A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630 ezer ember hunyt el AIDS- ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt. A betegek csaknem 50 százalékát Afrikában találjuk.
„Az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – mondta Szlávik János, a Dél- pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője az AIDS világnapja alkalmából tartott rendezvényen.
Kilencmillió beteget nem kezelnek
2010 és 2024 között 40 százalékkal kevesebb új fertőzést jelentettek világszerte, valamint az AIDS- halálozás is kevesebb mint a felére csökkent, de a betegség továbbra is komoly nehézséget okoz: a mintegy 41 millió HIV-fertőzött közül jelenleg 9 millió nem jut hozzá az életmentő kezeléshez, és több mint 11 millió esetben a vírus terjedése sem kontrollált.
A világ számos térségében a háborúk, a szegénység, a társadalmi bizonytalanság és az intravénás drogok használatának a terjedése nem segíti a vírus visszahúzódását.
Magyarországon a HIV-fertőzés korszerű kezelését biztosító modern antiretrovirális terápiák teljes palettája elérhető és államilag finanszírozott. Ezek olyan gyógyszeres kezelések, amelyek gátolják a HIV szaporodását a szervezetben A kezelés hatékonyságát jól mutatja, hogy a Magyarországon kiszűrt HIV-fertőzöttek több mint 90 százaléka követi a terápiát, nincs bennük vírus, így nem is fertőznek.
A hazai HIV-ellátás egyértelműen a nemzetközi élvonalba tartozik. A modern terápiáknak köszönhetően az idejében diagnosztizált betegek teljes értékű életet élhetnek, akár száz évig is, és ha a gyógyszereiket előírásszerűen szedik, gyakorlatilag nem fertőznek tovább
– fogalmazott Szlávik János. Ennek ellenére több mint egy évtizede nem változik érdemben a késői stádiumban, a megfertőződés után akár 10-15 évvel kiszűrt, hazai betegek száma.
Itthon 200-300 új fertőzött jelenik meg évente
Az utóbbi években emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek.
Az évente diagnosztizált 200-300 új HIV-fertőzésből, 40-50 beteg későn, csak a betegség előrehaladott és rossz prognózisú AIDS-stádiumában kerül az ellátórendszerbe. A halálozások száma tíz-húsz között van évente.
A hazai HIV-centrumokban körülbelül háromezer beteget kezelnek. Ugyan jó életminőségben élnek, de az átlagnál jobban jellemzőek rájuk a gyulladásos betegségek és a felgyorsult öregedés.
A főorvostól megtudtuk, hogy a társadalom még mindig előítéletes az AIDS-fertőzöttekkel szemben, ezért sokan titkolják állapotukat, nem árulják el a munkahelyükön, vagy a gyógyszer kiváltásával mást bíznak meg.
Szlávik János elmondta, Magyarországon az 1980-as években jelent meg az AIDS, és mivel akkor még nem volt rá gyógymód, aki megfertőződött, meg is halt. Az 1990-es években ez némileg változott, de a gyógyszerek súlyos mellékhatással rendelkeztek, majd 2006 után érkezett el az áttörés, ami azt jelenti, hogy gyógyszeres kezeléssel most már jól kontrolálható a betegség.
Több szűrésre lenne szükség
A kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők bármelyik felső légúti megbetegedés tüneteivel. Később azonban a helyzet súlyosbodik, mert az immunrendszer jelentősen legyengül, és a szervezet már a korábban ártalmatlannak számító fertőzések ellen sem tud védekezni.
A WHO ajánlása szerint minden aktív szexuális életet élő embernek – nemtől és életmódtól függetlenül – érdemes ismernie a saját HIV-státuszát, hiszen a fertőzés a heteroszexuális népesség körében is jelen van.
A 2030-ra kitűzött globális cél – az új fertőzések és az AIDS-hez köthető halálozás minimalizálása – a jelenlegi adatok alapján csak akkor reális, ha erősödik a szűrési hajlandóság, a társadalmi tudatosság, valamint biztosított marad a folyamatos hozzáférés az ellátáshoz és a prevencióhoz.
Magyarországon a színvonalas HIV-ellátás és a korszerű terápiák hozzáférhetősége kedvező kiindulópont a betegség megszüntetéséhez. Ehhez azonban csökkenteni kell a HIV-fertőzötteket sújtó társadalmi megbélyegzést, kirekesztést és a szűréssel kapcsolatos félelmeket, valamint bővíteni az ingyenes, anonim szűrési lehetőségeket.
(Borítókép: gevende / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
