Kétségtelen, hogy voltak benne kisebbségek jogaira vonatkozó ígéretek, de ha valaki tanulmányozza a két világháború közötti román királyság történetét, akkor látja, hogy nem tartották ezeket be, nem váltak gyakorlattá sajnos. A gyulafehérvári nemzetgyűlésnek két nagy hiányossága van: nem képviselte Erdély teljes lakosságát, leginkább csak a román szempontokat, a benne foglalt magasztos elvek pedig nem valósultak meg” – fejtette ki válaszában a történész.Részlet az 1918. december 1-jei gyulafehérvári kiáltványból„Az új román állam megalakításának alapelveiként a Nemzetgyűlés kinyilvánítja a következőket: 1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Egyenlő jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezetének.”Román rendőrnő a rendőrakadémia egységének felvonulásán a Bukarest belvárosában rendezett katonai parádén 2018. december elsején (Fotó: MTI/Robert Ghement)Mennyire jogos a románok kiritikája a magyar kisebbségpolitikáról?És hogy mi igaz a magyar homogenizálási törekvésekből, azzal kapcsolatban Nánay Mihály rámutatott, az akkori Európa többi országához viszonyítva Magyarország esetében előremutatóbb, a kisebbségeknek több jogot biztosító kisebbségi politikáról beszélhetünk. „Elég összehasonlítani akár a cári Oroszországgal, vagy azzal, hogy a francia nemzetiségi politika éppen ekkor tünteti el Franciaország nemzetiségeit. Nem beszélve az írek helyzetéről az Egyesült Királyságban. De megnézhetjük a regáti Romániát is: Dobrudzsában néhány évtized alatt felszámolták az ott élő bolgár vagy tatár népességet” – sorolta.Hozzátette, ezzel szemben Magyarországon akkoriban jellemzően egészen gimnáziumi szintig lehetett tanulni kisebbségi nyelveken, ami az akkori Európában korántsem volt természetes.A homogenizálással kapcsolatban azonban elmondható, hogy a magyarok aránya óriásit csökkent Erdélyben a terület elszakítása után. Ezzel kapcsolatban Nánay Mihály kifejtette: „Gyulafehérvár a magyarság számára szimbolikus helyszín, hiszen ott van az egyetlen ma is álló, a középkor óta változatlan magyar katedrális, a Szent Mihály-székesegyház. Gyulafehérvár a középkor óta az erdélyi püspök székhelye. Ennek ellenére ma a városban a magyar kisebbség alig létezik már, szinte csak színezőelemként van jelen. A szimbolikus térfoglalás keretében pedig a románok a Szent Mihály-székesegyház mellett pár méterrel felhúztak egy ortodox katedrálist, amely néhány méterrel még magasabb is, mint az Árpád-kori magyar templom. Ez ma alapvetően határozza meg a belváros látképét” – fogalmazott a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa.A románok felhúztak egy ortodox katedrálist az Árpád-kori magyar székesegyhá mellé (MTI/Kiss Gábor) Az MCC dokumentumfilmet készített a 100. évfordulóról2018-ban, a román nemzetgyűlés századik évfordulóján Gyulafehérváron a románok óriási ünnepséget csaptak és egy hatalmas emlékművet avattak. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete dokumentumfilmet forgatott az eseményről Margittai Gábor igazgató vezetésével. A magyar forgatócsoport annak ellenére ment el az eseményre, hogy egyes román radikális csoportok előre megüzenték, hogy a magyarok maradjanak távol, ha jót akarnak.„A film részben ‘18 december elsejéről szól, részben pedig a XXI. századi román nemzettudatot mutatja be, amely a századik évfordulón is megjelent” – mondta Nánay Mihály, aki a soron következő Rubicon-esten, december 2-án kedden a Premier Kultcaféban fog beszélgetni Margittai Gáborral. Az eseményen az MCC dokumentumfilmjét is levetítikNánay Mihály a Mandinernek nyilatkozva a filmről elárulta: „A forgatócsoportnak több román történész is megszólalt a klasszikus román nacionalista történelemszemléletet kifejtve, amelyekből a film legmegdöbbentőbb pillanatai kerültek ki. Az MCC csapata, akiktől az előzetes üzengetések tudatában nagy bátorság volt odamenni, számos szarkasztikus, a maga módján szórakoztató jelenetet is megörökített a gyulafehérvári ünnepségen, amely egyébként többnyire békés volt”.A Rubicon-estről készült videó a Rubicon Intézet YouTube-csatornáján lesz megtekinthető.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
