Mint kifejtette, az Egyesült Államokban az előválasztások valós téttel bírnak, és a cselekvési-döntési lehetőség a későbbi győztesek kezében csoportosul, ám a magyarországi baloldali előválasztás „csupán egy szimbolikus eszköz, egy eladható termék, amely megteremti a lehetőséget arra, hogy – egy esetleges későbbi választási győzelem esetén – a választók körében elutasított, korábban már részben levitézlett baloldali szereplők hátsó pályákon visszatérhessenek a hatalomba, emellett alkalmas időhúzásra, továbbá a kiválasztási folyamathoz tapadó felelősség »elkenésére« is”.Ifj. Lomnici Zoltán szerint noha a magyarországi előválasztás támogatói és az ezzel kapcsolatos javaslatok kidolgozói rendszerint hivatkoznak arra, hogy az előválasztás intézménye más európai országokban is jelen van, „azt elfelejtik hangsúlyozni, hogy arra egyetlen országban sincs példa a kontinensen, hogy több párt a soron következő országgyűlési választás valamennyi egyéni választókerületi képviselő-jelöltjét előválasztás útján válassza meg”.Ifj. Lomnici Zoltán a Mandiner Kontextus-csatornáján futó podcast-sorozatában is kitért a tiszás előválasztásra, úgy fogalmazott: közjogi értelemben az nem tekinthető előválasztásnak.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
