Orbán Viktor a DPK nyíregyházi gyűlésén 2025.11.29-én (Képernyőfelvétel: Orbán Viktor / Youtube)
• Putyin egy csúcsra járatott KGB-s
• Nekünk másodlagos Ukrajna és Oroszország jövője, Magyarország a fontos
• Brüsszelben Brüsszel-párti kormányt akarnak Magyarországon
• Mi békét akarunk, de a nyugati vezetők háborúba akarnak menni
• Putyin a teljes Donyeck-megyét annektálni akarja, ha most lesz megállapodás, megáll ott
A Moszkva-Nyíregyháza járattal érkeztem – ezzel kezdte a digitális polgári körök nyíregyházi gyűlésén a beszélgetést Orbán Viktor. – Ehhez Ukrajnát ki kell hagyni, hat óra volt az út – részletezte, hozzátéve, hogy ehhez képest jó állapotban van.
Mint mondta, az elmúlt időszakban két szerződést kellett kitárgyalnia és nem állítja, hogy azonos súlycsoportban lévő partnerekkel: egyet Amerikában, hogy adjanak kivételt az alól a szankció alól, amely a következő időszakban meghatározott orosz cégek által szállított energiát sújtja. Az jó, hogy van egy papír arról, hogy nem vágják haza a szállítást, de az energia az oroszoknál van. Arra kellett garanciát kapni az orosz elnöktől, hogy akármi is történik náluk, a leszerződött mennyiség megérkezik. – Európa legolcsóbb rezsiköltségét fönn tudjuk tartani – fogalmazott. Azt is megmagyarázta – beszélgetőpartnere kérésére –, hogy most miért nem volt Putyinnál annyira nagy asztal, mint korábban. Mint kifejtette, el van használódva a hangja, fel kell készülnie, hogy a tárgyalás alatt ne krákogjon, tüsszögjön, de ilyen felkészülésre szüksége van egy másik szempontból is: kisebbrendűségi érzésből nem lehet tárgyalni. Mindig kell találni valamilyen lelki természetű dolgot, hogy „úgy érezd, te, mint magyar, egyenrangú partner vagy”. Amerika esetében azt hozta fel, hogy ott a fennállásuk 250 éves évfordulójukat fogják ünnepelni, Magyarország egy 1100 éves ország. Az oroszok kapcsán felidézte, hogy már többször nekünk jöttek, „de kié ma Magyarország? A mienk!”. – Mindennek a titka a politikában is a lelki önbecsülés, ha van, nyerhetsz, ha nincs, vesztesz”.
Moszkvai tárgyalás kapcsán Putyint egy „csúcsra járatott volt KGB-snek” nevezte, aki a dossziék mélységét is ismeri. Velünk úgy van, hogy „ilyen furcsa fajta vagyunk”, de van egy alapvető tisztelet. – Az oroszok úgy élik meg az elmúlt 30-40 évet, hogy őket folyamatosan átverték, számít nekik, hogy bízhatnak-e a partnerükben és én ezt a pozíciót használom – fűzte hozzá. Mi is betartottuk minden megállapodásunkat és így tettek ők is.
A háborút érintően azt fejtette ki, hogy az európaiak szerint az oroszok megtámadták Ukrajnát és „mindenkit hamm, bekapnak”. Az orosz értelmezés szerint ugyanakkor a Nyugat nem tartotta be a Szovjetunió szétesése utáni megállapodást, egyre többeket vettek fel a NATO-ba és még Ukrajnával is ez a cél. Vagyis elviszik az összes modern fegyvert a határukba. A magyar értelmezés pedig, hogy egy európai biztonsági egyensúlyra van szükség, olyan erőviszonyokra, amelyben mi, magyarok békében tudunk élni és a gazdasági fejlődésünket semmi se akadályozza. – Nekünk másodlagos Ukrajna jövője, meg Oroszország jövője is – fogalmazott, hozzátéve, hogy számunkra Magyarország számára a béke, biztonság és folyamatos gazdasági fejlődés a fontos. Ehhez ott kell lenni a béketárgyalások asztalánál. Még a Putyinnal zajlott tárgyalásokat érintően azt is mondta, hogy vannak fontos cégeink, nekik kell kaput nyitni. – Két-három komoly nagy ügylet előtt kinyitottuk az ajtót a Mol előtt – közölte.
