Az Európai Bizottság Magyarország elleni mechanizmust építene be a befagyasztott orosz pénzek felhasználását lehetővé tevő jogi konstrukcióba, amit holnap mutatnának be – tudta meg a Politico.
Európában már egy ideje gőzerővel dolgoznak azon, hogy az EU tagországaiban, elsősorban Belgiumban befagyasztott, 140 milliárd euróra rúgó orosz vagyont Ukrajna támogatására fordítsák. A tervezet bemutatását szerdára tervezik, hogy utána átnyomhassák a Tanácson, ám a döntéshozók belefutottak egy akadályba: amennyiben a magyar vétó miatt nem tudják meghosszabbítani az Oroszország ellen életben lévő, de félévente felülvizsgálatot igénylő szankciókat, az olyan pénzügyi és jogi nyomást helyezne a belgákra, aminek a rizikóját nem tudják vállalni.
A terv szerint az orosz pénzeket Kijevnek adnák kölcsön, ám a koncepciót nem csupán Magyarország és egy sor másik európai ország ellenzi, hanem a leginkább érintett Belgium is fenntartásokkal kezeli, mivel hiába születik a nemzetközi jogilag szinte precedens nélküli döntés az EU szintjén, a felelősség az adott tagállamot terheli.
Belgium legnagyobb félelme az, hogy ha a 140 milliárd eurót kölcsönadják Ukrajnának, akkor egyetlen oroszpárti EU-tag – például Magyarország vagy Szlovákia – vétót emelhet az EU Moszkva elleni szankcióinak meghosszabbítása ellen. Ez azt jelentené, hogy Belgiumnak azonnal vissza kellene fizetnie a hiányzó milliárdokat Oroszországnak.
A Bizottság most azon dolgozik, hogy az egyhangúságot igénylő szavazás helyett minősített többség kelljen a szankciók meghosszabbításához. Mindezt az EU-szerződés 122. cikkében szereplő záradékra hivatkozva tennék, amely lehetővé teszi, hogy „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében döntsenek a megfelelő gazdasági intézkedésekről”. A Politico szerint az is tervben van, hogy a korlátozó intézkedések rendszeres újratárgyalását hat hónapról egy évre növeljék.
A tervezet célja, hogy Belgiumot meggyőzze: menjen bele a precedens nélküli intézkedésbe. Bart De Wever belga miniszterelnök korábban jogi és pénzügyi aggályokra hivatkozva fenyegetett azzal, hogy megakasztja a műveletet, mivel az eszközök zöme a belga Euroclearnél van letétben. Belgium kockázatmegosztást és közös visszafizetési felelősséget kért arra az esetre, ha Oroszország részéről jogi retorziók érnék.
A másik kifogása az, hogy nem kizárólag Belgium tart vissza orosz vagyont: Japánban 28 milliárd, az Egyesült Királyságban 26 milliárd, Franciaországban 19 milliárd eurónyi orosz eszköz fekszik zárolás alatt, de jelentős összegek vannak Kanadában (15 milliárd euró), Luxemburgban (10 milliárd euró), Svájcban (6,2 milliárd euró) és az Egyesült Államokban is (4,3 milliárd eurónak megfelelő összeg).
A G7-csoportban szereplő három nagy európai uniós tagállam – Németország, Franciaország és Olaszország – arra ösztökéli az érintetteket, hogy ők is nyúljanak hozzá az orosz pénzekhez. Azt már korábban meglépték, hogy a lefoglalt összeg kamatait Ukrajnának adják.
A HVG pedig nemrég megírta, hogy Magyarországon is jelentős befagyasztott orosz pénz van.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
