„A Moszkva-Nyíregyháza járattal érkeztem” – kezdte a beszélgetést Orbán Viktor utalva arra, hogy pénteken Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Nafta lesz” – fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy két szerződést kellett kitárgyalnia az elmúlt időszakban, közülük egyet Amerikában, hogy adjanak kivételt a meghatározott orosz cégek által szállított energiát sújtó szankciók alól.
Orbán Viktor miniszterelnök Nyíregyházán, a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén (Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)
A moszkvai tárgyalásáról pedig azt mondta: arra volt szükség, hogy garanciát kapjon az oroszok elnökétől, hogy akármi is történik Oroszországban, az a mennyiségű gáz és olaj, amelyre Magyarország leszerződött, megérkezik a télen is és a következő év során is. Erről sikerült megállapodnunk, tehát Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani – jelentette ki.
Megjegyezte: az jó, hogy van egy papírod arról, hogy nem vágják agyon az energiaszállításaidat, de ahhoz kell energia is, amit szállítasz, az meg az oroszoknál van. Arra is felhívta a figyelmet, egyre több az orosz finomítókat és energialétesítményeket célzó katonai csapás, ezért nem lehet tudni, hogy miből mennyi lesz a télen, mert ez a háborútól függ.
A miniszterelnök a moszkvai és washingtoni tárgyalásaival kapcsolatban arról is beszélt: kisebbrendűségi érzésből nem lehet tárgyalni, és mivel az igazi erőtényezők szempontjából Magyarország sokkal lejjebb van, kell találni valamit, alapvetően lelki természetű dolgot, amivel magyarként egyenrangú félként lehet részt venni a megbeszéléseken. Az Egyesült Államok esetében – folytatta – ez egyszerű dolog, hiszen jövőre ünneplik a megalapításuk 250. évfordulóját. Fantasztikus teljesítmény. 250 év. De én egy 1100 éves ország vagyok – fogalmazott.
Az oroszokkal kapcsolatban pedig azt mondta: háromszor nekünk jöttek 1848-ban, az első világháborúban és 1956-ban, azaz erősebbek. De kié ma Magyarország? Ugye? – mondta. Orbán Viktor az orosz elnököt egy „csúcsra járatott volt KGB-sként”, egy rendkívüli módon felkészült és minden dossziét mélységben ismerő emberként jellemezte, míg az amerikai elnökről azt mondta: ő egészen másképp tárgyal, a stratégiai kérdésekre összpontosít. Arról, hogy az orosz elnök hogyan tekint a magyarokra azt mondta: érti, hogy nem szlávok vagyunk, „velünk úgy van, hogy ilyen furcsa fajta vagyunk”.
Hozzátette: az ember a saját fajtájával szemben talán mindig többet enged meg magának, mint egy idegen fajtájú néppel, ezért van egy alapvető tisztelet az oroszok részéről, ami nem neki vagy a magyar kormánynak szól, hanem annak a kulturális jelenségnek, amit ők úgy értelmeznek, hogy a magyarok. Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy lehetőleg ne verjék át egymást.
Azzal indokolt: az oroszok úgy élik meg az elmúlt 30-40 évet, hogy őket folyamatosan átverték, a Szovjetunió szétesése óta nekik mindig ígérgettek, és a végén rajtavesztettek, ezért számít nekik, hogy bízhatnak-e a partnerükben. Jelezte: az oroszokkal való tárgyalások során ezért ezt a pozíciót használja, azaz a 2009 óta az oroszokkal kötött számtalan megállapodás mindegyikét betartották, azt is, ami kényelmetlen vagy nehéz volt, és az oroszok is mindent maradéktalanul betartottak. Kulcskérdésnek nevezte Magyarország számára, hogy a nagyhatalmak úgy tekintsenek ránk, hogy amit a magyarokkal megállapodtak, azt be kell tartani.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
