástól mentesen ítélkeznek, a külső nyomásgyakorlásokat elhárítják” – írták.
Akkor már szavazni se menjünk el? – bírákra is lesújtott a kormánypropaganda a tiszás adatbotrányban
A kormánymédia külön listázott aktív bírókat abból a tisztázatlan körülmények között nyilvánosságra került adatbázisból, amelyben a Tisza Világ applikáció állítólagos felhasználói szerepelnek. Azt sugallták, hogy az érintettek tiltott politikai tevékenységet folytatnak. Csakhogy az általunk megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint egy legális applikáció letöltése magánszemélyként ettől nagyon messze van.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
