A közelmúltban jelent meg magyarul Richard J. Evans Hitler emberei – A Harmadik Birodalom arcai (Hitler’s People – The Faces of the Third Reich) című munkája a Scolar Kiadó gondozásában. A brit történész neve nem lehet ismeretlen a náci korszak története iránt érdeklődő olvasók számára. A Park Kiadó korábban kiadta legfontosabb művét, a nagy ívű Harmadik Birodalom-trilógiát, amely részletesen bemutatja a hitleri állam kialakulását, a rendszer hatalomgyakorlásának mechanizmusait, valamint a végül katasztrófába és a holokausztba torkolló világháborút.
A trilógia ma is keresett az antikváriumokban; első kötete gyakorlatilag beszerezhetetlen, vagy csupán rendkívül magas áron található meg. Evans neve ugyanakkor nemcsak könyvei miatt lehet ismerős: a Harmadik Birodalommal foglalkozó több dokumentumfilm-sorozatban is rendszeresen feltűnik megszólalóként, mint a korszak egyik legelismertebb szakértője.
A vezértől a kiszolgálókig: a Harmadik Birodalom anatómiája
A több mint hatszáz oldalas Hitler emberei az elmúlt évek egyik legjelentősebb ismeretterjesztő-tudományos vállalkozása: olyan munka, amely a legfrissebb kutatási eredményeket felhasználva kíván új megközelítést adni a náci állam működésének megértéséhez. Richard J. Evans kötete egyszerre összegző és szemléletformáló kísérlet arra, hogy a történész „arcot adjon” mindazoknak, akik a Harmadik Birodalom mindennapi működtetésében szerepet játszottak, a rendszer közismert irányítóitól a kevésbé látható, de döntéseikkel mégis jelentős hatást gyakorló kiszolgálókig.
Evans mintegy két tucat életrajzon keresztül mutatja be a náci rendszer különböző figuráit: először magát a vezért, Adolf Hitlert, majd legközelebbi munkatársait, a belső kört, a csatlósokat. Ide tartozik például Hermann Göring (jövő év januárjában mutatják be a Russell Crowe főszereplésével készült Nürnberg című filmet, amelyben a színész a Reichsmarschallt alakítja) és az SS vezetője, Heinrich Himmler.
Őket követik a végrehajtók, a náci apparátus felső vezetői és középszintű bürokratái, akik teljes mértékben elköteleződtek a rendszer mellett, és erkölcsi fenntartás nélkül hajtották végre Hitler döntéseit. Köztük volt Reinhard Heydrich, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) vezetője, a holokauszt egyik fő szervezője, valamint Adolf Eichmann, a deportálások kulcsszereplője.
Evans munkája végül a kiszolgálókkal zárul: köztük olyanokkal is, akik ugyan nem voltak fanatikus nácik, mégis nyíltan vagy hallgatólagosan támogatták Hitlert, „mert benne látták a társadalmi rend, a nemzeti büszkeség, a gazdasági stabilitás és a kulturális hagyományok biztosítékát”.
Mítoszok Hitler magánélete körül
Számos „kisebb” érdekesség is megtudható az esszészerű életrajzokból: olyan anekdoták, részletek, amelyek hozzájárulnak a szereplők személyiségének feltérképezéséhez, illetve segítenek eloszlatni a róluk kialakult mítoszokat és legendákat. Hitlerről például sorra készülnek szenzációhajhász dokumentumfilmek, többek között arról, hogy túlélte a háborút, Dél-Amerikába menekült, és ott élt még évtizedekig. Az efféle elméletek azonban puszta spekulációk, amelyeket a történészszakma egyértelműen elutasít.
A bulvármítoszok sorát gyarapította az a nemrég a magyar sajtót is bejáró hír, miszerint Hitlernek mikropénisze vagy valamiféle genetikai rendellenessége volt, ami állítólag megnehezítette számára az intim kapcsolatok kialakítását. Hitler magánéletét évtizedek óta extrém találgatások övezik: gyakran hangoztatott toposz, hogy nem voltak barátai, képtelen volt az érzelmekre, esetleg homoszexuális volt, nem tudott nőkkel intim kapcsolatot létesíteni, vagy csak aberrált, torz módon; sőt olyan elméletek is felbukkannak, hogy Eva Braunnal is csupán plátói, illetve bizarr viszonyt tartott fenn.
Evans nem részletezi ezeket a feltételezéseket, de megjegyzi, hogy Hitler „távolról sem volt az a rideg, érzelemmentes, aszexuális személy, akit sok történész elképzelt”, és kifejezetten fogékony volt a női vonzerőre. Eva Braunnal való kapcsolatáról a brit történész azt írja: „aligha férhet kétség ahhoz, hogy szexuális kapcsolatot is létesítettek”.
