Grecsó Krisztián (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
„Pintér úr, efféle aljas cinizmust, miszerint »nem ön szülte« a kórházban maradt gyerekeket, és nem ön »hagyta ott« őket, egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nemhogy egy valamiféle miniszter” – ezt üzente Grecsó Krisztián író Pintér Sándor belügyminiszternek.
Mindezzel arra reagált, hogy Pintér Sándor belügyminiszter azzal kommentálta annak a több mint 300 csecsemőnek az ügyét, akik jelenleg is kórházban élnek, mert vagy valamilyen okból nem engedik haza őket családjukhoz, vagy szüleik lemondanának róluk, de még nem telt el elég idő ahhoz, hogy örökbe fogadhassák őket hogy – idézzük – „nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott”.
Grecsó Krisztián azt írja, a miniszter „lányos apa, három gyermeke van, a Jóisten gondot viselt rá, egyik lányát sem kellett más sorsára bízni, kórházban hagyni”, feleségével egészségben nevelhették fel őket. Grecsó szerint Pintérék így is sokat aggódhattak értük, ezért úgy gondolja, elvárható lenne, hogy a miniszter szavaiban annak kapcsán, hogy milyen volt apának lenni, egy védtelen gyereket kézben tartani, meg kéne jelennie „ez a felemelő, évtizedes és sejtekbe ivódó tapasztalás”.
Grecsó Krisztián hozzátette, Pintér Sándornak lehetősége és joga lenne segíteni ezeken a csecsemőkön, mégsem teszi, ezért reméli, hogy „már egy világi törvényszék előtt felelni fog ezért a minősíthetetlen bűnéért. Sokan bejárnak gondozni, ringatni ezeket a gyerekeket, aggódnak, imádkoznak értük, velük vagyok, és bízom az égi törvénykezésben is, hogy aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut” – írja Grecsó Krisztián.
Olvasd tovább itt: hang.hu
