Egykor a magyar falvak és kisvárosok utcáin, műhelyeiben a mesterségek lüktető élete zajlott: szénégetők, kalaposok, kádárok, harangöntők, patkolókovácsok és kézi szövőszékek mellett dolgozó szorgos kezek. Ezek a szakmák ma már szinte teljesen eltűntek, és a velük kapcsolatos tárgyi világ is alig maradt fenn. A retró képgalériában látható felvételek bepillantást engednek egy múltba, amely egyszerre volt hétköznapi és különleges, a munka öröme és a precizitás ünnepe.
Retró szakmák: Szénégető Répáshután 1981-ben. Fotó: Fortepan / Szebeni AndrásA régmúlt mesterségei retró emlékeinkben él
A műhelyek csendje, a kezek mozdulata, a füst és a fa illata mind láthatóvá válik a fotókon. Répáshutai szénégetők, hortobágyi kalaposok, káptalantóti kádárok, őrbottyáni harangöntők vagy pápai kaptafakészítők – mind olyan mesterségek képviselői, amelyek nyomai mára szinte eltűntek a hétköznapokból. A képek nem csupán dokumentumok, hanem a mesterségek tiszteletét hirdetik: minden apró részlet – a munkaeszköz, a műhely világítása, a kéz ügyessége – a múlt iránti ragaszkodást közvetíti.
A galéria retró hangulata nosztalgikus utazás a 20. század végi vidéki Magyarországra. A fényképek által ezek a mesterségek újra életre kelnek, megmutatva azokat a szakmákat, amelyek a mai generáció számára már ismeretlenek, de a kultúra és a hagyomány szerves részei voltak. A képekből a történet mesél – nem a személyek, hanem a mesterségek, a munka és a kézművesség szép pillanatai.
A felvételek egyike-másika Szebeni András objektívjén keresztül maradt fenn, aki a nyolcvanas években dokumentálta a kihalófélben lévő mesterségeket, és munkájával örök nyomot hagyott a magyar fotográfia történetében. Ma ezek a képek a múlt emlékeiként szolgálnak, és a galéria segítségével újra felfedezhetjük a mesterségek szépségét és a hagyományok értékét.
Olvasd tovább itt: ripost.hu
