(Forrás: Facebook / Orbán Viktor)
Még a hét folyamán folytatódnak az ukrajnai békéről szóló tárgyalások Moszkvában, miután az Egyesült Államok és Ukrajna delegációi vasárnap Floridában optimistán nyilatkoztak az egyeztetésekről. Eközben Magyarország olajtársasága, a Mol fontos szerephez juthat a szankciós politika mellékhadszínterén, Szerbiában. Szent-Iványi István korábbi diplomatát, a Connect Europe Egyesület elnökét kérdeztük a fejleményekről.
A kincstári optimizmus csak a biztos az amerikai és ukrán delegációk vasárnapi, floridai tárgyalásai után, amelyeket az Ukrajnában zajló háború lezárása érdekében szerveztek meg. Konkrét információk ugyanis az egyeztetések menetéről, a leginkább vitatott kérdésekről nem derültek ki, így Marco Rubio amerikai külügyminiszter szavaival kell beérni, aki szerint a tárgyalások eredményesek voltak, de még van min dolgozni. Hasonló véleményt fogalmazott meg az ukrajnai delegációt vezető Rusztem Umerov is. Úgy vélekedett, eredményes tárgyalási fordulón vannak túl.
A lapunk által megkérdezett Szent-Iványi István korábbi diplomata szerint viszont egyelőre nincs közel a megállapodás a békéről. Azért nem optimista, mert a lényegi kérdésekben távoliak az álláspontok. Ezek közé tartozik a Donyec-medence átadása – az Oroszország által el nem foglalt területei is – Moszkva részére, a hadsereg létszámának 600 ezer főben történő maximalizálása, illetve a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségének kérdése, beleértve a más biztonsági garanciákat.
– Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja, a hét folyamán Moszkvába utazik, hogy moszkvai barátaival találkozzon. Vlagyimir Putyin Kirgizisztánban harciasnak tűnt, amikor arról beszélt, hogy ha nem sikerül a feltételeiket elfogadtatni a tárgyalóasztalnál, akkor majd a harctéren fogadtatják el – mutatott rá Szent-Iványi István, miért nem optimista a háború befejezését illetően.
Kérdés azonban, hogy mennyire lehet méltányos a béke, ha Ukrajna önálló döntéseit súlyosan korlátozó feltételek szerepelnek a „békeajánlatban”. A Connect Europe elnöke szerint ezért is furcsa, hogy a magyar kormány nyilatkozataiban azt üdvözli, hogy egy szomszédos országot éppen a szuverenitásában durván korlátoznának. Ha ugyanis azt akarják megszabni, hogy egy ország milyen létszámú hadsereget tarthat fenn, és milyen szövetségi rendszerhez csatlakozhat, akkor éppen a szuverenitása szenved alapvető sérelmet. Kérdésünkre jelezte továbbá: Ukrajna a háború előtt 250 ezres haderővel rendelkezett. Ha valóban béke lesz, akkor a 600 ezer katonára sem lenne szüksége, ilyen létszámú haderő fenntartása ugyanis rendkívül drága. Hozzátette: Oroszország Ukrajna haderejét is korlátozná, mivel 40 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat sem tarthatna rendszerben.
– Az oroszok abból a pozícióból tárgyalnának, mintha a háborút megnyerték volna, és Ukrajna kapitulált. A háborút az oroszok is szeretnék befejezni, de úgy, hogy azt ők megnyerték. Az országnak az lenne az érdeke, hogy kiszabaduljanak a szankciók fogságából. Az orosz központi bank lesújtó képet festett a gazdaság állapotáról: elszabadult az infláció, nincs növekedés. Katonailag is a befejezése lenne az érdeke, mert bár lassan, nagy véráldozatok nyomán haladnak előre, de megnőtt a dezertálások és a parancsmegtagadások száma. Augusztusban volt egy kritikus szakasza a háborúnak, amikor az oroszok áttörtek Dobropilliánál, de az ukrán hadseregnek aztán sikerült elszigetelnie a kísérletet. Kétségkívül vannak az ukrán haderőnek nehézségei, Pokrovszkot lassan bevehetik az oroszok, de az ostrom egy éve tart, és óriási veszteségek árán érhetik el. Nagy, katonai áttörés lehetőségét viszont nem látni. Ugyanakkor az orosz elit kényszerhelyzetben van, mivel Putyinnak győzelmet kell prezentálnia az orosz népnek – hívta fel a figyelmet.
Ukrajnában a korrupciós botrány Zelenszkij közvetlen környezetét is elérte, amely az elnök belső és külső pozícióit egyaránt gyengíti. A személyes népszerűsége jelentősen csökkent, erőre kaptak az ellenzéki erők és Valerij Zaluzsnij – a fegyveres erők korábbi főparancsnoka – londoni nagykövet is feltűnően sokat szerepel a nyilvánosságban. Szent-Iványi István felhívta a figyelmet: nehezebb érvelni Ukrajna több milliárd dolláros támogatása mellett, miután a vádak szerint 100 millió dollár körüli összeget elsikkaszthattak. A korrupciós ügybe két miniszter, illetve az elnök barátja és egykori üzlettársa, Timur Mindics is belebukott. Az ügy Andrij Jermakot, a Zelenszkij tanácsadóját is magával rántotta, akit Ukrajna második legbefolyásosabb embereként tartottak számon. Miután Jermaknál házkutatást tartottak, lemondott tisztségéről. Ráadásul ő vezette a tárgyalódelegációkat, így került Umerov a vasárnap az Egyesült Államokban tárgyaló csoport élére.
Eközben az Oroszországgal szemben érvényben lévő amerikai szankciók miatt Szerbia is nehéz helyzetbe került, és Magyarország dobhat mentőövet neki: a szerb NIS olajvállalat orosz érdekeltségben lévő többségi részesedése kerülhet a Mol-hoz. A tárgyalások tényét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erősítette meg a csütörtöki kormányinfón. Szent-Iványi István szerint kevés információ áll rendelkezésre, de azokból arra tud következtetni, hogy nem pusztán vásárlásról lehet szó.
– Nagy az esélye annak, hogy a Mol frontol, vagyis az amerikai szankciók alól igyekszik kimenteni a szerb olajvállalatot. Nem lennék meglepve, ha a létrejövő megállapodás visszavásárlási opciót is tartalmazna a szankciók feloldása utáni időszakra – jelezte. Felvetésünkre, miszerint miért érheti meg Magyarországnak „kiskaput biztosítani” az ügylethez, azt válaszolta: ilyet ingyen senki sem csinál. Van olyan változat, hogy ez az olajtársaságnak érheti meg, mert kap érte valamit; általánosságban az ellentételezés például lehet jutalék.
Olvasd tovább itt: hang.hu
