Valamiért éppen most, néhány hónappal a 2026-os választások előtt látta időszerűnek az országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hogy szabályozza: mi van, ha a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét esetlegesen tévesen, az Alaptörvényben foglaltakat megsértve állapítja meg az Országgyűlés.
A hvg.hu már beszámolt arról, hogy az ülésre benyújtott kormánypárti indítványt Tordai Bence független ellenzéki képviselő úgy kommentálta: ez „a fideszes mélyállamot erősítő” javaslat, mert „a Fidesz-hű tagokkal teletömött Alkotmánybíróság” bekapcsolásával szerinte a kormánypárt arra készül, hogy ha a mai ellenzék többségbe kerül 2026-ban, de nem lesz meg a kétharmada, Orbán Viktornak minden eszköze meglegyen ahhoz, hogy meggátolja a népakarat: a NER eltakarításának a beteljesítését.”
Maga az Alaptörvény erről csak ennyit mond: „A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig … feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.”
A bizottság meg nem nevezett kormánypárti tagjai által benyújtott módosítás azzal érvel, hogy ezt azért kell szabályozni, mert egy esetleges törvénysértés az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne, amelynek az elhárítására nincs kialakított eljárásrend.
A megoldás az, hogy az államfő átmeneti akadályoztatásának tényét megállapító országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróságnak kell megvizsgálnia a törvényesség tekintetében, különösen azt, hogy az Országgyűlés határozata rendelkezik-e arról, hogy az átmeneti akadályoztatás az annak megszűnéséről szóló államfői írásbeli nyilatkozatával, az abban meghatározott időpontban megszűnik. Az Ab-nak három napon belül kell eldöntenie, hogy szabályos-e a határozat, és az csak akkor hirdethető ki, ha igen.
Igaz, egy másik törvénymódosítás indoklásában elmagyarázzák a javaslattevők, hogy milyen esetre gondolnak: „Ha a köztársasági elnök – például egy egészségügyi kezelés esetén – előre látja akadályoztatása teljes egészében történő megszűnésének időpontját, akkor a nyilatkozatában ezt a jövőbeli időpontot előzetesen is meghatározhatja.”
Jámbor András (Párbeszéd) kifogásolta ugyan ezt a megoldást, de hozzátette: örömmel véli kiérteni a kormánypárti javaslatból, hogy már azon az oldalon is vereségre számítanak, ezért készülnek arra, hogy valami történik Sulyok Tamás elnökkel. Arató Gergely (DK) is méltatlan barkácsolásnak nevezte, ami alapvető alkotmányos szabályok körül folyik: a 15 éve létező rendszert most hirtelen, nem sokkal a választás előtt alakítják át érdemi parlamenti vita nélkül, a TAB-ülés előtti éjjel benyújtva. Komolytalannak nevezték Vejkey Imrének, az Igazságügyi Biztottság elnökének és Ágostházy Szabolcs miniszterelnökségi államtitkárnak azt az érvelését, hogy itt semmi politikáról nincs szó, csak egy joghézagot akarnak rendezni.
A bizottság kormánypárti többsége mindent megszavazott. Mindezt az Alkotmánybíróságról szóló törvény amúgyis folyamatban lévő módosításába illesztették bele, amelyet nem a kormány, hanem az országgyűlés igazságügyi bizottsága nyújtott be. Az Alaptörvény az államfői megbízás megszűnésének más eseteit is ismeri, például a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztást, de erről itt nem volt szó, csak az átmeneti akadályoztatásról.
Nyitóképünkön Sulyok Tamás köztársasági elnök. Fotó: AFP / Szentgallay Bálint
Olvasd tovább itt: hvg.hu
