A Szegedi Tudományegyetem XIII. Innovációs Napján Fendler Judit kancellár formabontó előadást tartott. Miközben az innovációs nap általában technológiai és tudományos újításokról szól, ő arról beszélt, hogy szerinte az is innováció, ha az egyetem egy olyan szűrési programot szervez meg, amely valóban elér a lakossághoz.
Elrettentő adatok
A kancellár azzal indított, hogy elismerte, Magyarország egészségügyi mutatói jelentősen elmaradnak az OECD, az EU és a visegrádi országok átlagától is. Alkoholfogyasztásban, dohányzásban és az elhízottak arányában is messze az OECD-átlag felett vagyunk, sőt a visegrádi országok átlaga felett is.
Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egészségben eltöltött életévek száma. Az elkerülhető, megelőzhető és kezelhető halálozásokban is rosszul állunk. De a legszomorúbb adat talán az, hogy a szűrővizsgálatok részvételi aránya katasztrofálisan alacsony.
A mammográfiás szűréseken az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka vesz részt, míg az OECD-átlag 54 százalék, és egyes skandináv országokban ez az arány 80 százalék felett van. A méhnyakszűrésnél 26 százalékos a részvétel Magyarországon, szemben a 79 százalékos skandináv átlaggal. A vastagbélszűrés esetében a részvételi arány mindössze 3 százalék, míg Svédországban 79 százalékon áll.
Az egészségügyi rendszer nem áll olyan rosszul, mint azt sokan gondolják
Fendler Judit szerint a statisztikák azt mutatják, nem igaz az a közhit, hogy Magyarországon rosszabb lenne a hozzáférés az egészségügyhöz, mint más országokban.
Az orvosok száma százezer lakosra vetítve nem rossz, sőt bizonyos kategóriákban az OECD-átlag felett vagyunk. Az orvosi konzultációk száma is magas, a kórházi ágyak száma szintén. A várólisták pedig egyáltalán nem rosszabbak, mint sok más országban – sőt: bizonyos beavatkozásoknál kifejezetten jobbak.
Példaként említette, hogy sokan, akik külföldön élnek és dolgoznak, Magyarországra jönnek haza műtétekre, egyszerűen azért, mert sok országban majdhogynem elérhetetlen bizonyos beavatkozások időben való elvégzése. Példaként említette, hogy egy szürkehályog-műtétre Norvégiában jóval több a várakozási idő, mint Magyarországon.
Még érdekesebb adat, hogy bár Magyarországon viszonylag alacsony az egymillió lakosra jutó CT (komputertomográfia)- és PET (pozitronemissziós tomográfia)-eszközök száma, a vizsgálatok száma egyáltalán nem alacsony. Ez azt jelenti, hogy hatékonyabban használják ezeket az eszközöket, mint sok más országban.
De akkor mi a probléma? Fendler Judit rámutatott a legfurcsább statisztikára. A magyar lakosság a legkevésbé elégedett az egészségügyi ellátással, pedig az egyik legalacsonyabb az olyan emberek aránya, akik nem kaptak egészségügyi ellátást, amikor szükségük lett volna rá.
Hogyan van az, hogy a magyar lakosság a legkevésbé elégedett az egészségügyi ellátással, amikor alacsony azoknak az aránya, akik nem kaptak ellátást? Ezek nem politikai statisztikák, ezek abszolút objektív OECD- és Eurostat-statisztikák. Ezen el kell gondolkodnunk
– fogalmazott.
Az egészségügy maximum 20 százalékban számít
A kancellár ezután előhozta azt az adatot, ami egész előadásának lényege volt. Az egészségi állapotot maximum 20 százalékban határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Ami a legjobban meghatározza, az a prevenció és a szűrés.
Elég egyértelmű az összefüggés. Mit tehet ennek érdekében az egyén, és mit tehet ennek érdekében az egészségügy? Mi azt nézzük, hogy mit tudunk tenni a Szegedi Klinikai Központ segítségével
– mondta.
Fendler Judit szerint a legnagyobb probléma nem az, hogy hosszúak a várólisták vagy kevés az orvos. A legnagyobb probléma az, hogy hiányzik az a fajta ápolás, ami nem kórházi ápolás, hanem otthoni ápolás. Elrettentő adatokat mutatott be arról, mennyibe kerül egy idős ember otthoni felügyelete és ápolása.
Egy napi felügyeleti csomag, ami nem igényel aktív ápolást, de nem lehet egyedül hagyni a beteget, 910 ezer forint havonta. Egy olyan ellátás, ahol a beteg már nem képes önállóan ellátni magát, de nem szorul kórházi ápolásra, félmillió forint havonta.
Azt gondolom, hogy ezek az adatok elrémisztőek
– mondta.
A megoldás: megszervezett szűrés
Fendler Judit szerint a probléma nem az, hogy a magyarok butábbak lennének, mint a svédek. A probléma az, hogy nincs megszervezve a szűrés, és nincsenek meg az ösztönzők.
