Évtizedes hagyomány, hogy Szent Miklós napján a fehér szakállú télapó ajándékot rak a gyerekek csizmájába. De miért pont oda kerül a meglepetés, és a Mikulás vagy a Télapó hozza azt? A jótevő 5-én este vagy 6-án reggel érkezik? Mutatjuk a válaszokat!
Hamarosan meglátogatja a gyerekeket a Mikulás, vagy a Télapó. Fotó: Szendi Péter / Mediaworks ArchívumTélapó vagy Mikulás?
A Mikulás a katolikus vallású vidékeken eredetileg Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja volt. Később aztán ajándékokat osztogató, szánnal közlekedő Finnországi lakos lett belőle, akit sokan Télapónak hívnak. Vagyis Mikulásból lett a Télapó.
Hogy lett a Mikulásból Télapó?
A Télapó szó akkor keletkezett mesterségesen, amikor az 1950-es évek kommunista vallásellenessége miatt teljesen le kívánták cserélni a Mikulás elnevezést az állami iskolai és óvodai rendezvényeken, és helyette a szovjet-orosz kultúrkör orosz Fagy apó tükörfordítását, a Télapó elnevezést kezdték el használni. A két világháború között egyébként a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak. Mára azonban a Mikulás Lappföldre költözött és Télapónak hívják, de nálunk továbbra is a Mikulás elnevezés az elterjedtebb.
Honnan eredeztetik a Mikulás alakját?
A kereszténység sok pogány ünnepet és szokást átvett másoktól. Ezek közé tartozik a vikingek azon szokása, hogy a téli napforduló idején megajándékozzák egymást. A legendák szerint ilyenkor Odin (germán főisten), ajándékokkal megrakott szekerén száguld át az éjszakai égbolton és a jókat megjutalmazza a rosszakat pedig megbünteti. A kereszténység ezt az ünnepet aztán Szent Miklós (a gyermekek védőszentje) napjához kapcsolta.
Miért az ablakba rakott csizmába teszi az ajándékot a Mikulás?
A középkorból származó legenda szerint a Miklós püspök (Szent Miklós) városában egy szegény embernek volt három lánya, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak, vagyis nyilvánosházba kerülnek. Miklós, a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de ezt titokban szerette volna megtenni. Ezért az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt később többször megismételte, egyik alkalommal azonban az ablak zárva volt, Miklós ezért felmászott a tetőre és a kéményen át dobta be az aranyat, miközben odabent az egyik lány akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. Az arany végül ebbe a harisnyába esett bele. Ez a történet az alapja annak a kezdetben keresztény hagyománynak, miszerint a szülők az ablakba tetetik gyermekeikkel a kitisztított csizmáikat, hogy reggelre a Mikulás az ajándékait abban helyezze el.
Olvasd tovább itt: ripost.hu