Személyi orvosának, Theodor Morellnek fennmaradt feljegyzéseiből az is kiderül, hogy Hitler a háború éveiben a libidója fokozása érdekében tesztoszteront kapott, Eva Braun pedig olyan szert, amely a menstruációs ciklus visszaszorítását szolgálta. Mindezekről részletesen lehet olvasni Normen Ohler Totális kábulat – Drogok a Harmadik Birodalomban című könyvében (magyar kiadás: Kossuth Kiadó, 2017).
Eva Braun láthatatlan volt a német társadalom számára, de ez inkább politikai célt szolgált, hogy Hitler azt hangoztathassa: Németországot vette feleségül.
Ami a barátságokat illeti, Hitler egyértelműen szoros és szívélyes viszonyt ápolt például fényképészével, Heinrich Hoffmann-nal, illetve Richard Wagner zeneszerző fiának feleségével, Winifred Wagnerrel, valamint az építész Albert Speerrel. Utóbbinak a háború után kifejezetten érdeke volt, hogy a Hitlerhez kötődő viszonyát átértelmezze, és önmagát „bűnbánó náciként” állítsa be. Bár elkerülte a bitófát, ma már tudjuk, hogy a Harmadik Birodalom fegyverkezési minisztereként nagyon is tisztában lehetett a nácik által elkövetett bűncselekményekkel, és maga is bűnrészes volt. A csatlósok között az ő életrajza is olvasható a könyvben.
Közönséges emberek, rendkívüli bűnök
Evans elutasítja azokat a leegyszerűsítő magyarázatokat, amelyek szerint a nácik mind született „őrültek”, „pszichopaták”, „aberráltak” vagy eredendően „bűnöző hajlamú szörnyetegek” lettek volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tetteik és eszméik normálisnak tekinthetők lennének, vagy hogy bármilyen módon felmenthetők volnának. A náci vezetők és végrehajtók közül sokan hétköznapi környezetből érkeztek: polgári ambíciókkal, megfelelési vággyal, társadalmi előmeneteli törekvésekkel és személyes karriercélokkal rendelkeztek. A nácik számára – és valójában az egész korabeli német társadalom számára – a katalizátort az első világháborús vereség és a császári rend felbomlásának traumája jelentette.
A könyv egyik legfontosabb állítása, hogy a Harmadik Birodalom bűnözői rendszerét nem csupán néhány fanatikus hozta létre, hanem egy széles, társadalmilag beágyazott közreműködői réteg: olyan emberek, akik saját céljaikat, vágyaikat és döntéseiket illesztették a rendszer logikájába.
Hitler milliókat nyűgözött le a fanatikusokon, a cinikusokon és a hiszékenyeken túl
– írja Evans.
A brit történész szerint a náci diktatúra működését nem lehet megérteni anélkül, hogy szembenéznénk az „átlagos, hétköznapi emberek” szerepével a politikai szélsőségesség felemelkedésében. Éppen ez teszi a jelenséget igazán nyugtalanítóvá: ha valamit egyszerűen gonoszként vagy őrületként írunk le, az könnyű és megnyugtató magyarázatot kínál. Evans értelmezése azonban arra a következtetésre vezet, hogy a nácizmus nem valamiféle ördögi, okkult összeesküvés volt az emberiség ellen, hanem az emberi gyarlóság talaján jött létre. A könyv üzenete egyértelmű: a totalitárius rendszerek nem kizárólag rendkívüli figurákra épülnek, hanem olyan társadalmi mechanizmusokra, amelyekben a hétköznapi lojalitás, a konformizmus, az előmenetel és a félelem együtt teremtik meg a feltételeit a bűnök iparszerű működtetésének.
A Hitler emberei nem titkoltan figyelmeztetés Evans részéről:
arra mutat rá, hogy amikor a demokrácia tétlenül szemléli saját lebontását, a társadalmi közöny és az intézmények lassú eróziója könnyen teremthet olyan helyzeteket, amelyekben az elkövetők nem rendkívüli gonosztevők, hanem aggasztóan átlagos figurák.
Végkövetkeztetésében Evans hangsúlyozza, hogy a nácizmus befolyásgyakorlási mechanizmusai csak akkor érthetők meg igazán, ha az egyes elkövetők élettörténetét – minden sajátosságukkal együtt – a tágabb történeti összefüggésekben vizsgáljuk. A brit történész szerint ebből a nézőpontból válik világossá, milyen veszélyek fenyegetik ma is a demokráciát és az emberi jogok érvényesülését, és milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy megvédjük őket.
Richard J. Evans: Hitler emberei – A Harmadik Birodalom arcai
Kiadó: Scolar Kiadó, 2025
Fordító: Gebula Judit
(Borítókép: Adolf Hitler és Hermann Göring. Fotó: Corbis / Getty Images)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
