Almássy arra a szociális problémára is felhívta a figyelmet, hogy sokakat visszatart a fővárosi tömegközlekedéstől a járművek higiéniai állapota, a járatokon jelenlévő hajléktalanok nagy száma. Fotó: BP Műhely Facebook-oldalaEzért van szükség szigorra a hajléktalan ellátásbanFülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a hajléktalanság társadalmi kezelése című panelbeszélgetésben hangsúlyozta, hogy a hajléktalanság problémája zömében a főváros utcáira, köztereire koncentrálódik Magyarországon. Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a hajléktalan ellátásban a legalacsonyabb szint az utcai szociális szolgálat, amelynek az a feladata, hogy a közterületeken, az erdős részeken felkutassák, és segítsék a hajléktalanokat. Folyamatosan visszatérő kérdés: meddig van joga egy fedél nélkülinek az említett tereken, illetve meddig érhet el a szociális munkás „keze”. Kiss Ambrus, Karácsony Gergely főpolgármester egykori helyettese, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója bár korábban elfogadta a meghívást a rendezvényre, de a rendkívüli közgyűlés miatt végül nem tudott mégsem megjelenni.Wintermantel Zsolt, a BP Műhely vezető szakértőjének kérdésére Lőrincz azt felelte, hogy az a hajléktalan, aki segítségre szorul, az a rendszeren belül tud segítséget kérni. Elhangzott, hogy krízisautók,24 órás egészségügyi ellátás,nappali melegedőrendszerés éjszakai menedékhely is a rászorulók rendelkezésére áll.Fülöp Attila azzal folytatta, igaz, hogy önkormányzati feladat a hajléktalanellátás, de az állam is ad hozzá forrást. Budapest Főváros Önkormányzata mintegy 9 milliárdot kap erre a célra évente – jegyezte meg.A budapesti lakosokat a hajléktalan ellátó rendszer mélysége „nem izgatja”, de az zavarja, hogyha az, akinek a melegedőben a menedéken kellene legyen, nincs ott, hanem helyette az utcán él életvitelszerűen.„Van a hajléktalanságnak egy szűk rétege, akik nem veszik igénybe az ellátást pedig pszichés vagy egészségügyi okokból szükségük lenne rá. Ha ezt a főváros megoldaná, akkor kevesebb fedél nélkülit látnánk az utcán. 10-ből 2 férőhely pedig üres” – húzta alá Fülöp Attila.A kerekasztal-beszélgetés során a hatóságok – rendőrök, polgárőrök, mentők stb. – beavatkozási lehetőségeire is kitértek. Mint kiderült 2018 óta folyamatosan igyekeztek úgy alakítani a jogi környezetet, hogy minél kevesebb legyen a feszültség az intézkedések során. S az elmúlt időszakban egyre több helyen van arra példa, hogy az aluljárókat az utolsó metró vagy földalatti után lezárják.Azért van szükség szigorra a hajléktalan ellátásban szigorra, mert senkinek nem terjed ki a joga arra, hogy veszélyeztesse saját magát” – szögezte le Fülöp Attila.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
