Kedden ismertette az ELTE Szociológia Intézete a nagymintás, 4 ezer fő megkérdezésével készült felmérését, amit a Závecz Research készített szeptember 25-e és november 9-e között felvett személyes interjúk alapján. Ezt a felmérést 2015 óta negyedik alkalommal végzik el, ezért alkalmas arra, hogy kiderüljön, hogyan változott meg a magyar társadalom az Orbán-rendszerben.
Kovách Imre, a kutatás egyik vezetője elmondta, a pártpreferenciák esetében azt mérték, hogy
a teljes lakosság körében 32 százalék szavazna a Tiszára, 29 százalék a Fideszre, 5 százalék a Mi Hazánkra, 12 százalék a többi ellenéki kispártra.
E szerint szeptember 25. és november 9. között nagyon stabil volt a két nagy párt közti különbség, noha ekkor jelentette be a kormány a nagy volumenű osztogatását. Bár a Tisza előnye nem jelentős (igaz, a nagy minta miatt a hibahatár is kisebb), de négy évvel ezelőtt ez az arány a 32-27 volt a Fidesz javára. A választáson biztosan részt vevők között ráadásul már érdemi, 6 százalékpontos Tisza-előny figyelhető meg a felmérés szerint. Ebben a választói szegmensben a DK és a Mi Hazánk jutna be még a parlementbe.
Mindez tehát árnyalja azt a képet, hogy zárult volna az olló a két tömb között, mint azt a legutóbbi kutatások mérték. Ugyanakkor ebben az időszakban a nagymintás felvétel során jóval kisebb különbséget mértek a két párt között, mint a közvélemény-kutatók által megadott, 10 százaléknál is nagyobb olló.
Azon az ábrán, ahol a pártok támogatóit az ideológiai mezőben helyezték el a kutatók, az látszott, hogy a jobboldalon a Fidesz egyedül áll, nincs tartaléka. A Tisza körül viszont mint kis holdak keringenek a DK és más kispártok szavazói is. Így tehát a Tiszának van még meghódítható közönsége, sőt a Fidesz környékén is lehet keresnivalója, hiszen a további adatokból az derül ki, hogy még a kormánypárti szavazók közül is sokan úgy érzik, nem jó irányba megy az ország, elégedetlenek a kormányzás egyes elemeivel.
Pártpreferenciák életkor szerint
Négy évvel korábban a 30 év alattiak támogatták jobban az ellenzéki listát, az aktív társadalmi rétegekben kinyílt az olló a Fidesz javára, és 60-65 év körül ismét összeért a két tábor támogatottsága, az MSZP és DK idősebb szazazói miatt.
Most viszont 58 éves korig nagy arányú Tisza-vezetést mértek a kutatók, a Fidesz a 62–63 éveseknél veszi át a vezetést, az ennél idősebbek között pedig megkérdőjelezhetetlen a kormánypárt vezetése.Pártpreferenciák településméret szerint
Négy évvel korábban Budapest kivételével minden településkategóriában a Fidesz vezetett, most pedig kizárólag a községekben vezet a kormánypárt. A 2 ezer fő alatti községekben a Fidesznek 32 százaléka van a Tisza 29-éhez képest, míg a 2 ezer fő feletti községekben 36 és 27 százalék ez a két arány.
A 25 ezer fő alatti városokban azonban már Tisza-előny figyelhető meg 27–31 arányban, igaz, a 25 ezer fő feletti városkban ismét kiegyenlített a helyzet, míg a megyei jogú városkban 26–34 a különbség a Tisza javára, és ehhez hasonló a főváros is. Fontos, hogy a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország kivételével mindenütt nagyobb a Tisza támogatottsága, mint a Fideszé.
Pártpreferenciák iskolázottság szerint
A Fidesz támogatottsága a négy évvel korábbihoz képest csak 3 százalékkal csökkent, de az alacsonyabb iskolázottságúak irárnyába tolódott el: 7 százalékponttal csökkent a diplomások, 5 százalékponttal az érettségizettek körében az elmúlt négy évben. A Tisza támogatottsága jelenleg az alapfokú végzettségűeket kivéve minden kategóriában nagyobb a kormánypárténál.
Orbán Viktor Győrben
Fazekas István
Választási láz
Szabó Andrea, az ELTE Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese szerint erősödött a politikai iránti érdeklődés, már szeptemberben olyan izgalmi állapotban volt a társadalom, mint a válaszások idején, 9 százalékkal csökkent a politikai iránt nem érdeklődők száma. Már most 12 százalékponttal magasabb azoknak az aránya, akik 2021-hez képest azt mondják, hogy biztosan elmennek szavazni. 80 százalék mondta azt, hogy biztos, vagy valószínűleg elmegy szavazni, ami kiemelkedően magas szám.
A magyar társadalom tehát választási lázban ég
– mondta Szabó Andrea.
Miért fideszesek még mindig a kistelepülések, és hogyan nyerhet választást a Tisza?
A demokráciát nem a mostani médiaviszonyokra találták ki, de vajon mivel tudja ellensúlyozni a Tisza a kampányban a kormányoldal végtelen erőforrását? És mihez fog nyúlni a választás előtt a Fidesz, ha máris bevetette a csodafegyverét? Dr. Szabó Andrea szociológus-politikatudóssal és Lévai Richárd közösségimarketing-specialistával beszélgettünk.
A felnőtt népesség kétharmada egyértelműen a demokráciát tartja a legjobb államformának, ez javuló tendencia, hiszen 2015-ben még csak 48 százalék mondta ezt. Ugyanakkor csak a megkérdezettek egytizede fogadná el bizonyos körülmények között a diktatúrát.
2021-hez képest szignifikánsan csökkent a demokrácia magyarországi változata iránt érzett elégedettség, 47-ről 39 százalékra. 2025 őszén 55 százalék mondta azt, hogy elégedetlen a demokrácia magyarországi működésével.
A lakosság 47 százaléka kormányváltást szeretne, és csak harmaduk szeretné, ha maradnának Orbánék. Egy 1-től 7-ig terjedő skálán 38 százalék inkább ellenzékinek, 29 százalék inkább kormánypártinak mondta magát.
Csökkent az intézményekbe vetett bizalom is, ezt egy 10-es skálán mérték a kutatók. Két olyan terület van, ahol az átlagérték feletti a bizalom, az egyik a tudomány (6,5 pont), a másik a mindig jól szereplő rendőrség. A legkevésbé a politikusokban (3,6), az Országgyűlésben, a pártokban és a kormányban bíznak az emberek, a jogrendszer estetében is jelentős a csökkenés. A megkérdezettek 56 százaléka nem bízik a kormányban, csupán 31 százalékának a bizalmát bírja a kabinet. Ezt támasztják alá a szintén csökkenő havi konjunktúra- és fogyasztói bizalmi indexek is.
A megkérdezetteknek csak 21 százaléka következetesen kormánypárti, azaz elégedett a demokráciával, bízik a kormányban, annak maradását szeretné, míg a lakosság 37 százaléka következetesen ellenzéki.
Ami az elittel való elégedettség alakulását illeti: az emberek a legkevésbé a politikai elittel elégedettek, 10 pontból csak 3,73 pontot adtak nekik, de nem sokkal elégedettebbek a gazdasági elittel sem. A leginkább (4,9 pont) a kulturális elittel elégedettek, és a helyi elitekben is kicsivel jobban bíznak. Ha pártpreferenciák alapján nézzük, a kormányváltást akarók jóval elégedetlenebbek az elittel, mint a kormánypártiak.
Nyitókép: Veres Viktor
Olvasd tovább itt: hvg.hu