Az emberek nem azért nem mennek el nálunk szűrésre, mert butábbak, mint a svédek, hanem egyrészt nincs még úgy megszervezve, másrészt az ösztönzők hiányoznak. Ott már a biztosítási rendszerek olyan kitételeket tartalmaznak, amelyek miatt az embereknek érdeke, hogy rendszeresen járjanak szűrésekre
– fogalmazott.
Az SZTE most belevág egy pilotprogramba Csongrád-Csanád vármegyében, amely három különböző típusú települést céloz meg, hogy valóban tesztelni lehessen, melyik modell működik a legjobban.
Szentesen, a 27 000 lakosú járásszékhelyen 2026 első negyedévében kormányzati támogatásból valósul meg az eszközfejlesztés: a jelenlegi 16 szeletes CT-t lecserélik egy modern, 64 szeletes készülékre, amely lehetővé teszi az alacsony dózisú tüdőszűréseket, beszerzésre kerül egy új mammográf, valamint olyan kardiológiai eszközök – többek között új echokardiográfiás készülék és fekvőkerékpáros terhelési rendszer –, amelyekkel helyben meg lehet kezdeni a szűrésen kiszűrt betegek azonnali ellátását. A szentesi kórházban tehát minden eszköz és szakember rendelkezésre áll majd. Az SZTE Kardiológiai, Radiológiai és Belgyógyászati Klinikái biztosítják a szűrések elvégzéséhez szükséges szakembergárdát.
Ruzsán, a 3000 fős kistelepülésen ezzel szemben nincs helyben diagnosztikai kapacitás. Itt az egyetem a Bálint Sándor Jólléti Program keretében szervezi meg és támogatja a szűréseket, a betegútszervezést és -követést Szegeden, saját infrastruktúrájával és klinikáival. A modellnek már van előzménye: tavaly tavasszal egy nagy szűrőkamiont rendeltek Ruzsára, amit az egyetem finanszírozott. Hat napig állt ott, és végig sorban álltak az emberek. Több mint 600 lakost szűrtek le, lakosonként több vizsgálatot elvégezve.
Ha ezt az egészet elintézhetem a saját településemen, egy buszban, akkor sokkal szívesebben elmegyek szűrésre, mert tudom, hogy nem fog rámenni több napom
– magyarázta a kancellár.
A program lényege, hogy személyre szabottan szervezik meg a szűréseket. Kialakították a korosztályos csoportokat 20-tól 70 évig, 10 évenkénti bontásban férfiak és nők számára, hogy kinek milyen szűrésre érdemes elmennie. Az egyetem biztosítja a betegutat is, vagyis ha valakinél kiszűrnek valamit, akkor egyből megszervezik a további vizsgálatokat és kezelést.
Nekem az a percepcióm, hogy azzal, hogy kommunikálunk, azzal, hogy ilyen előadásokkal rémisztgetjük a szakértő közönséget, attól nem fognak többen elmenni a szűrésre. Akkor mennek el többen, ha odavisszük, ha megszervezzük a szűrést, és kézen fogva bevisszük az embereket
– zárta előadását Fendler Judit.
A ruzsai példa
Fendler Judit elmesélte, hogy már van egy előzménye a programnak. Az SZTE egy jólléti programot indított Ruzsán, ahol mindent megpróbálnak odavinni a lakosságnak, amit az egyetem tud. Tavaly tavasszal egy nagy szűrőkamiont rendeltek oda, amit az egyetem finanszírozott.
Ha ott van az emberek orra előtt, jól elérhető, jól hozzáférhető, akkor el fognak menni
– hangsúlyozta ismét.
A pilotprogram minimum öt évig fog tartani, mert csak így lehet az adatokat megfelelően vizsgálni. Ha az eredmények jók lesznek, akkor az egyetem reméli, hogy a modell elterjedhet országosan is.
A kancellár kiemelte, ehhez fontos az adott település vezetése, illetve a háziorvosok közreműködése. Nagyobb helyeken az egészségfejlesztési irodákkal tudnak együtt dolgozni, Szentesen például már van ilyen irodája az egyetemnek.
A legnagyobb vágy pedig egy olyan szűrőbusz, amely képes eszközigényes szűréseket is végezni: alacsony dózisú CT-t a tüdőre, szívultrahangot, mammográfiát.
Ha belegondolok abba, hogy valakinek tüdőszűrő CT-re van szüksége, akkor először kap egy papírt, hogy jelenjen meg valahol – de a beutalót sem mindig kapja meg időben. Aztán el kell gondolkodnia, hogy egyáltalán hol van a legközelebbi hely, ahol ezt elvégzik neki. Mondjuk, Szegeden. Oda aztán időpontot kell foglalnia. Ráadásul nincs külön betegút a szűrésekre és a normál betegvizsgálatokra, tehát ugyanott fog keveredni a beteg emberekkel, hiába csak egy szűrésre ment. De ha ezt az egészet elintézhetem a saját településemen, egy buszban, akkor sokkal szívesebben elmegyek szűrésre, mert tudom, hogy nem fog rámenni több napom
– zárta előadását.
(Borítókép: Fendler Judit 2025. november 17-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
