A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban. Aki adott már le ERC, Horizont vagy más pályázatot, az tudja, hogy a l’art pour l’art tudomány a haladó Nyugaton is a múlté, alapvető dolog hogy a tudósember elmagyarázza hogy a munkája miben járul hozzá a köz javához. Itthon, Mucsában is hadd engedhesse meg magának a köz, pontosabban a közt képviselni hivatott illetékes bizottság, hogy hajlandó-e eltartani 4-5 (de sokak esetében inkább 6-8) éven át egy fiatalt, aki így kiesik a munkaerőpiacról, hogy aztán némileg megkésve szembesüljön azzal, hogy az egyetemi katedrák száma kevés, mások nála csókosabbak, így aztán őszülő halántékkal kérdezze fel az akkori államtitkárt, hogy mi az hogy Ő (Ő!) nem kap munkát, mikor a TODOMÁNY szolgálatában élte le eddigi életét.”Nyitókép: Wikipedia
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
