Kicsit úgy tűnhet, hogy a világ elhúzott Magyarország mellett a nők védelme szempontjából. Korábban már írtunk arról, hogy Ausztriában szeptember elsejével fél év börtönnel büntetik azokat, akik kéretlenül küldenek nemi szervet ábrázoló képet („dickpic”-et). A jogszabály alapján tehát mostantól büntetendő, ha valaki ilyen fotókat küld, akár üzenetben, e-mailben, Airdropon vagy bármilyen digitális módon. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen jellegű képek küldése csak akkor minősül bűncselekménynek, ha azt nem kérte a másik fél. A kölcsönös beleegyezés továbbra is kizárja a büntethetőséget.
Azonban az, hogy valaki fent van egy társkereső oldalon, nem számít automatikus beleegyezésnek.
Az osztrák szabályzat kimondja, aki megszegi az új szabályokat, akár hat hónapig terjedő szabadságvesztésre is számíthat. A törvény nem vonatkozik másodlagos nemi jellegekre, például a mellekre. Ha valaki többször is elküld ilyen képeket, és ez már a zaklatás (stalking) kategóriájába esik, akkor súlyosabb bűncselekményként kezelik.
Pár nappal ezelőtt pedig Olaszországban történt hatalmas előrelépés ebben a kérdéskörben, ugyanis az olasz parlament egyhangúan megszavazta, hogy a nemi alapon elkövetett nőgyilkosságért az elkövetők automatikus életfogytiglani büntetést kapjanak. A képviselők a nők elleni erőszak felszámolásának világnapján, november 25-én fogadták el az intézkedést. Az Európai Unióban Cipruson, Máltán és Horvátországban vezettek be hasonlót.
Tisztázzuk az alapokat!
Mielőtt belevetnénk magunkat a téma sűrűjébe, fontos tisztában lenni a jogainkkal, és azzal, mi minősül egyáltalán szexuális zaklatásnak. A büntetőtörvénykönyv alapján, aki 12 év alatti személlyel létesít szexuális kapcsolatot, szexuális erőszakot követ el. Az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 év alatti személlyel létesít szexuális kapcsolatot, szexuális visszaélést követ el. Az új Btk. (2013 óta) már nem bünteti azt a szexuális kapcsolatot, amely egy 14 és 18 év közötti és egy 12 és 14 év közötti személy között jön létre. A cselekmény megítélésében nincs jelentősége annak, hogy a felek milyen neműek és ki kezdeményezte a szexuális kapcsolatot.
A Btk. már nem olyan kifejezéseket használ szexuális erőszak címszó alatt, mint korábban tette. Korábban ugyanis nem illették ilyen erős kifejezésekkel ezt a bűncselekményt, helyette a szeméremsértés, nemi erőszak szókapcsolatokat alkalmazták. Ez viszont megváltozott, és most már szexuális kényszerítés, szexuális erőszak néven bünteti az egyik fél beleegyezése nélküli szexuális cselekményeket. Mint kiemelik, nem csak a kifejezett ellenállás, de a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot (például alkoholos vagy drogos befolyásoltság, mély álom) esetén is bűncselekményt követ el az erőszakos fél. A bűncselekmény bármely szexuális tevékenységgel (vaginális vagy anális behatolás, orális szex, satöbbi) megvalósítható.
Csak az igen jelent igent
Mint arról néhány nappal ezelőtt is írtunk, véres lepedőkkel kifeszítve tiltakoztak a Képzőművészeti Egyetem hallgatói, miután az egyik női tanulót megerőszakolta 2021-ben egy férfi diák. A bíróság azonban utóbbit felmentette a vádak alól. Az incidens egy kollégiumi szobában történt, ahol az egyik lány nem érezte jól magát, fájdalomcsillapítót kért az egyik fiútól, majd később mégse volt szüksége a gyógyszerre. A férfi ennek ellenére mégis bement a nőhöz, majd erőszakoskodni kezdett vele.
Tettét egy üzenetben is elismerte, amit a rendőrség nem vett komolyan.
A sértett végül Mérő Vera alapítványának segítségével tette meg a feljelentést, a bíróság első fokon felmentette a férfit. A lány jogi képviselője szerint a testület azzal indokolta a döntést, hogy a nem beleegyezés nem minősül erőszaknak, valamint a nő maga engedte be a szobába a későbbi elkövetőt, emellett nem volt túl hangos az ellenállása.
A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene alapítvány alapítója, Mérő Vera teljes mellszélességgel állt a fiatal lány mögé. Többszörösen is kifejezte felháborodását az igazságszolgáltatás működésével szemben, és petíciót is indított annak érdekében, hogy mihamarabb történhessen változás. Az aláírásgyűjtéshez kapcsolódó bejegyzésében azt írta: „A hallgatás nem beleegyezés. A mozdulatlanság nem beleegyezés. A félelemből való engedés nem beleegyezés. Aki nem tud vagy nem képes kifejezetten hozzájárulni – mert megfélemlítik, lefagy, nincs cselekvési lehetősége, vagy nem tudja akaratát kifejezni –, az nem ad beleegyezést. A kimondott »nem«, de a sírás is egyértelműen nemet jelent, ahogyan a teljes lefagyás is. Az áldozat nem mindig képes erővel tiltakozni. És ezt az igazságszolgáltatás sem várhatja el tőle”.
Már lett volna esély változtatni
A petícióról a Patent is szót ejtett, ahol kijelentették, emberségesebb jogszabályokat követelnek. A magyar jogrendszer szerint ugyanis kizárólag a kényszerítés minősül szexuális zaklatásnak, ami egy inzultálónak rengeteg kiskaput biztosít, hogy büntetlenül megússza tettét.
Még 2024-ben lett volna lehetőség változtatni a törvényeken, amikor is az Isztambuli Egyezmény értelmében az egész EU-ra kiterjedően szabályozták volna a szexuális zaklatással kapcsolatos kérdéseket. Akkor azonban több tagállam, köztük Magyarország is leszavazta ezt a döntést, pedig a nemi erőszakkal kapcsolatos törvényekben 1997 óta nem feltétlenül történt érdemi változás – abban az évben ismerték el, hogy házasságon belül is történhet szexuális erőszak. Mivel a legfrissebb adatok szerint minden tizedik nő lett már zaklatás áldozata, ezért nem egy sokadrendű ügyről van szó.
Jelen állás szerint száz ilyen esetből körülbelül négy kerül a hatóságok elé, és rendkívül kis százalékuk zárul a zaklató elítélésével.
Amikor ilyen esetekről hallunk, olvasunk, talán felvetődik a kérdés bennünk: minek ment oda? Azonban tanácsos lenne rögtön a kérdés feltevése után elképzelni édesanyánkat, lánytestvérünket, feleségünket a zaklatott helyében. Talán máris megtörténik a szükséges változás a fejünkben, és többé nem lesz kérdés, mi jelent igent és mi nemet.
(Borítókép: Fabian Sommer / picture alliance / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