A Donald Trumppal folytatott tárgyalásokra is rátért, megjegyezve, hogy nem mindenről beszélhet.
Azt is kifejtette, hogy a brüsszeliek Brüsszel-párti kormányt akarnak Magyarországon, felhozta a migránsok beengedését, de nálunk népszavazáson lett ez elutasítva. A genderügyet is említette, mint „ferdeség” vagy különböző furcsa dolgok, amiket Nyugaton már gyerekkorban megtanítanak, könyv készül például nálunk is Csipkejózsikáról, ami „a gyerekeink elleni merénylet”. A háború is ilyen ellentmondásos kérdés szerinte. Megismételte, hogy Brüsszelben Brüsszel-párti kormányt szeretnének, de annak a vége az emberek számára a megadóztatás. – Ne engedjük, hogy Brüsszelből döntések el, hogy milyen kormány van – szögezte le. A kérdező – Tarczy Gyula, a Nyíregyházi Tv és Napló főszerkesztőjének – felvetésére Orbán Viktor konkrétabban is kitért a Tisza „kiszivárgott” adócsomagjára, ami mind szerepel hivatalos brüsszeli programokban. Bár a miniszterelnök – mint mondta – nem szeret az ellenzékről beszél, mert unalmas, de azért csak kitért rá: olyan kicsi az ország, hogy csak ugyanabban a városban tudnak egyszerre lenni. A rossz szándék szerinte már a koreográfiából kitűnik, „miért kell elrontani egy közösség jó kedvét?”.
A háború esetleges eszkalációja kapcsán azt fejtette ki, hogy a mostani háborús halál nélkülöz minden hősiességet és romantikát, „ülsz, egyszer csak beesik a halál a fejedre”, a fronton pedig kegyetlenség van. Ez a háború nem egy sakkjátszma, emberi tragédiák összessége, borzalmas dolog. Az amerikai elnök ezt érti, tudja, hogy ennek valahogy véget kell vetni. Ha ugyanis a háború kiterjed, be fogja nyelni Kárpátalját és „a jó Isten tudja, hogy utána mi fog történni”, a menekültek is sokkal többen lesznek. A Nyírségben élők is jól érzékelik, hogy ez a háború mehet az ő bőrükre is, ezt Budapesten kevésbé érzik.
Mi békét akarunk, de tőlünk nyugatra a vezetők háborúba akarnak menni, azt gondolják, hogy az oroszokat most le lehet győzni, ami előnyökkel járna. Először adtak pénzt, aztán fegyvert, most meg előkerült, hogy „ha nagyon muszáj, akkor talán katonát is”. – Miért akarják ezt? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: a pénz. Meg kell nézni, hogy mekkora összegeket keresnek, amikor hadieszközöket vásárol a háborúban álló fél. A másik válasz az, ha be kellene ismerni, hogy a stratégia nem volt jó, „ezt elmértük”. Ki fogja ezt bevallani? Szerinte még a nyugatiaknál nem jött el ez az idő, de el fog jönni.
A Putyinnal zajlott tárgyalásokat érintően azt is elmondta: az oroszok eldöntötték, hogy Donyeck-megyét, ahol több erődváros is van, teljes egészében annektálják, még ha tudják is, ez nagyon sok áldozatot fog követelni. Ezért vetik fel, hogy ezt inkább áldozatok nélkül kapják meg, cserébe nem mennek tovább. A miniszterelnök szavai szerint érti a sok morális problémát, és tudja, hogy ezt ukrán részről nehéz elfogadni, „nincs kőből a szíve”, de a jó ösvény, hogy Ukrajna kössön békét.
A beszélgetés végén arra tértek át, hogy milyen állapotban van a kelet-magyarországi régió. A Nyíregyházát és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő fejlesztéseket sorolta, azt, hogy a munkanélküliek aránya a felére csökkent. Ráadásul ma már szerinte nem kelet-nyugat bontásról kell beszélni Magyarország kapcsán, hanem észak-délről. Végül azzal zárta, hogy akkor nyerhet a Fidesz a jövő áprilisi választásokon, ha a megyében mind a hat mandátumot begyűjtik.
Olvasd tovább itt: hang.hu
